A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

a népdal. Példánk erre az itt közölt 27. sz. Tur a disznó с dalunk első és második variánsa. Az I. variánsban a sorok végén levő szabadabb ritmuskezelés 5/8-os, 3/4-es ütemeket eredményezett. Ezek a II. variánsban már 2/4-es ütemekbe illeszkednek bele mindvégig. Még szemléletesebb példa azonban erre a következő hangszeres rész, a kanászkürt-dallamokról írt fejezetének variációkról közölt szakaszában a 112., 113., 114. sz. dalok összevetése s a rájuk vonatkozó kommentár tanulmányozása. d) A prozódia érdekében Az imént közölt 27. sz. dal 2. versszakának éneklésekor az első ütem 2/4-ről 3/4-re változik a Két krajcárom volt prozódiájának érdekében. De találunk erre másik dalainkban is példákat. Ld. I. sz. dalunk 1 és 2 jegyzetét stb. e) A változatosság érdekében Az előbb idézett 27. sz. dalunkban tapasztaljuk, hogy a dal 2. versszakának ismétlése során, mikor ugyanaz a dallamrész már 4. alkalommal hangzanék el egyformán, mert az első versszak végén is megismételte az énekes a két utolsó sort — az utolsó sor 2. hangja c"-ről esz"-re változik, tehát a rr mr l s fordulatból rfmrls lesz, és evvel visszatérés esetén változatosabbá, érdekesebbé teszi a már három ízben hallott dallamot. Ezt itt csak a hangulat emelkedésének tükrözésével lehet magyarázni, mely a dallam ékesebb, cifrább formájában nyer kifejezést. Miután megemlítettünk néhány indokot, amely miatt a variálás történik, kísérjük figyelemmel a díszítőhangos variálás, az egy-egy hangos dallameltéréstől hogyan vezet az út a variálás olyan gazdagságához, mely egy már szinte új dallamot eredményez. 2. Előfordul, hogy a dallamvariálás oly erős, hogy a dallam vonalát már minduntalan megváltoztatja, de a dalok legerősebb bástyái, a záróhangok még szilárdan állják a variáció ostromát, hullámverését. Erre vonatkozó dallampéldánk 1. és 2. versszakát itt egymás alá írva közöljük: 59. Tündérmajor, 1954 — Dömötör Ferenc, 1881 PaHando A következő gazdagon variált dalban nemcsak a variációk alakulását tanulmányozhatjuk, hanem azt is, hogy alakul a rubato dallamból a 4. versszak végére egyre gyorsuló ütemű : a 78 metronomjelzéstől a 84 metronomjelzésig növekvő feszes giusto melódia. 60. Pécsely, Klárapuszta 1969 — Ihász János, 1919 409