A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

1. Helyszínrajz. 1. Lageplan. 1. Plan des lieux. 1. План местности. pülés, hanem a „villa" egy részét képezte. így magyarázható Papsoka kétféle megjelölése. Hogy nem csak egy gazdasági üzemről van szó jelen esetben, azt maga a Papsoka név is bizonyítja. Különféle formákban jelenik meg az oklevelekben: 1211: a fogalmazványban „villa Popsoca", a hitelesített másolatban „Poposca" és „Popsosca"; 1267-ben „predium Popsuca", 1314-ben ,,Popsuca"-néven szerepel.

12 Pais Dezső szerint a „Papsoka" összetételben az összetétel második tagja a „faluval" azonos, vagy rokon értelmű szó, az első fele pedig azt mondja meg, hogy ez a falu kinek a birtoka volt.

13 A „Pap" előtagot tehát a tihanyi apátság, mint birtokos után kapta Papsoka. Az a körülmény, hogy az 121 l-es összeírás szerint az apátság 6 ekére való földet vett Szent Mihály egyháza mellett Szaka fia Istvántól, megengedi azt a feltevést, hogy Papsokának más részbiitokosai is voltak, esetleg még az apátságot megelőzően. Az 1055-ös alapítólevélben még nem szerepel az apátság birtokai között Papsoka, viszont a terepbejárás és a későbbi ásatás során XI—

XII. századi cserepeket is találtunk, s ez arra enged következtetni, hogy a falu talán már ekkor is fennállott. Papsoka biztos nyomai 1314 után eltűnnek, és Füred észak-nyugati tőszomszédságában a XIV. században Siske falut említik. Nevével 1373-ban találkozunk. A nagy arácsi perben Miklós tihanyi apát eskütársai között Siskei Lőrinc fia András, Mihály fia Farkas és János fia Ágost szerepel.

14 Később is gyakran feltűnnek itteni nemesek: 1385-ben királyi emberként szerepel Syskei Lőrinc fia Domokos egy beiktatásnál,

15 1455-ben Siskei István szintén királyi ember,

16 1523-ban Siskei Orosz Benedekről olvashatunk.

17 1534-ben Siskei Gergelynek 1 adózó és 1 szegény vagy puszta telkét írták össze Füreden.

18 Papsokának a későbbi Siskével való azonosításához figyelmet érdemlő az az adat, hogy Siske is a tihanyi apátság birtoka, illetve, hogy itt az apátságnak részbirtokai voltak. 1388-ban a tihanyi apátság füredi és syskei részbirtokairól olvashatunk, amelyeket György apát elődei 1382 előtt 150 Ft kölcsön fejében lekötöttek Miklós szepesi prépostnak

19

.1415—17-ben is a tihanyi apátság birtokai között szerepel Siske: Demeter tihanyi apát és a veszprémi káptalan peréből tudjuk ezt. Amiatt folyt a per, hogy az apát az alábbi birtokokon lefoglalta a káptalant illető tizedeket a plébánosnak járó negyedekkel együtt: Tihany, Apáti, Aszófő, Kövesd, Örvényes, Udvari, Szentpéterdörgicse, Vászoly, Kis-Pécsel, Szöllős, Füred, Siske, Kék.

20 Füred környékén Kéken kívül Siske az, ahol az apátságnak birtokai voltak, ugyanúgy, mint az előbb említett Papsokán. Siske falut csak oda lokalizálhatjuk, ahová fentebb Papsokát helyeztük a terepbejárás és az ásatás eredményei, valamint Szent Mihály egyháza alapján. Balatonfürednek ezt a részét ma is Siskének nevezik és Siske-forrás a neve a templomrom közelében levő forrásnak is. Az 1314-ben utoljára említett Papsoka tehát Siske néven tűnik újra fel 1373-ban. E falunak a tihanyi apátság mellett nemesi birtokosai is vannak, így elsősorban a Siske család E tényben kell keresnünk a falu névcseréjének okát. A helységek névcseréje gyakori volt a XIII—

XIV. században. A név megváltozására a birtokos személyében bekövetkezett változás éppen úgy alkalmat adhatott, mint magának a településnek külsőséges változásai.

21 A feudális világban ui. elsősorban a falu feudális birtokosának a neve az, amely a kialakuló faluhoz ennek neveként tapad. így Papsoka (Papfalva) is a tihanyi apátságtól kapta a nevét. S a XIV. században, amikor az apátságnak csak részbirtokai voltak itt, s azt is zálogba adta egy időre a szepesi prépostnak, nyilván a helység nemesi birtokosai — elsősorban a Siske család — kerültek előtérbe. Az ő birtokrészük feltehetően nagyobb volt, s így magyarázhatjuk, hogy Papsoka neve Siskére változik. A Siske család felemelkedését az is mutatja, hogy a XIV—

XV. században királyi emberként találkozunk nevükkel az oklevelekben (1385 Syskei Lőrinc fia Domokos, 1455 Siskei Tstván, 1523 Siskei Orosz Benedek). A XIV. században, az Anjou uralkodók alatt gyakori volt, hogy egy-egy kisebb nemesi család meggazdagodott és nagyobb szerephez jutott. Siske falu tőszomszédos volt Füreddel, házaik majdnem összeértek. Korán megindult a két közeli település összeolvadása. Erre mutat egy 1385-ös oklevél, amely szerint a fehérvári káptalan előtt György tihanyi apát szentbenedekáli, tóti és lőrinci nemeseknél zálogban levő Rákkutot és az elődeitől „nekik szintén elzálogosított Siske nevű Fyredi birtokrészért" Miklós szepesi prépostnak és rokonainak adja az addig közösen birtokolt Arács monostori részét.

22 A két falu meginduló egybeolvadásával magyarázható, hogy 1381-ben a füredi Szent Mihály egyház rectoráról olvashatunk („dominus Stephanus presbiter rector parochialis ecclesie sancti Mychaelis de Fyred").

23 1455-ben és 1476-ban szintén a füredi Szent Mihály egyházat említik. Ambrus szöUősi plébános, füredi rector pere folyik a veszprémi káptalannal, amelyben 1476-ban Vetési Albert püspök előtt megegyeztek. Ambrus plébános lemondott minden tized 150