A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen

5. A templom déli fala a cölöpalapokkal, feltárás közben. 5. Die Südmauer der Kirche mit der Pfahlgründung während der Freilegung. 5. Partie sud de l'église, avec les palées, pendant la mise à jour. 5. Южная стена церкви, основания свай при раскопках. zépkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. Az apátság kolostorát és templomát 1912-ben a mai kolostor mögötti parkban részben feltárták,

151 a Kossuth Lajos utcai Vásártéren feltárt XI. századi templomot tehát — a falu középkori plébániatemplomát •— I. András király halálának helyével, a zirci udvarház templomával azonosíthatjuk. A királyi udvarház, a curtis ugyanis nem állott egyetlen lakóházból. A fogalom alatt olyan kisebb települést kell értenünk, ahol a névadó központi épület mellett több más ház, az udvarispán, az uradalom vezetői és az udvari kiszolgálók lakóházai, istállók, csűrök és gazdasági épületek is voltak. A királyi magánbirtokok központjában álló udvarházakhoz templom is tartozott. Az ország erdővidékein elhelyezkedő királyi udvarházak mellett mindenütt megtaláljuk ezt a templomot, a királyi kápolnát.''

2 A zirci curtis központi épületét gyanítjuk a templomhoz csatlakozó északi lakóházban, bár a teljes kiterjedésében feltáratlan, alaprajzában és építéstörténetében alig ismert épületről nem alkothatunk végleges véleményt. A több épületből álló udvarházat és vele a templomot III. Béla király 1182-ben a cisztercieknek adományozta. Véleményem szerint a ciszterciek nagyjából hüsz évvel később befejezett kolostoruk felépítéséig az udvarházat használták. Körülötte fejlődött ki a középkori Zirc falu, amelynek plébániatemploma a XIII. századtól a korábbi curtis kápolnája lett. Ebben az időben építhették nyugati végébe, a feltárt belső fal fölé oszlopokon vagy pilléreken álló karzatot. A királyi monostorok ilyen jellegű alapítása közismert. Györffy György Pécsvárad, Bakonybél, Zalavár, 142 Dömös, Pilisszentkereszt és Pilisszentlélek mellé sorolja Zircet is,

33 mert „... a monostoralapítás lényegében egy udvarháznak, kápolnának és a hozzá tartozó udvari gazdasági szervezetnek egyházi célra való szentelését jelentette".

34 A királyi udvarházak, amelyek egy-egy uradalom központjában állottak, behálózták az egész országot. Rendszerüket I. István király építette ki családi birtokain „... és ezek országszerte Udvar — Udvarhely elnevezést kaptak. . ."

35 A Bakony-erdő, amelyet a X. század első felétől a fejedelmi család szálláshelyei öveztek, valószínűleg korán az Árpádok magánbirtoka lett. Területén Zircen kívül több udvarházról is tudunk.

36 Az Udvarhely név hiánya azt jelentheti, hogy az ismert bakonyi curtisok egy része később, a XII. században, az egységes erdőispánsági szervezet létrejöttekor keletkezett. Zirc példája viszont azt látszik bizonyítani, hogy az itteni udvarház korábbi az I. István király által létrehozott szervezetnél. Ezt bizonyítják az 1060 körül már létezett kőtemplom belsejében feltárt cölöpalapok. Az ezekből rekonstruálható fatemplom a XI. század közepén kőből kiépített udvarházat és templomot kétségtelenül megelőzte. Hitelesítő ásatás hiányában építésének idejét ma még nem állapíthatjuk meg, feltételezzük azonban, hogy a X. század végéről vagy a XI. század elejéről származik és egy korai udvarházhoz tartozott. A Veszprém melletti Jutás és Fájsz falunév tanúsága szerint a későbbi Veszprém vármegye területét a megszálló Szalók nemzetségtől már a X. század elején kisajátította a fejedelmi család.

37 Az észak-nyugati Bakonyaljban fekvő Tevel és az északiban levő Koppány falunév arról vall, hogy az Árpádok ezt a területet ugyanabban az időben szerezték meg.

38 Elképzelhetetlennek 6. A déli cölöpalapok feltárás közben. 6. Die südliche Pfahlgründung während der Freilegung. 6. Palée sud, pendant la mise à jour. 6. Южные основания свяй во время раскопок.