A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Molnár László: A városlődi kőedénygyár (1866–1950)

Avároslődi kőedénygyár (1866—1950) A Bakony-széli község — Városlőd — a reformkor esztendeiben, amikor a kőedénykészítés meghonosodott, lélekszámban nagyobb, mint Herend. Egy 1847-ben készült statisztikai kimutatás szerint a lakosság száma 1892, döntő többségük német. Az összeíró mindössze 292 lakóházról tesz említést, ami a korabeli viszonyok­hoz mérten elég zsúfoltságot árul el. — Nem egészen egy évszázad múltával sem változott nagyot a község szociográfiai képe. Emelkedett ugyan a lakosság száma, de még az 1920-as időkben is döntő többségük német­nek vallotta magát és általános volt a kétnyelvűség. A közeli Kislőd, Csehbánya lakosai is kapcsolatban voltak a gyárral, de azok népességi statisztikája sem mutat különösebb eltérést a városlőditől. A porcelán- és kőedénykészítő manufaktúra első időszakát Mihalik Sándor dolgozta fel. 1 Tanulmányá­ban elsősorban a porcelángyártás kérdéseivel foglalko­zott behatóbban. A ma még fennálló kutatási nehézsé­gek nem teszik lehetővé számunkra, hogy a gyár egész történetét tanulmányunkban közreadjuk, így csak a pápai Mayer család több mint nyolc évtizedes és az azt követő részvénytársaság korszakát dolgoztuk fel. I. A városlődi kőedénygyárnak új korszaka kezdődött az 1866-dik esztendővel, amikor az ifjabb Mayer György pápai üzemét megszüntetve Városlődre telepedett és ott folytatta az edénykészítést. Korábbi üzemének felszerelését is oda szál­líttatta, ami némi változást idézett elő a szerény és kezdetleges, még reformkori állapotokat tükröző termelési eszközökkel szemben. A kiegyezést megelőző esztendők bizonyos társa­dalmi megnyugvást kereső légköre a gazdasági viszonyokra is hatást gyakorolt. Ekkor még nem nyert megoldást az évtize­dek óta húzódó politikai probléma, de nem került előtérbe az ipar általános fejlesztése sem. Minden társadalmi erőt az elsődleges politikai és államhatalmi kérdések rendezésére összpontosítottak, mind az ellenzékiek, mind a mérsékelten haladók, a békés megoldást keresők, végső soron a kiegyezést szorgalmazók egyaránt. Az országot érintő alapvető kérdések felső szinten történő nyugvópontra helyezése közvetlenül nem érintette a városlődi kőedénykészítést. A későbbi évtizedek­ben különösen a kedvezőtlen vámtételek alkalmazása műkö­désére, edényeinek értékesítésére hatással volt, mint ahogy a hazai művészi kerámiaiparra, és szélesebb körben az agyag­iparra is. A gyár állapotára és termelésére évtizedeken keresztül szin­te kizárólagosan a kereskedelmi és iparkamarai jelentések adatai szolgálnak forrásul. A Mayer előtti esztendők helyzeté­vel történő összevetés ugyan némi előrelépést mutat, de még a pápai gyár felszerelésével is csak manufakturális termelésről és nem mint gyáriról alakíthatunk véleményt. Az edénykészí­tés alakulását a szabadságharc utáni esztendők ízlésváltása is érzékenyen befolyásolta. Egyik jelzőjének tekintjük, hogy az üzemben az első években mindössze öt festőt alkalmaznak és egy fazekast (edénykorongos), valamint két égetőt a tizenöt közönséges napszámos mellett ; akik agyagásással, fakiterme­léssel, és a különböző szállításokkal foglalkoztak. A három­esztendei időszakot felölelő (1866—1869) jelentés a felszere­lési tárgyak közül csak a korongokat említi, valamint azt, hogy az évi termelés a különféle edényekben összesen 25 000 forint értékű. 2 Figyelmet érdemlő azon megállapítás, mely szerint nemcsak a tűzifát, de az edénygyártáshoz szükséges nyersanyagokat is a környékről szerzi be a vállalkozó. Számos adat bizonyítja, hogy a pápai gyárba is szállítanak különböző agyagokat már évtizedekkel korábban a városlődi határból. Egyik indítéka lehetett ez Mayer, Pápáról Városlődre telepe­désének is. Az edények között egyre nagyobb mennyiségben előforduló étkezési készletek és különböző díszítésű — egyedi jellegű — dísztányérok, ebben az időszakban még stiláris vo­natkozásban szerves egységet képeznek a hazai kőedénystí­lussal, különösen a borsodi és zempléni vidékek manufaktú­1. Leveses tányér, jegy: nincs, Városlőd (?) 0=23 cm. Sashegyi gyűjt. Bp. 1. Suppenteller, Signum:—.— Városlőd (?) 0=23 cm. Sashegyi-Samm­lung, Bp. 1. Assiette creuse, non marquée, Városlőd (?) 0=23 cm — Coll. Sas­hegyi, Budapest. 1. Глубокая тарелка, без марки. Варошлёд (?) 0=23 см. Собрание Шашхеди, Будапешт. IS 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom