A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Égető Melinda: Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

3. Fekvőüllők és kalapácsok. 3. Hammer und Ambosse. 3. Enclumes et marteaux. 3. Наковальня и молотки. A mögöttük levő falfelületen az egyik szerszámlécen sorakoznak a különböző mélyítőkalapácsok (Tiefhammer), oldalkalapácsok (Krughammer), szegőkalapácsok (Pieckhammer), terjengető kalapácsok (Spannhammer) stb. (3. kép.) A másik lécen a fakalapácsok (Holzhammer) helyezkednek el. A sarokba helyezett üllőtartóban állnak a változatos verőfelületű száras üllők (Steckamboss). (Az itt látható üllőtartó cementkorong alkalmi megoldás volt a mester eddigi műhelyében is. Nagy műhelyekben a szárasüllőket a földbe ásott tölgyfatönkökbe ütötték be. A mester munka közben hol az egyiken, hol a másikon dolgozott, aszerint, ahogy a munkadarab megkívánta. Ezt a megoldást itt nem alkalmazhattuk, mivel nem állt rendelkezésre elegendő hely.) A másik sarokban állnak a rézcsövek formálására alkalmas vasrudak, amiket satuba fogva használtak Az északnyugati falnál áll a rekonstruált satupad Az alsó polcon a különböző üllőbetétek, szegecsek, hidegvágók, kulcsok, kaparok, csavarhúzók, a pad feletti szerszámtartó lécen a lemezszorítók, lyukasztók, szeghúzók, fejelök, pontozók helyezkednek el. Ugyancsak itt, a falra erősítve láthatók a rézlemez kiszabásához szükséges körzők, vonalzók, rajzdrótok, szögmérő, lemezvágó ollók. Kissé távolabb a reszelők. A satupad mellett áll a tőkére erősített kovácsüllő. A satupad másik oldalán, az ablak előtt áll a munkaasztalként használt pangli. Eredetileg cipészműhely tartozéka volt, de már hosszú évek óta a rézműves mester használta. Mellette kosárban rézlemezek, hulladékok, drótok, bőrök, csavarok stb. Az ajtótól jobbra javításra váró rézüst, permetezőgép. A bemutatott szerszámok törzsanyaga a közvetett időmeghatározás alapján mintegy százötven-kétszáz évesnek mondható. Stein Ede, akitől Pintér Rudolf megvásárolta a műhelyt, a nagybátyjától örökölte, akire az apjától maradt. A hagyomány szerint már annak az apja is rézműves volt. Az eszközök túlnyomó része hajdani szerszámkovácsok munkája. Szinte valamennyin jól látszik a kézi megmunkálás nyoma. Szép példái ennek a tűzifogók és a kalapácsok egy része. A legrégebbi darabnak látszik az 1761-ből datált sikattyú. Idők folyamán természetesen folyamatosan új eszközökkel gyarapodott. Részben modernebb darabokkal, részben pedig az újabb készítmények igényeihez kellett igazodni. Pl. kombinált fogó, franciakulcs stb. A nagyvázsonyi rézműves műhely rekonstruált környezetben mutat be egy mesterséget. így óhatatlanul felvet több elvi kérdést a szabadtéri néprajzi múzeumok és a néprajzi rekonstrukció területéről. Mivel azonban a lehető leghitelesebb módon ültettük át a műhelyt az új keretek közé, úgy véljük, hogy a rekonstrukció ténye alig csökkentette értékét. Jelentőségét abban látjuk, hogy egy viszonylag ritka és kevéssé ismert mesterséget mutat be a múzeumlátogató közönségnek. Égető Melinda JEGYZETEK 1 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686—1848. Bp., 1967. 206.1. 2

Uo. 3 Uo. 205. 1. ; Francisco Páriz Pápai : Dictionarium latino-hungaricum. Pozsony 1801.35.1. 4 Czuczor Gergely—Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Pest 1865. III. 398.1.; Szinnyei József: Magyar tájszótár Bp., 1893—1896.

1. 1156.; Bálint Sándor: Szegedi szótár. Bp., 1957. II. 799.1. 5 Eperjessy Géza idézett munkájában található céhjegyzékben is csak 1800 utáni említések vannak. • Kivétel Pest és Kassa. Eperjessy i. m. 212.1. 243.1. ' Uo. 236., 238., 239., 249., 254., 260., 212.1. és Bálint Sándor i. h. 8 A veszprémi Bakonyi Múzeum céhiratai között található egy 1853-ban kelt felszabadító levél, amelynek pecsétjén ez áll: „Pápai egyesült patkolókovács, késmüves, szerszámkovács és rézműves céh" (ltsz. 69.152.1.). Ugyanott 1767-ből: ,,A nagyvázsonyi kovács, lakatos és rézműves egyesült céh". (Ltsz. 70.672.1.) E helyt mondok hálás köszönetet Nagybákay Péternek, aki a veszprémi céhiratok adatait volt szíves rendelkezésemre bocsátani. 9 Tekintetes nemes Weszprém vármegyének Árr-Szabása, melly az 1813dik esztendei februárius hónapnak 8-dik napján Weszprém mező városban tartatott közgyűlés alkalmatosságával megállapittatott. 28.1. Bakonyi Múzeum, Veszprém. 10 Frecskay János: Mesterségek szótára. Bp., 1899—1900. 11 Ld. 9. sz. jegyzet. 12 Ltsz. 70.672.1. 272