A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Molnár László: A városlődi kőedénygyár (1866–1950)

Avároslődi kőedénygyár (1866—1950) A Bakony-széli község — Városlőd — a reformkor esztendeiben, amikor a kőedénykészítés meghonosodott, lélekszámban nagyobb, mint Herend. Egy 1847-ben készült statisztikai kimutatás szerint a lakosság száma 1892, döntő többségük német. Az összeíró mindössze 292 lakóházról tesz említést, ami a korabeli viszonyokhoz mérten elég zsúfoltságot árul el. — Nem egészen egy évszázad múltával sem változott nagyot a község szociográfiai képe. Emelkedett ugyan a lakosság száma, de még az 1920-as időkben is döntő többségük németnek vallotta magát és általános volt a kétnyelvűség. A közeli Kislőd, Csehbánya lakosai is kapcsolatban voltak a gyárral, de azok népességi statisztikája sem mutat különösebb eltérést a városlőditől. A porcelán- és kőedénykészítő manufaktúra első időszakát Mihalik Sándor dolgozta fel.

1 Tanulmányában elsősorban a porcelángyártás kérdéseivel foglalkozott behatóbban. A ma még fennálló kutatási nehézségek nem teszik lehetővé számunkra, hogy a gyár egész történetét tanulmányunkban közreadjuk, így csak a pápai Mayer család több mint nyolc évtizedes és az azt követő részvénytársaság korszakát dolgoztuk fel. I. A városlődi kőedénygyárnak új korszaka kezdődött az 1866-dik esztendővel, amikor az ifjabb Mayer György pápai üzemét megszüntetve Városlődre telepedett és ott folytatta az edénykészítést. Korábbi üzemének felszerelését is oda szállíttatta, ami némi változást idézett elő a szerény és kezdetleges, még reformkori állapotokat tükröző termelési eszközökkel szemben. A kiegyezést megelőző esztendők bizonyos társadalmi megnyugvást kereső légköre a gazdasági viszonyokra is hatást gyakorolt. Ekkor még nem nyert megoldást az évtizedek óta húzódó politikai probléma, de nem került előtérbe az ipar általános fejlesztése sem. Minden társadalmi erőt az elsődleges politikai és államhatalmi kérdések rendezésére összpontosítottak, mind az ellenzékiek, mind a mérsékelten haladók, a békés megoldást keresők, végső soron a kiegyezést szorgalmazók egyaránt. Az országot érintő alapvető kérdések felső szinten történő nyugvópontra helyezése közvetlenül nem érintette a városlődi kőedénykészítést. A későbbi évtizedekben különösen a kedvezőtlen vámtételek alkalmazása működésére, edényeinek értékesítésére hatással volt, mint ahogy a hazai művészi kerámiaiparra, és szélesebb körben az agyagiparra is. A gyár állapotára és termelésére évtizedeken keresztül szinte kizárólagosan a kereskedelmi és iparkamarai jelentések adatai szolgálnak forrásul. A Mayer előtti esztendők helyzetével történő összevetés ugyan némi előrelépést mutat, de még a pápai gyár felszerelésével is csak manufakturális termelésről és nem mint gyáriról alakíthatunk véleményt. Az edénykészítés alakulását a szabadságharc utáni esztendők ízlésváltása is érzékenyen befolyásolta. Egyik jelzőjének tekintjük, hogy az üzemben az első években mindössze öt festőt alkalmaznak és egy fazekast (edénykorongos), valamint két égetőt a tizenöt közönséges napszámos mellett ; akik agyagásással, fakitermeléssel, és a különböző szállításokkal foglalkoztak. A háromesztendei időszakot felölelő (1866—1869) jelentés a felszerelési tárgyak közül csak a korongokat említi, valamint azt, hogy az évi termelés a különféle edényekben összesen 25 000 forint értékű.

2 Figyelmet érdemlő azon megállapítás, mely szerint nemcsak a tűzifát, de az edénygyártáshoz szükséges nyersanyagokat is a környékről szerzi be a vállalkozó. Számos adat bizonyítja, hogy a pápai gyárba is szállítanak különböző agyagokat már évtizedekkel korábban a városlődi határból. Egyik indítéka lehetett ez Mayer, Pápáról Városlődre telepedésének is. Az edények között egyre nagyobb mennyiségben előforduló étkezési készletek és különböző díszítésű — egyedi jellegű — dísztányérok, ebben az időszakban még stiláris vonatkozásban szerves egységet képeznek a hazai kőedénystílussal, különösen a borsodi és zempléni vidékek manufaktú1. Leveses tányér, jegy: nincs, Városlőd (?) 0=23 cm. Sashegyi gyűjt. Bp. 1. Suppenteller, Signum:—.— Városlőd (?) 0=23 cm. Sashegyi-Sammlung, Bp. 1. Assiette creuse, non marquée, Városlőd (?) 0=23 cm — Coll. Sashegyi, Budapest. 1. Глубокая тарелка, без марки. Варошлёд (?) 0=23 см. Собрание Шашхеди, Будапешт. IS 275