A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

43/2. Rózsa, rózsa, bazsarózsa levele, Miért nevet minden lánynak a szeme? Mert az enyém mindenre tud, tyuhaj, nevetni, Azt is tudja, melyiket kell szeretni ! 45/2. Тё/'arózsa elvirágzik messzire, —- Gyüjj el hozzám kisangyalom estére ! Ülj le az én piciny ágyam, tyuhaj, szélire, Hadd zárjam be bús szívemet örökre ! 3. Nincsen hideg, mégis befagyott a tó, Mibül iszik kis pejlovam, a fakó? — Gyere, babám, vágd be néki, tyuhaj, a jeget, Hadd igyék a kis pejlovam ölöget! V. BALLADÁK, BALLADÁS DALOK A társadalmi rétegződés nemcsak a falu parasztságát bontotta meg, hanem igen erősen jelentkezett a pásztorok között is. Igaz, nagy vagyoni különbségek alakultak ki köztük. A juhászok vitték a legtöbbre. A birkatartás igen jövedelmező Volt számukra. Vajkay Aurél Szentgál című művében leírja, hogy akadt olyan juhász is, aki kibérelte gazdája birtokát, majd később meg is vásárolta azt. Volt e faluban 300 holdas juhász is! E módos juhászszámadók lenézték a nincstelen, kóborló juhászbojtárokat s ha lányukra szemet mertek vetni, tűzzelvassal ellenezték a fiatalok egybekelését. Az életben ez miatt lejátszódott sok tragédia nyomot hagyott népköltészetünkben is. Az alábbi ballada bizonyíték erre. 46. Bakony oszlop, 1953 — Magyar Mihály, 1900 4. Barna Gábor bement a nagy szobába, Virág Antalt éppen ottbenn találta. — Gazda yuram, hallgasson meg engemet, Hadd mondjam el, mi bántja a szivemet! 5. Én a lányát oly nagyon megszerettem, Hogy érte odaadnám az éltemet! — Távozz tőlem, hitvány, jött-ment juhásza, A két szëmëm téged többet ne lásson ! 6. Virág Marcsa bement a nagy szobába, Sirva borult rá szegény, a díványra, De a legény őtet nyomba követte, 7. Most a legény lëvorVert vëtt kezébe, de Ëgy luvest tëtt szereteje szivébe. Még ëgy lüvés, aztán neki is vége, Mind a kettő holtan fekszik a vérbe. 8. Édesatyja a lüvést meghallotta, Rémült arccal befutott a szobába, Mint az őrült, haját tépte kinjába Mint az őrült, haját tépte kinjába. — Én Istenem, jó Istenem, mit tettem, ]Az utolsó A kettőnek a gyilkosa én lettem ! [két sor dalJ lámára 9. Szomorúan szól a falu harangja, Két koporsót kisérnek a faluba. Sok legények, leányok megsiratják, Barna Gábor, Virág Marcsa halálát. 10. Két hét múlva Virágnét is temették, Lánya mellé sötét sirba letették. De — Virág Antal, mit ér most gazdagságod ? ! Eltemették feleséged, leányod ! Ha a társadalmi ellentét a juhászok rétegei közt is fennállt, még sokkal élesebben jelentkezett ez olyankor, mikor a szegény juhászlegény és földesúri kenyéradója lánya közt fejlődött ki érzelmi kapcsolat. Erre több balladánk, balladás dalunk is utal. (Dallama — kis változtatásokkal — azonos az „Elszegődtem Tarnócára" kezdetű juhászdaléval, azért e dalt is itt közöljük ; további szövegeit Id. a 65. sz. dal után). 47. 48. Pécsely, 1969 — Molnár Jánosné, 1891 Pécsely, 1969 — Molnár Jánosné, 1891 Poco rubato J - -108 ßar-na Ga - bor ő - tet nâ- gyón sze.re.ï - ie. 2. Barna Gábor : Virág Antal juhásza Szerelmes lëtt gazdájának lányába. Nëm törődött az egész nagy világgal, Csak szivének drága Mariskájával. 3. — Kis Mariskám, nëm lehetünk boldogok, Édesapád nëm hagy téged szeretni, Kész vagyok hát, édës rózsám, meghalni ! 398