A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Nyék Sándor: Szájhagyománygyűjtés a Balaton mentén

Tomborné: „piros cipő-" helyett „blumer cipő"-t, „kicsikém" helyett „picikém"-et dalolt. Majorné: az utolsó előtti strófát így : „Más ember lányának Hajnalt muzsikáltok, Sági Biró Mariskára Húzzák a harangot!" 2. DALOK ÉS DALFÉLÉK AZ ELSŐ SZŐLŐSGAZDA Keresztes Józsefné Szánti Anna (55) volt halászlány Fonyód, 1953. Először szól az Úristen: Noé! Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é? Noé mondja : Már megöregedtem, De még ilyen jó bogyót nem ettem ! Másodszor szól az Úristen: Noé! Hát az uj bort kóstoltad-é, jó-é? Noé mondja: Feleségem, Sári, Kezdek én már három istent látni!" A NAGY DÁRIDÓBA Poór Károly (67) kanász Látrány, 1956. „Csip a tetű, csip a bóha, aludtál-e szolga? Fene tudott itt alunni a nagy dáridóba' ! Megájj bóha, megfoglak, megfoglak a ráncba', Megfogom az egyik lábad, kivágom a sárba. Sár ide, de sár oda, de sár van a gödörbe', Kisasszonnak lába közül kiesett e'(gy) csirke, Ha kiesett, kiesett, elkapom a szárnyát, Ne csípje meg a kisasszon fehér lábaszárát!" MINDÉG BÁNOM Bolevácz János (82) Telelki, 1956. „Egy hete már, hogy házasodtam, Már is a bábáru' gondoskodtam. Ujj-jujj, uccu dánom, míg én élek, mindég bánom, Hogy megházasodtam!" ÉJJELI BAKTER KIÁLTÁSA Berta Sándor (64) Kiliti, 1958. „É'fél után óra kettő, Dezső mellett lakik Pető, — Tűje, árja harminckettő, Mestersége nem kelendő !" (Pető cipész volt, őt tréfálta meg e kiáltás — Nyék S.) „Hármat ütött már az óra, — Hallod-e ezt háznak ura? Ha Bozsokon óra vóna, Ott is három óra vóna! Apámtól hallottam, hogy Enyingen így kiáltották ki a hármat. Bozsok, Enyinghez közel, kis falu, nem volt toronyórája, talán még tornya sem!" KÜLÖNÖS SIRATÓ Bajczi Jánosné, Nagy Erzsébet (75) Szólád, 1956. „Azt mondják, hogy így sirattak. Én is hallottam ezt, de nem temetésen, hanem fonóba' : Jaj, uram, uram, Vőgyi Gergő uram! Jaj, de megismertelek messzirü'. Olyan vótá a többi közt, mint a tarka kutya, Tarka fótta' fódoztam meg fehér gatyádat!" HALÁSZ BÚCSÚZTATÓ Németh Mária (60) halász lánya Badacsonylábdi, 1953. „Hej, halak, rákok, Meghalt a királytok! Szegény nyirádiak, Ki lesz a halásztok? öreg halász temetésén szokták énekelni. Azért van szó a szegény nyirádiakról, mert a nyirádi uradalom embereinek sok halat szállítottak a badacsonyi halászok." III. „Igyál betyár, múlik a nyár, Úgy sem soká betyárkodsz már! Lehullik a nyárfalevél, Hová lesz a betyárlegény?" (Népdal) BETYÁRVILÁG A BALATON KÖRNYÉKÉN HOVÁ VAN ÍRVA A BETYÁROK NEVE Végh György (50) Balatonszentgyörgy, 1955. „Tátika vára alatt alagút, benne a betyárok neve. Az alagút Tapolcán át a Balatonra visz. A vár alatt fakad a tapolcai tó vize." EGY LOVON HÉT PATKÓ Török László (79) Fonyód, 1953. és Talián József (79) Szigliget-külsőhegy, 1953. „Puszta csárda két oldalán ajtó, Odavágtat az a híres Patkó, Csárdásnéval így kezdi meg a szót : Látott-e már egy lovon hét patkót ? Ha nem látott, jöjjön ki, most láthat : Négyet visel e gyönyörű állat, Az ötödik magam vagyok, nemde, Kettő meg a csizmámra van verve!" PATKÓ PISTA ÉS KILENC PAJTÁSA Fodor Ferenc (81) (Gyenes-) Diás, 1953. „Patkó Pista összeszedte mind a kilenc pajtását, Úgy nézte meg, úgy nézte meg a Nagy Sándor kastélyát. A Nagy Sándor akkor evett vacsorát, Le is dobta, le is dobta ám az ezüst kalányát. 436