A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen
3. A templom déli kváderfala és alapozása. 3. Das südliche Quadermauerwerk der Kirche und das Grundgemäuer. 3. La muraille et le fondement sud de l'église. 3. Южная стена церкви и ее фундамент. egyértelműen kitűnt. 17 На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett 18 és 1715 körül újratelepített 19 faluban még 1729-ben is romosán állott 20 és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal. 21 A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állott és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be. 22 A Zircre vonatkozó oklevelekből a feltárt romokra vonatkozóan a már idézett, 1523-ból származó érdemel figyelmet. Ebben ugyanis a plébános kertjén kívül szó esik Zirci Mihály fiainak: Máté és János nemeseknek „in liberó vico Papsie" (talán inkább Papsil = Papszél) álló nemesi kúriájáról. 23 A felsorakoztatott adatokból a XIV. század elejétől említett plébániatemplommal azonosíthattuk a feltárt templomfalakat és feltételesen a plébánia épületével a templomtól északra feltárt házat. A déli épülettel viszont valamelyik zirci nemes kúriáját azonosíthatjuk. 24 Az idézett adatoknál Zirc sokkal korábbi meglétéről tudósít bennünket a Képes Krónika I. András király halálának helyével kapcsolatban. Az 1060-ban Béla herceg lengyel és magyar seregei elől menekülő sebesült András királyt a mosoni kapunál elfogták „.. .és mivel a Bakony erdejében, Zirc nevű udvarházában gondatlanul tartották, meghalt. Szent Ányos hitvalló monostorában temették el, melyet ez a király alapított Tihanyban, a Balaton tavánál". 25 A szláv nevű, tehát korai településű Zircen ezek szerint 1060-ban már királyi udvarház, curtis állott. A feltárt zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbinak tűnik. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. Mindezt már az ásatás idejében feltételezték. 1943 őszén járt a helyszínen a MOB megbízásából Dercsényi Dezső és Dümmerling Ödön, akkori véleményük szerint a feltárt alap falakban a legősibb zirci templom maradványait kell feltételezni, amely régebbi a XII. század végén épített ciszterci monostornál. 26 Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk meg. Közülük a nemrég rekonstruált kalocsai első székesegyházat, 27 a Giulio Turco XVI. századi rajzából visszaszerkeszthető zalavári apátsági templomot 28 (11. kép) és a pécsváradi altemplomot említjük meg. 29 A zalavári templom 9,50X18,00 m külső méretű volt, a kalocsai 10,50 X 22,00 m, a zirci 11,40 X 16,20 m, nagyjából azonos a pécsváradi templom feltételezett nagyságával. Szentélyének méretei azonosak a pécsváradi altemplom és a zalavári templom szentélyével, s alig kisebbek, mint a kalocsai első székesegyházé. A felsorolt, nemcsak méretben, de alaprajzi arányban és formában hasonló templomokat az államalapítás utáni évtizedekben építették. 30 A velük való feltűnő hasonlóság alapján a feltárt zirci templom építési idejét a XI. század első felére határozhatjuk meg, s benne Veszprém megye egyik legkorábbi kőtemplomát látjuk. A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a kö4. Feltárt cölöpalap. 4. Freigelegte Pfahlgründung. 4. Palée, mise à jour. 4. Открытое основание сваи. S"' "" " A rl * 141
