A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

11. Az ásatás során kitisztított szentély. 11. Der im Laufe der Grabungen vom Schutt gesäuberte Chor. 11. Le choeur déblayé, après les travaux de fouille. 11. Святилище, очищенное в процессе раскопок. vajszínű sima lábazati festés ez, alatta höbörcsös vakolat van a falon. Mintegy 3,50 m hosszúságban és kb. 50 cm szélességben maradt itt meg a IV. századra keltezhető római lábazati festés. 12. A diadalív pillére, előtte a római fal, mögötte a mellékoltár. 12. Der Pfeiler des Triumphbogens, vor ihm die römische Mauer und hinter ihm der Nebenaltar. 12. Pilier de l'arc de triomphe, derrière le mur romain, devant l'autel latéral. 12. Остов триумфальной арки, перед ним римская стена, позади — боковой алтарь. A templom belsejében, az I. sz. kutatóárok keleti végében és a templom déli oldala előtt több helyen ép római terrazzot találtunk, amely a templombelsőben néhány részen feltört állapotban került elő. Az I. sz. kutatóárok nyugati végében a római fal mellett fűtőcsatornát találtunk, amely a hypocaustumos szerkezet töredéke. A hypocaustumos szerkezet nyomát legjobban a templom északnyugati külső szögleténél figyelhetjük meg, ahol a terrazzo padlón a téglák helyei és a téglarakások jól látszanak. A temető kerítőfalának ásatásánál is, de főleg az I. sz. kutatóárokban, a szentély keleti fala és a főoltár közötti részen pusztulási réteget találtunk. A gótikus szentély alapfalai alatt barna égett törmelék volt, ez alatt hamuréteg, majd római peremes téglák, alattuk a megszenesedett tetőgerendák feküdtek a terrazzon. Mindez a IV. századi villa leégéséről tanúskodik (lásd: 6. kép). Az ásatás során előkerült római falakból a villa típusát meghatározni nem lehet. Feltehetően több kisebb helyiségre oszlott, amelyeket folyosók kapcsoltak össze, illetve tagoltak. A hypocaustumos szerkezet töredéke azt mutatja, hogy fürdője is volt. Ilyen kismértékű feltárásból, a rendszer nélkül előkerült falakból nem lehet szétválasztani a két periódust, s nem lehet rekonstruálni a villa alaprajzát. Ehhez nagyobb arányú ásatásra lenne szükség. A KÖZÉPKORI TEMPLOM A templomrom fő falainak megkeresése után az árkokban megkapott középkori szintig kitisztítottuk a templom belsejét és környékét. 20 méter hosszú, 5,50 méter széles gótikus templom bontakozott ki, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel, ahol megmaradtak a főoltár alapjai, az északi oldalon a diadalív pillérének alapja, a szentélylépcső néhány kőlapjával (11. kép). A szentély déli falában ülőfülke maradványait (kő lapját) bontottuk ki. Az északi diadalívpillér nyugati oldalánál mellékoltár alapjait találtuk (12. kép). Nem messze tőle a törmelékben feküdt az oltármenza kőlapja, rajta az ereklyetartó helyének bevágásával. Ezt a helyreállítás során visszatettük a mellékoltár tetejére. Az oltár nyugati fala előtt Zsigmond parvust találtunk. Nem messze tőle egy Zsigmond dénár került elő a törmelékből. A templomrom nyugati részén érdekes szerkezetű urasági karzat bontakozott ki : középen egy kis oszlop, mögötte többszörösen toldott pillér, az északi templomfalnál, az oszloppal egy vonal ban a karzatlépcső néhány foka került elő (13—14. kép). Kis oszlopra támaszkodó kétíves karzat volt, melyre az északi oldalon lehetett feljutni, kétszer megtört lépcsővel (15. kép). Az oszlop mögött levő zömök pillér északi és déli fala egyaránt elszedett. Itt és a karzatlépcső mellett, valamint a déli hajófalban is látható ez az élszedés, amely két gótikus ajtó megmaradt kőkerete (16. kép). A törmelékből az ajtóbéllet több kődarabja előkerült, így a két csúcsíves ajtót ki lehetett szerkeszteni. A kétszeresen toldott pillér a templom átépítését mutatja. A pillérektől nyugatra 4 méterre találtuk meg a templom nyugati falát, amelyben rézsüs bélletes kapu nyomaira bukkantunk. 156