A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Nyék Sándor: Szájhagyománygyűjtés a Balaton mentén
5. „IGAZ" TÖRTÉNETEK BALLADÁK, DALOK ÉS DALFÉLÉK A CSODÁS GARDAFOGAS Dencs János (50) főhalászmester (Gyenes-) Diás, 1953. „Tihanyba' ment a mise. Ott vót a sok halász. Egy pedig kint leste a halat. A pap éppen énekütte : Peromnia szekula —, mikor a leső ember bekiáltott : Gyerünk sógor, mind garda! — Lett erre nagy kifutás. Csapot-papot hagytak a halászok, rohantak a gardára... Haragusznak is ám a tihanyiak, ha ezt a szemükre vetik." A SZEPEZDI SZELLEM Bárányi Zsigmond (73) halász Tihany, 1955. „Két szepezdi legény ment haza a szöllőből a temetőn át. Megálltak egyik nemrég meghalt komájuk sírjánál. Mondták is: Ej, Sándor, de megkínánánk! — Hát mintha csak a sírból kélt volna, elébük áll valaki : Hát kínájjatok meg! — Reszkettek, de odanyújtották a csutorát. Az elvette. Csak amikor kotyogott, tudták, hogy ez nem látomás! De azér' megfutamodtak. Egy hét múlva adta vissza a csutorát a kántor. Azon éjjé' ő is be vót csípve, ott aludt a Sándor sírján, — hát ő kett fő' és ivott egy jót a csutorából." 1. BALLADÁK FEHÉR LÁSZLÓ SZAMARAK, MARHÁK Csizmadia Károly (51) Kenése, 1955. „Gyüttek Palotám' a meszesek. Húsz kocsival, szamarassal. — Minde'gyüttek? — Kérdeztük... Mind! — Mondták. Mi meg nagyot nevettünk, mert mi a szamarak felü' érdeklődtünk, ők meg magukat mondták." „No, István, vót-e sok marha a vásárba' ? — Hát vót, míg én ott vótam." Király János (77) Kiliti, 1958 „Fehér László lovat lopott Á fekete halom alatt. Fehér Lászlót meg is fogták, A tömlöcbe be is zárták. Meghallja ezt Fehér Anna, Hogy a bátyja el van fogva : Fogd be kocsis a lovakat, Rakj rá ezüst-aranyokat ! Adjon Isten, Hadnagy uram! — Isten hozott, Fehér Anna! Mért is jöttél, Fehér Anna? — A bátyámér', Hadnagy uram! — Azért jöttél, Fehér Anna, Hogy kiadjam a bátyádat ? Kiadom én a bátyádat, Ha az éjjel véled hálok. — Ne hálj véle, a huncfuttal, Az akasztanivalóval ! Szüzességed mert elveszi, Bátyádnak fejét véteti. Tizenkettőt ver az óra, Aluszol-e, Fehér Anna? Csak aludjál, csak nyugodjál, A bátyádnak vége van már ! — Átkozott légy, Hadnagy uram !' Viz előtted fölfakadjon, Törülköződ lobbot vessen, — Kitől Isten meg ne mentsen!" KÓDIS MIATYÁNK Bárányi József (77) halász Tihany, 1955. „A kódisnak elöl is hátul is, lógott a tarisznyája. Mikor alamizsnát kapott, azt mondta: Isten fizesse meg! Tegye bele háturu'! — Aztán imádkozott: Miatyánk, ki vagy a mennyekbe'. Jaj, de szép macskájuk van! Szenteltessék meg a te... A kenyérbü' ölég lesz akkora is, inkább a húsbu'! Jöjjön el a... " ROSSZVÉGŰ HALÁSZVIRTUS Szalay Gyula (51) halász Tihany, 1955. „Balog Pista kemény halász, fenegyerek vót. Fertály borér' porhóba' mezítláb e'futott Aszófőre m©g vissza egy óra alatt... Üvegpoharakat rágott össze... Amikor már öreg vót, pálinkát ivott, lemaradt a társaitól, s egy kunyhó előtt megfagyott. A virtuskodó halásznemzedéket a két világháború nagyon megszelídítette... Az utolsó halászbál öt-hat éve, Ányos-nap körű' vót. Szétlőtték az orgonát, hát arra ment a bál bevétele." II. „Kettőt kölykezett a kutyám : Egyik pipa, másik dohány. Nagy pipába kevés dohány, — Gyújtsál hát rá, kedves komám!" (Aszófőn lejegyzett népdal) SÁGI BIRONE LÁNYA Tomor Ferencné Rádi Mária (73) Badacsony-Rodostó, 1953. és Major Ferencné Czigány Anna (75) Szöllősgyörök, 1956. „Jó estét, jó estét Sági Bíróné asszony! Itthon van-e a lánya, Az én kedves galambom ? Itthon van, itthon van A belső szobába', Jóízűen aluszik Paplanos ágyába'. Menjen be, költse föl, Küldje el a bálba! Zöld selyem szoknyáját Kösse derekára ! Szép piros cipőjét Húzza a lábára! Sok arany gyűrűjét Huzza az ujjára! Megjöttem, kicsikém, Hát minek hívattál? — Gyere be, ülj mellém, Megmondom majd mingyár' Hangászok, halljátok, Reggelig húzzátok ! Mulatok a rózsámmal, Sági Bíró lányával. — Kicsikém, kicsikém, Hagyj picit pihenni Pici piros cipőmből Véremet kiönteni ! — Nem lehet pihenni, Nem szabad pihenni, Száz forintos muzsikának Reggelig köll szólni ! Más ember lányának Hajnalt harangoznak, Sági Biró lányára Szomorú verset húznak. Verje meg az Isten Azt az édesanyát, Ki estétől reggelig Bálba' hagyja lányát!" 28* 435