A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

1 Holub III. 215—216.; Csánki III. 58. 2 MRT. 1., 56. :t Mon. Vespr. II. 66. 4 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. П. Bp. 1938., 252. reg.; Mon. Vespr. III. 93. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. • 143. ZALASZÁNTÓ. Keszthelyi járás. A középkori Szántó, amely eredetileg a királyi szolgáltató falvak közé tartozott, a XIII. században a Kaplony nemzetség dunántúli ágának birtoka volt.

1 A nemzetségből származó Zlaudus veszprémi püspök 1257-ben egyházmegyéjére hagyta,

2 s attól 1341-ben cserélte el a király, mint akkor már Tátika várának tartozékát.

3 A XIV—

XV. században a váruradalommal együtt zálogbirtokosok kezén volt;

4 1438ban kapta meg véglegesen a Gersei Pethő család.

5

1547-ben a környékkel együtt felégeti a török.

6 Teljesen soha nem pusztult el, bár többször esett áldozatul a török portyáknak.

7 A központi fekvésű falu már a XIV. században vásáros hely,

8 később mezőváros, a XV. század végétől járási székhely.

9 A XIII. század első felében Szt. Kozma és Dómján tiszteletére emelt kápolna állott a faluban,

10 amely egy évszázad múlva plébániás egyház,

11 a XIV. század közepén pedig már esperesi székhely.

12 Templomáról,

13 papjáról,

14 plébániájáról

15 számos középkori oklevél megemlékezik. Az ismeretlen időben, talán a XVI. század végén elpusztult, beszakadt boltozatú templomot a XVIII. század elején újjáépítették.

16 1957-ben Détshy Mihály és Sedlmayr János, majd 1958—tói Koppány Tibor falkutatásai és Kozák Károly régészeti kutatása nyomán az OMF állíttatta helyre Koppány Tibor tervei alapján.

17 Az egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel felépített templom nyugati végén kétemeletes torony áll, szentélyének északi oldalához sekrestye csatlakozik. Teljes alaprajza és építéstörténete Kozák Károly összefoglalása alapján a régészeti topográfia első kötetében található.

18 I HO. VI. 30.; Holub III. 865—966.; Karácsonyi II. 291. ' HO. VI. 47.; Karácsonyi II. 291., III. IS—19. ••> Holub i. h.; Csánki III. 24—25.; Veszpr. reg. 335., 336., 339. 1 Holub III. 865—869.; Csánki III. 17. s ZO. II. 493—496. » OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 7 Uo. 8 1378.: Holub i. h. 9 Holub I. 217—219. 10 1236.: HO. VI. 21.; Békefi 175—176. 1247.: HO. VI. 47. II 1333—35.: Mon. Vespr. II. 66., 74., 80. 12 1357.: Mon. Vespr. IV. 346.; ZO. I. 580. ,:

' 1236.; 1247.: L. 10. jegyzet. 1438.: ZO. П. 493—496. 1441.: Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. II. Bp. 1938., 714. reg. 1443.: Dl. 94.032. 11 1333—35.: L. 11. jegyzet. 1357.: L. 112. jegyzet. 1418—19.: Mon. Vespr. III. 13—22..; ZO II. 418.; CD. X/6. 157. 1421.: Mon. Vespr. IV. 410., 413. 1472.: Holub I. 353. 1528 előtt: Uo. 1550.: Egyháztört. Emi. V. 454—462. 15 1521.: OL. DL 93.830. 113 Genthon l.,436. 17 Détshy—Sedlmayr: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem. 1958., 84.; Kozák Károly: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. AÉ. 1962., 222. 18 MRT. 1., 58/2. X 144. ZALA VÁR. Keszthelyi járás. A Zala keleti oldalán húzódó dombháton a megye régészeti topográfiája a mai község területére több Árpád-kori településnyomot rögzít.

1 A XIII. század óta okleveles adatokkal is ismert falu az itteni bencés apátságé volt.

2 A XVI. századi adóösszeírások szerint 1575 körül pusztult el a középkori falu.

3 Középkori templomáról alig tudunk valamit, csak plébánosait ismerjük a XVI. századból.

4 A török pusztítások után újraépült egyhajós, boltozott szentélyű templomát 1875-ben bontották le.

5 A mai, 1931-ben épített templom helyén állott.

6 'MRT. 1., 59/3., 4., 9., 15. 2 Holub III. 960.; Csánki III. 26. 13. Zsid, r.k. templom átépítés előtt. 13. Zsid, römisch-katholische Kirche vor dem Umbau. 13. Zsid, église catholique, avant la reconstruction. 13. Жид, римско-католическая церковь до перестройки. 3 OL. Dicalisok, Cott. Zalád. 4 1524.: Békefi 185. 1548.: PRT. VII. 596. 5

PRT. VII. 392—393.; 1748-as és 1768-as vizitációs jegyzőkönyvét idézi a MRT. 1..59/2. 6 MRT. 1., 59/2. • 145. ZÁNKA. Tapolcai járás. А XII. század végén még az Atyusz nemzetségé,

1 egy évszázaddal később azonban már a Rátót nembeli Gyulaffyak vallották ősi birtokuknak.

2 1548-ban történt pusztulásáig az övék is volt.

3 Zánka Szt. István tiszteletére emelt temploma

4 románkori.

5 Először 1333—34-ben említik a pápai tizedjegyzékekben.

6 A falu pusztulása után két évvel, 1550-ben plébániája is üresen állt.

7 A mai ref. templom a középkori romjaiból 1786-ban épült, íves szentélyére 1879-ben építettek tornyot.

8 1 Holub III. 960—961.; Csánki III. 125. 240