A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása
és tizednegyed jogáról és egyházának jogáról a káptalannal szemben, a káptalan viszont Ambrus plébánosnak és a füredi Szent Mihály parochial is egyháznak meghagyta Füred, Siske és Kék tizedeit, kivéve az idegenek szőlőit, valamint a tizednegyedeket („de vineis hominum in Fyred, Syske, et Kek usque ad possessionem Arach situati") örök jogon. A füredi, siskei és kéki lakosok Szöllősön levő szőlőik után a tejles tizednegyedet fizetik, a szöllősiek füredi, siskei és kéki szőlői után pedig annak felét. Ezenkívül a Szent Mihály egyház saját 15 hold szőlője után a káptalannak sem tizednegyedet, sem ajándékot nem köteles adni. 24 Az itt említett füredi Szent Mihály egyház véleményünk szerint azonos a siskei Szent Mihály egyházzal, az 1476os oklevél ellenére is, amely Siske falut külön említi. Más Szent Mihály egyházat a környéken nem ismerünk, csak az 1211-ben és 1276-ban említett papsokai Szent Mihály egyházat. És ha elfogadjuk Papsoka Siskével való azonosítását, akkor az 1381,1455, 1476-ban füredinek említett Szent Mihály egyház a siskei Szent Mihály egyházzal kell, hogy azonos legyen. Füred temploma Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Papját, Jánost 1333-ban említik először, ekkor 23 kis dénárt fizetett pápai tized fejében. 25 A füredi Szent Margit parochiális egyházról 1400-ban, 26 majd 1400-ban olvashatunk. 27 Ekkor az „Apathlak"nevű szőlős hely keleti szomszédja. E templomot a Veszprémi járás régészeti topográfiai kötet írói a mai balatonfürediz sinagógával azonosították, amely a református templom közelében található. E templom környékén találták a középkori cserepeket, amelyek alapján a középkori Füredet ide lokalizálhatjuk. 28 Siske falu nevével a veszprémi káptalan számadáskönyvében is találkozunk. E szerint a káptalan a XV. század végén Füreden és Siskén is szedte a tizedet. Ezek nem az ő birtokai voltak, más birtokosok itteni népeinek tizedeit is ők kapták. 29 1487-ben is szerepel még neve, 30 majd ezután többnyire a Siskei család nevében marad fenn emléke. Hogy mennyire Füred részévé vált, arra jó példa az is, hogy 1521-ben Füredi Orosz Benedek nevű nemes embert említ egy oklevél, 1524-ben ugyanő Siskei előnévvel (Siskei Orosz Benedek) szerepel. 31 Siske falu önálló léte a XVI. században megszűnik, az adóösszeírásokban sem említik. Vagy elpusztult a Mohács utáni zavaros időkben — vagy —• és ez a valószínűbb — teljesen beleolvadt Füredbe, s ezentúl csak Füred néven szerepel az okiratokban. Az 1550-es veszprémi regestum a zalai főesperesség területén, a balatonfői (Vászolyi) esperességen belül „Alsofyred" és „Felsewfyred'-ről beszél. Alsófüred üres, Felsőfüred plébánosa János. 32 A két külön negnevezés közül az egyik — feltehetően Felsőfüred — a beolvadt Siske falu plébániája. A XVI. század közepén az egész Balatonfelvidék sokat szenvedett a török pusztításoktól. A XVI. század harmincas éveiben pusztították először végig a környéket a török csapatok, mindent felégettek és utána kivonultak. Veszprém és környéke nem volt tisztán hódoltsági terület, hanem végvidék, amelyik kétfelé adózott, Veszprém 1552. évi elfoglalásától a zsitvatoroki békéig. E béke szerint a Balatontól északra fekvő rész fel2. Rómer Flóris rajza a templomromról. 2. Die Zeichnung von Flóris Rómer über die Kirche. 2. Les ruines de l'église, dessin de Flóris Rómer. 2, Рисунок руин церкви, сделанный Флоришом Ромером. szabadult ugyan a török uralom alól, de a meg-megújuló hadjáratok nagy károkat okoztak. 33 A török pusztításhoz a 15 éves háború is hozzájárult, így a XVI. század végén, a XVII. század elején a terület majdnem teljesen lakatlan volt. A reformáció hamar eljutott és nagyúri pártfogó révén tért hódított a Dunántúlon. A szóhagyomány Dévai Bíró Mátyást tartja Dunántúl reformátorának. 1535—36-ban reformálta Dévai a Rába, és különösen a Balaton mellékét. A veszprémi egyházmegye a mohácsi vész után több mint két évtizeden keresztül nagyon zilált állapotban volt egyházi gondozás tekintetében. Püspöke, Kecseti Márton 1545-ben maga is áttért az új hitre. Székesfehérvár török kézre kerülése (1543) fordulópont a reformáció terjesztésében. A török ui. nem vetett gátat az új hit terjesztésének. így elmond151