A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete

gyűjtési adatok, de a közlés módja a tudományos igényeket is kielégítse. Megkíséreltem ezért azt az áthidaló megoldást választani, hogy a dallamot csak akkor választottam el szövegétől, ha azt erős zenei okok tették indokolttá. Ilyen ok pl. a dallamvariánsok egymás mellé kerülése. Ilyenkor néha 2—3—4 dallamot is partitúraszerűen egymás alatt közöltem (szinoptikus közlésmód) az összehasonlítás, a variálás könnyebb, jobb megfigyelhetősége kedvéért. Ugyancsak folyamatosan következnek a dalok a hangszeres fejezet végén akkor, mikor hozzájuk kevesebb hozzáfűznivaló akadt. — A szövegbe ágyazott többi dallam zenei rendjét a zenei mutatók tárják fel. 'ë A dalok fölött a gyűjtés legfontosabb adatai szerepelnek a következő sorrendben pl. : Akiipuszta, 1952 — Farkas Antal, 1899. Щ A gyűjtés helye, időpontja — a dalos neve, születési éve. A gyűjtő nevét a dalok fölött nem tüntettem fel, mert a kötetben szereplő összes népdal a szerző gyűjtéséből származik. i- Jegyzetek. Az olvasmányosság kedvéért nem szándékoztuk a főszöveget a tudományos vizsgálódások számára fontos adatokkal terhelni, ezért a jegyzetbe kerültek: a) a későbbi versszakok éneklése során fellépő dallamvariánsok hangjegyes jegyzetei, 1 b) azok a megjegyzések, melyeket a gyűjtés során a dalosok dalukkal kapcsolatosan tettek, 1. A gyűjtés térképe. 1. Karte der Sammlung. 1. Carte de la recueil de folklore. 1. Карта собирания. c) a dallamokra vonatkozó zenei észrevételek, megállapítások, d) itt közöltük azt is, vajon mely dallam szerepel ezek közül Kodály—Vargyas: Magyar népzene с művében (rövidítése: K), melyik Járdányi: Magyar népdaltípusok с munkájában (rövidítése: J), s melyik Bartók Béla: A magyar népdal с munkájában (rövidítése: B). Két külön fejezetben foglalkozunk pásztoraink előadásbeli sajátosságainak vizsgálatával: a VIII. és a IX.-ben. A dalosok adatai. A gyűjtésre vonatkozó legfontosabb adatokat a dalok fölött is közöltük s részben a jegyzetben is helyet kaptak ezek ; magukra a dalosokra vonatkozó részletesebb adatokat a X. fejezetben találhatunk. Itt a faluk ábécé rendjében soroltuk fel énekeseinket s néhány szóval szociográfiailag is jellemeztük őket. — A korábbi gyűjtéseknél előfordult, hogy erre akkor még nem terjedt ki figyelmem, ezért hiányzik néhány ilyen természetű adat. E fejezetben adjuk meg a daloló asszonyok leánykori nevét is. Tanulmányunk első részét a dalok tematikus rendje zárja le. Itt jegyezzük meg, hogy nyomdatechnikai okok miatt a dalok további versszakainak ritmikai változásait nem jelölhettük, ezekben a ritmus — a legnagyobb többségben — alkalmazkodó. 1949-ben kezdtem el szülőfalumban, Bakonyoszlopon a gyűjtést. Huszadik éve járom a népdalokért a Bakony apró tanyáit, pusztáit, falvait, legelőit. Örömmel adom át e tanulmányt a Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények számára. Első rész DALOK I. A BAKONYI PÁSZTOROK ÉS DALAIK A kanászokat, teheneseket, juhászokat ma is ott találjuk minden bakonyi faluban. Igaz, sokuk ma már nem a faluvégi, egykori pásztorházban lakik, hanem új, modern házat épített magának, de a mosógépes, gáztűzhelyes, házi villanydarálóval is ellátott modern lakások lakói még emlékeznek régi életformájukra, még nem feledték el hagyományaikat, dalaikat, ujjuk éppúgy rájár — ha egy kicsit keresgélve is — a furulya és az okarina „kormányzólikaird\ mint egykor. Azt a kevés tősgyökeres pásztort, aki még ma is őriz s azokat az öregeket, kik már csak hagyományaikat őrizték meg, őket kérdezzük meg, milyen is volt a bakonyi pásztorok zenei élete. Hogy feleleteiket megértsük, előtte tekintsük át röviden, hogy alakult, fejlődött az állattartás és a pásztorkodás a Bakonyban. A Bakony erdei már régtől fogva kiválóan alkalmasak voltak az erdei pásztorkodásra. Felismerték ezt a magyarok is a honfoglalás utáni időkben. Középkori okleveleink megemlítik a ló, juh és disznótartást. Később is gyakran találkozunk a bakonyi állattenyésztésre vonatkozó adatokkal, de ezek közül Fényes Elek : Magyarországnak mostani állapotja... című 1836-ban Pesten megjelent művének első kötete emeli ki a bakonyi állattenyésztés fontosságát: „A" Bakonynak roppant bikkes tölgyes erdőségei magok mutatják, hogy Veszprém d sertés tenyésztésnek valódi hazája légyen..." A sertéstenyésztés mellett a kevés legelő, tisztás, kaszáló miatt a marhatartás és a juhászat is viszonylag később fejlődött csak ki. A juhtartás a XIX. század elején az uradalmak révén kezdett meghonosodni, a lótartás kezdetben pedig 386