A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1 Holub III. 947—949.; Csánki III. 123. 2 MRT. 1., 52/2. 3 Mon. Vespr. П. 73. 1 1338.: Holub i. h. 1341.: CD. VIII/4. 550. 1349.: ZO. I. 485. 1381. Holub i. h. 1519.: Uo. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. « MRT. 1., 52/1. X 138. VINDORNYALAK. Keszthelyi járás. A középkori Vindornya tó keleti oldalán települt Lak falut okleveleink a XIV. század közepe óta említik.

1 Helyi nemesek, később a valószínűleg közülük származó Hertelendy család és a Tűrje nembeli Bériek birtoka volt a XIV—

XVI. században.

2 Egyházas hely volt: plébániájáról azonban csak annyit tudunk, hogy 1550-ben már üres, betöltetlen volt.

3 A múlt század végén a Hertelendy kúria udvarán állítólag még álltak a templom romjai.

4 1 1358.: Csánki III. 77.; Holub III. 457. 2 Holub és Csánki i. h. 3 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 4 MRT. 1., 54/3. • 139. VINDORNYASZÖLLŐS. Keszthelyi járás. A Vindornya melletti Szöllős zalai várföld volt, amelyet 1274-ben több szomszédos faluval együtt a Péc nemzetség kapott meg. A nemzetségből származó és a falu után elnevezett Szöllősiek birtoka a XIV—

XV. században.

1 Az 1495ben kihalt család után a rokon Kustániak, majd a Sejteri, Foki és Sárkány családok kapták meg.

2 A török időket több időszakos pusztulás ellenére túléli a falu, mint a keszthelyi vár birtokosainak települése.

3 A szöllősi Szt. György egyházról 1336-tól tudunk. A XV— XVI. században több oklevélben említik plébánosait.

4 A mai katolikus templom XVIII. század végi átalakítása ellenére középkori. Egyhajós, támpilléres hajójához ugyancsak támpilléres, sokszögzáródású, keletéit szentély csatlakozik.

5 Az okleveles adatok nyomán feltehető, hogy ez a gótikus templom korábbi, még románkori épület helyén állt. 1 Holub III. 848—850. 2 Holub I. 391. 3 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 4 1336.: ZO. I. 321.; Békefi 181. 5 1410—1415.: Holub I. 396. 1418.: Mon. Vespr. III. 13—22. 1421.: Uo. IV. 410., 413. 1550.: OL. Kamarati lt. Acta eccl. 19/41. Entz—Gerő 151. о 140. VONYARCVASHEGY. Keszthelyi járás. A középkori Vonyarc, Vanyarc, vagy Babucsa, környező nemesek jobbágyfaluja.

1 1335-ben a Balaton menti falu részeit Karmacsi Mihálytól, 1337-ben pedig Vanyarci Lászlótól vette meg Barnagi Pető mester.

2 A XVI. század közepére elnéptelenedő falut 1566 után már össze sem írták.

3 Szt. Mihály tiszteletére emelt egyházát a Barnagi Pető mester birtokvásárlásait megörökítő 1335, 1336 és 1337-ből származó három oklevél említi.

4 Rómer Flóris 1861-ben az országúttól az állomásra vezető út keleti oldalán említ pusztatemplomot.

5 A Szt. Mihály titulus és az 1968-ban végzett falkutatás alapján azonban sokkal inkább gondolhatunk a Balatonba benyúló dombon álló mai Szt. Mihály kápolnára.

6 1 Csánki III. 124.; Holub III. 952. 2

Uo. 3

MRT. 1., 55/4. i 1335.: ZO. I. 313. 1336Ü OL! Dl. 40.728. MDK-A-I-10. Oszvald. 1337.: OL. DL 40.740. MD-A-I-10. Oszvald. 6 Rómer jkv. I. 86.; MRT. 1., 55/4. 8 A falkutatást végző Dragohits Tamás építészmérnök szíves közlése. X 141. ZALAGYÖMÖRŐ. Tapolcai járás. A középkori Gyömörő történetét a XIV. század végétől ismerjük.

1 Nemesi falu volt. A XV. század elején már kettős település: Gyömörő és Ukk- vagy Kápolnásgyömörő.

2 Az 12. Vindornyaszőllős, r.k. templom. 12. Vindornyaszőllős, römisch-katholische Kirche. 12. Vindornyaszőllős, église catholique. 12. Виндорньясёллёш, римско-католическая церковь. első a faluról elnevezett Gyömöreiek jobbágyfalva,

3 a másikban egytelkesek éltek.

4 A XVI. század első felében Kis-, Alsó- és Felsőgyömörő. A XVI—

XVII. században kettős adózással sikerült átélnie a török időket.

5 A falu egyik részébsn előttünk ismeretlen titulusú kápolna állott, ahogy ezt az 1498-ból ismert Kápolnásgyömörő falunév mutatja.

6 1

1390.: PRT. X. 587.; Holub III. 263. 2 Holub i. h.: Csánki III. 57. 3 Holub I. 463., 465.; III. 263.; Csánki III. 150. 4 ZO. II. 434. ; Zalaegerszegi Áll. lt. Gyömörey-cs. lt. II. 30. 5 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 8 L. 4. jegyzet. X 142. ZALAHALÁP. Tapolcai járás. A középkori Haláp nemesi település volt. A XII. században még a Balaton északi oldalán nagybirtokos Atyusz nemzetségé, a következő század elején azonban már a BogátRadvány nemzetség dunántúli ágáé. A XIII—

XVI. században az utóbbi nemzetségből származó Halápi Fekecs család, a Dobiak és Monakiak birtoka volt.

1 A XVI. század közepén elpusztult, de a század végére újratelepült.

2 Mária tiszteletére emelt plébániatemploma valószínűleg Árpád-kori volt, bár első okleveles említése 1333-ból való.

3 1433-ban Halápi László pápai búcsúengedélyt szerzett a templom és az általa melléje építtetett Szt. László kápolna részére.

4 A XVI. század közepén Haláp plébániája is betöltetlen volt,

5 valószínűleg az 1548-as törökdúlás miatt. 239