A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Tóth Teréz: Tóth József fafaragó – egy bakonyi pásztor – élete és művészete

A dallamokról Édesapám legtöbbet használt dalait Járdányi Pál rendszere szerint 4 csoportba lehet sorolni. I. csoportba sorolhatók azok a dallamok, melyek kezdősora magasabb a zárósornál. (1—7.) II-ba tartoznak azok, melyek kezdősora és zárósora azonos (8—26); III-ba a népies műdal hatását mutató népdalok (27—34); IV-be a műdalok (35—64). A műdalok közül azokat, amelyeket változtatás nélkül énekel, csak cím szerint soroltam fel. A 35—37-es számokat azonban variáltan énekelte. Ha a III. csoportot az I. és II. mellé soroljuk, akkor az 34 dallamot tesz ki a 30 műdallal szemben. Tehát a dalok többsége népdal. Azonban elég tekintélyes a műdalok száma. Mutatja, hogy milyen elterjedtek voltak ezek, s milyen közkedveltségnek örvendtek az ő fiatal korában, mikor a dalok többségét elsajátította. A pásztorember számára ezek a dalok jelentették a jobb életkörülmények között levő, magasabb életszínvonalon élő emberek sokszor megkívánt világát. Talán ezért is énekelt szívesen ezekből a dalokból, s tartotta érdemesnek azokat a megtanulásra. Érdemes azonban szemügyre venni a variáltan énekelteket. Itt lépten-nyomon kiütközik az ősi, népi dallamvilág ereje. A 35-nél pl. a 4. sorban 1 s f m helyett Isim szép pentaton fordulat lesz a műdal moll hangnemének megfelelő dallamrészből. A műdal funkciós gondolkodásmódját igyekszik el-elkerülni. A 37. számúnál a 3 sor végi domináns hármas felbontást elkerüli, m szi helyett m t-re lép, a népdal fordulatainak jobban megfelelő kvint lépést választva. A 40. sz. 1—2—4. sora végén ugyancsak kerüli a s, s, 1, t d d d fordulatot. A vezető hang után, melyet még ki is tart, nem lép a várt dúr alaphangra, hanem visszamegy az V. fokra (s), és a magyar népdal kedves kvart lépésével jut az alaphangra. Előfordul az is, hogy népi szöveg kerül a műdal dallama alá. (édesanyám is volt nékem) 2. szövege „Édesanyám édes teje Keserű a más kenyere. Keserű is, savanyu is, Néha-néha panaszos is." Elvétve viszont népi dallam előadásán is érezhető műdal hatás. Pl. 28. sz. kezdésénél a lépcsőzetes haladás helyett moll hármas felbontással kezdi a dallamot. A visszatérésben (4. sor) azonban a dallam eredeti formáját halljuk. Előadásmódján is hagyott nyomot a műdal. Pl. a qiusto dallamok előadásánál, különösen ha ülve, és nem menet közben énekli azokat, gyakran eltér a folyós ritmustól, és kissé a hallgató nóták módjára énekli őket. A népdalkincsnek zömét a II. csoport alkotja (19 dallam). Ha ide vesszük a III. csoport 7 dallamát, akkor 26 dallam. Pattogó ritmusuk, új lüktető dallamai miatt kedveli ezeket a dallamokat, s nem csoda, ha ilyen tekintélyes helyet foglalnak el a dallamkincsében. Legtöbb közöttük a kis ambitusú kezdősorú. А А В A szerkezetű mindössze egy akad. Aránylag kevés az I. csoportba tartozó dalok száma. Bár lehet, hogy hosszabb idő múltán még több is előkerülne közülük. Mindenesetre a használatban levő dallamok között csak ilyen kevés számmal találhatók. Ezek zöme pentaton, de van egy-egy dór, eol és mixolyd is közöttük. Változó nagy és kis terc fordul elő a 2. sz-ban. Változó nagy és kis 7 az l-ben. A 3. számúban a dór jelleg a 3. sortól eollá változik, valószínűleg műdal hatására. Ha a 37. dallam hangnemű megoszlását nézzük (nem számítva ide a változtatás nélkül énekelt műdalokat), a következőket láthatjuk : pentaton 10 dór 4 eol 9 moll 7 mixolyd 1 dúr 6 Feltűnő a moll jellegű dallamok nagy többsége. S 1 moll jellegű 6 dór jellegűvel szemben. Egynegyed rész pentaton. De ha a sok pentaton fordulatot tartalmazó dór és eol dallamot is tekintetbe vesszük (22), elmondhatjuk, hogy a pentatóniának még mindig túlnyomó szerepe van. A magyar zenei gondolkodásnak még a dalok kiválasztásában, a megtanulás szempontjából is döntő szerepe van. Tóth Teréz 381