A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Valter Ilona–Koppány Tibor–Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal–Lengyel Imre–Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása

A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása I. A TEMPLOM TÖRTÉNETE Balatonfüred északi részén, a Balatonszöllősön át Nagyvázsonyba vezető országút melletti régi katolikus temetőben középkori templom romjai állanak. A temető az ún. „falu Füred" fölötti dombon fekszik, a Siske utca mellett, a Siske forrástól nyugatra (1. kép). Kicsit távol van a középkori Füred feltételezhető falumagjától, ezért úgy tűnik, hogy a templomrom nem Füred, hanem egy másik falu temploma volt. A mai Balatonfüred környékén az Árpád-kori oklevelek három falut említenek: Papsokát, Kéket és Füredet. Mindhárom nevével 121 l-ben találkozunk először. II. András király Oros volt tihanyi apát kérésére összeíratja a tihanyi apátság birtokait. E nagyon fontos oklevélben az apátság javai között Pécsely, Kövesd, Aszófő után írják le „villa Poposca" — nevét.

1 Az apátnak mintegy 11 ház szolgáját, 20 torlóját sorolja fel itt az oklevél, akik különféle szolgáltatásokkal tartoznak az apátságnak. Ezenkívül van a tihanyi egyháznak Poposca villában a Szent Mihály egyháza mellett 6 ekére való földje, melyet pénzen vettek Szaka fia Istvántól és testvéreitől. („Preterea ecclesia habet terram in villa Poposca precio comparatam a Stephano, filio Zaca et eius fratribus, iuxta ecclesiam Beati Michaelis adiacentem... )

2 Ez az oklevél Poposca (Papsoka) után Kék falut (villa Kecu) tárgyalja, ahol mintegy 16 ház torlója (exequialis) van az apátságnak. Arács után Füredről beszél az oklevél (villa Füred) itt mintegy 9 háznép exequialessel bírt az apátság, akik között voltak földművelők, szöllőművesek és várőrök.

3 Úgy tűnik, hogy Papsoka valamivel nagyobb Kéknél és kb. kétszer akkora, mint Füred. — Ez az oklevél nagyon fontos emlék korai gazdaságtörténeti kutatásunk számára is. A föld művelésével kapcsolatban itt nem hallunk az egyháznak, csak az egyház jobbágyainak közös műveléséről. Az egyház külön elhatárolt és trágyázott földjeinek felsorolása viszont már egy későbbi gazdasági fejlődésnek, a telekrendszerre való áttérésnek az előjele.

4 A fenti oklevélben említett három falut pontosan helyhez tudjuk kötni. A veszprémi Bakonyi Múzeum munkatársai a megyei régészeti topográfiai kötet készítésekor Füred környékén is végeztek terepbejárást, és három helyen találtak elpusztult középkori települést.

5 A régi temetőben álló templomromtól északra és keletre eső partoldalban több beásás elszíneződött foltját figyelték meg, s ezekből XI—

XIII. századi fogaskerék technikával díszített cseréptöredéket gyűjtöttek.

6 A mai Füredtől északra fekvő Kéki völgyben talált Árpád-kori település a fent említett Kékkel azonos. „Villa Füred" nyomait a mai község belterületén, a Bajcsy-Zsilinszky úti paplak mögötti kertben talált XII—

XVI. századi cserepek jelzik.

7 A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu ezek szerint Papsokával azonos, az itt levő templomrom pedig az oklevélben említett Szent Mihály egyház volt tehát. E templomról 1267-ből is maradt fenn adatunk. Ekkor a tihanyi monostor apáti székében Jeromos apát ült, s ő kieszközölte monostora számára IV. Kelemen pápa bulláját. Kelemen pápa a bullában Szent Péter oltalma alá fogadja a tihanyi apátságot, és elsorolt javainak és kiváltságainak birtokában megerősíti. Papsokáról is említést tesz: „predium, quod Popsuka vulgariter appellatur, et ius patronatus, quod in ecclesia Sancti Mychaelis loci eiusdem habetis".

8 Tehát a Szent Mihály egyház kegyura a tihanyi apátság. Papsoka nevével 1314-ben találkozunk utoljára. Ekkor Tamás tihanyi apát és konventje bizonyítják, hogy Popsukáról való Kecha fia Sebestyén jobbágyuk Szőlősön levő 4 hold földjét az ottani apátsági tiszt engedelmével eladta Arnold ispán jobbágyának, Bedus fia Lukácsnak.

9 1211-ben villának, 1267-ben prediumnak írják Papsokát. 1314-ben csak egy jobbágy nevében maradt fenn említése. Ez a két fajta megnevezés figyelemre méltó, különösen az 1267-es „predium". Szabó István a magyar falurendszer kialakulásáról írt könyvében foglalkozik a korai prediumokkal. Véleménye szerint : „A XI— XIII. században a predium olyan földesúri gazdasági telepet, üzemet jelölt meg nálunk, melyet a földesúr maga tartott fenn, s melyben saját eszközeivel folytatott termelőmunkát, és pedig alapjában véve rabszolga-szolga állapotú vagy legalábbis rabszolga eredetű munkaerővel".

10 Idők folyamán a predium lakói egyre nagyobb számban már házas-földes rabszolgák lettek, most már a maguk házában laktak, a földet a maguk termelőeszközeivel művelték, uruknak súlyos terményszolgáltatással tartoztak. —• Sokszor a predium nem önálló település volt, hanem a falu földjén osztozott más birtokossal, s a már rajta kívül ott fennálló faluközösséggel. A predium fokozatosan faluvá vált, a XI—

XIII. században gyakran templom vagy kolostor állott benne. Az oklevelekben gyakran mondták villának is.

11 — Ilyen prediuma — gazdasági üzeme lehetett a tihanyi apátságnak Papsokán, amely azonban nem volt önálló tele149