A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Molnár László: A városlődi kőedénygyár (1866–1950)

kézen megy keresztül az edény, mint a korábbi eljárásnál. Az újítás gazdaságossági tényezői mellett a kompozíciókra és azok színvilágára, összességükben vizuális megjelenítésükre is hatott. (1., 2., 3. sz. képek.) Utolsó tényezőként szükséges felvetni a korábbi fejezetekben is visszatérő motívumként jelentkező problémát, a hazai művészi agyagipar helyzetét a monarchián belül. A városlődi kőedénygyár a dunántúli csoport kiemelkedő központja, nemcsak időrendben azzal, hogy utóda a pápai manufaktúrának, egy évszázadon keresztül működött, hanem azzal is, hogy a számos kisebb manufaktúra közül a XIX. század utolsó harmadában és a XX. század első felében szinte egyedüli a népies kőedények előállításában. Az ország északi-középső és észak-keleti részében a korábbi csoportokból hasonlóan csak egy-egy műhely a hollóházi és a bélapátfalvai tartotta fenn magát. Tanulmányunkban utaltunk arra, hogy éppen a múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően elterjedt szecessziós síkdíszítmények (7., 8., 9., 10., 20., 21. sz. képek) Városlődön kívül, csak Hollóházán váltak említésre méltóan stílusnyomot hagyóvá. Ez a díszítmény Bélapátfalván teljesen ismeretlen. Később a század elején sablonnal készítették a hagyományostól ilyen irányban „tervezett" „magyaros" motívumokat, de ezek előfordulása igen ritka. A mázalatti rózsás díszítmények szerkezeti elemzésére részben utaltunk más tanulmányunkban,

57 de koránt sem merítettük azt ki, s e helyen sem foglalkozhatunk elemzőbben annál. További kutatást igényel és a tárgyi emlékanyag országos számbavételét, hogy a kor szintézise létrehozható legyen. A kézifestésű mázalatti díszítésnél a teljes felületet kitöltő kompozíciók a fejlődés csúcspontjai. A hanyatlást a kézifestésű díszítmények helyett a különböző mechanikai eszközök legáltalánosabban elterjedt változatai a sablonálás és a tuppfolás jelenti. (15., 16., 17., 18., 25., 27. sz. képek.) A kompozíciók ennek megfelelő átalakítása, a díszítmények megoszlása a kézifestés és a mechanikai eljárás között már-már érintik a művészi minőség problémáját. Az agyagipari fejlődésünk elmaradottsága ellenére sem térhetett ki a primitív, sokszorosítási eszközök alkalmazása elől kőedényiparunk, mert arra a gazdaságosság kényszerítette hazai üzemeinket. Ebben az időszakban, amikor felbomlik az egységes kézifestésű kompozíció (22, 23. sz. kép), és megjelennek a sokszorosító eljárások különböző változatai, az 1880-as esztendők közepén stílus-alakítást eredményez a „szűrminta" síkdíszítmény elterjedése a kőedényt díszítő motívumok között. Az új stílus megjelenése ebben az esetben D) Az „A"/IV. sz. romos épületben lévő kemence. D) Brennofen im kriegsbeschädigten Bau ,,A"/IV. D) Four dans le bâtiment en ruines «A»/IV. D) Печь в руинах здания «A»/IV. E) A „С" épület és a romos gyárépület nyugatról. E) Westansicht der „С" Anlage und des kriegsbeschädigten Fabrikbaus. E) Le bâtiment «С» et le bâtiment de l'usine en ruines, vus du côté ouest. E) Здание «С» и развалины заводского здания с запада. F) Az ,,A"/IV. sz. épület körkemencéjének tüzelőnyílása. F) Feueröffnung des Rundofens im „A"/IV. Bau. F) Porte du foyer du four circulaire du bâtiment «A»/IV. F) Топка кольцовой печи в задний «A»/IV. azonban nem a gazdaságosság és a vásárlók igényének oldaláról való megközelítés lehetőségét mutatja, hanem egy újabb tényezőét, a politikumét, ami a magyaros művészet már idézett ideológiai összefüggései következményeként jutott el a kőedénydíszítmények megváltoztatásához. Ez a harmadik komponens Városlőd művészetében a XIX. század utolsó két évtizedében érvényesült a legjelentősebben. Üzemünk esetében stílusteremtésről van szó, ami a hazai kőedényművészet értékelésénél feltétlen egy magasabb szint elérése a hagyományos rózsás kompozíciókkal szemben. Kétségtelen, hogy a Zsolnay edényeknek az új létrejöttében volt szerepük, de az, amit Pécsett létrehoztak, a kerámiaművesség más kategóriájába tartozó és más társadalmi igény kielégítője, mint a városlődi. Azonban éppen a harmadik komponens 295