A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

4. Elfáradt a jobb karom, Kivel babám takarom. De még jobban a lábom, Kivel a csárdást járom. 5. Mos' jöttem a tanyáról, Hullik az makk a fáról. Üngöm gatyám de szennyes, Magam vagyok szerelmes. 29/2. Hullik a makk a farul, Most jövök a tanyárul, Üngöm, gatyám de szennyes, Magam vagyok szerelmes. 3. Hej, kikelet, kikelet, Fújjál nékem jó szelet, Fújjál nékem szépet, jót, A szeretőm elhagyott. 32. Jásd, 1954 — Prinz Józsefné, 1892 Tempo g/usto 30/2. Most jöttem a tanyáról, Hullik a makk a fáról, Kisangyalom, ha lehet, Hozd el az ebédemet ! 3. A pécselyi határon Gulyás leszek a nyáron. Ingem, gatyám de szennyes, Magam vagyok szerelmes. Csak éjszaka látogathatja meg kedvesét a kanászlegény, hisz minden nap kihajt, csak a sátorosünnepeken maradhat otthon: karácsony, pünkösd napján fél nap, húsvétkor jár csak neki egész nap szabadság. Hosszú út után kocogtat éjszaka a kislány ablakán. 31. Hárságy, Szentgál, — 1952 — Tóth Imre, 1892 Poco rubato 2. — Majd elmegyek szombat este, Kinek mi gondja rája, Megölelem, megcsókulom Kanászlegíny módjára. A mások fókáját a kanászlegény is megdézsmálta. Nagy, lelógó fülű siska-disznókra, gica-ártányokra fájt a foga, de ha az ő fókája kevesbedett meg, hidegvére akkor sem hagyta el : Maj mëglëszën... maj megszerzem. .. jelenti ki minden méltatlankodás és ijedelem nélkül. 33. Zirc, Tündérmajor 1952 — Dömötör Ferenc 1879 Me - gi's йа -nasi -gue-rek lä - ízek' 34. 35. Szentgál, 1969 — T. Molnár István, 1891 Poco rubato 2. — Édesanyám, nëm tudok elalunni, Legint hallok az ablakon beszéni. Édesanyám, eresszen ki hozzája, Messziről gyött, ne fáradjon hiába! 3. — Ráérsz të még, édës lányom kimenni, Ráérsz të még a legínnyel beszéni ! — Tudom, anyám, tudom, hogy még ráérek, Azt is tudom, hogy nëm sokáig élëk.