A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)
Égető Melinda: Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Rézműves műhely a nagyvázsonyi Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Viszonylag ritka és ma már szinte teljesen megszűnt mesterség bemutatására vállalkozott a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság, amikor 1967 nyarán megvásárolta Pintér Rudolf nagyvázsonyi rézműves-mester műhelyének teljes szerszámanyagát. Mielőtt a műhelykiállítás ismertetésébe fognánk, néhány szóban összefoglaljuk e mesterség főbb sajátosságait. Ezt korántsem a teljesség igényével, csak a fontosabb mozzanatokra szorítkozva tesszük. I. Az írott forrásokban a rézművesek leggyakrabban cuprarius seu cupri faber, 1 faber cuprarius 2 (hasonlóan a faber ferrarius, faber serrarius stb.-hez) vagy régebbi latinsággal ahenarius 3 megjelöléssel szerepelnek. Használatos ezenkívül a németajkú vidékek vonatkozásában a Kupferschmied. A magyar népi terminológiában általánosan elterjedt a kolompáros. 4 A korábbi időszakokban e mesterséget cigány specialisták űzték. A kolompár, kolompáros fogalomhoz ma is szorosan kapcsolódik a cigánysághoz tartozás. Családnévként kizárólag cigányoknál fordul elő. „Tanult" mesterségként csak a XIX. század első felében jelenik meg. 5 E mesterek kezdik magukat megkülönböztetésül rézmíveseknek nevezni, az aranymíves, puskamíves stb. mintájára, ami nem egyéb a latin kifejezés tükörfordításánál. Többnyire nem alkottak külön céhet, 6 hanem a kovács vagy lakatos céheken belül működtek. 7 így volt ez Veszprém megyében is. 8 Ennek nemcsak a mesterek csekély száma volt az oka, hanem minden valószínűség szerint az is, hogy a mesterség szélesebb körű elterjedése egybeesett a céhes ipar bomlásával. Veszprém megyében az ezernyolcszázas évek legelején jelenik meg a rézművesség, mint mesterség. A megye 1799. évi árszabása még nem említi őket, 1813-ban azonban már részletesen felsorolják termékeiket. 9 A rézművesek vörösréz lemezből dolgoztak. A fémet hidegen való kalapálással alakították. Éppen ezért szerszámanyaguk nagy részét különböző verőfelületű üllők és kalapácsok alkották. Ezek voltak a legjellegzetesebb eszközeik. Az edény falának simítását fakalapácsokkal végezték. Mivel a hidegen munkálás hatására a réz elveszti lágyságát, időnként izzítással lágyítják. A rézlemez forrasztásához szükséges cint maguk a mesterek állították elő. A folyékony cint merítő kanállal L-alakú vassínekbe öntötték ki, ahol az megszilárdult. A mesterség szerszámanyaga a kovács, illetve lakatos szerszámokkal mutat legközelebbi rokonságot, mégsem azonosítható egyikkel sem. Szókincse, mint annyi más mesterségünké, teljes egészében német. 10 A rézműves mesterek főként háztartási edényeket (üstök, tepsik, mérőedények), pálinkafőző berendezéseket és épületelemeket készítettek. E szempontból tanulságosnak véljük az említett 1813-ban készült limitációt 11 teljes egészében közölni : „XXXVI. A' KOLOMPÁROSOK, vagy VERES-RÉZ MÍVESEK Köteleztetnek adni és készíteni 1. A' pálinka főző kazánynak, melynek csőrje is réz, fontját s' munkával eggyütt 1 30 2. Ugyan annak fontját, ha vas csőre vagyon 115 3. A' Serfőzőnek való tiszta réz kazánynak fontját, a munkával eggyütt 1 24 4. Az Ház fedelére vagy tsatornákra vertt réznek fontját detto 1 21 5. A' belől tzinezett, 's vas fülű réz fazéknak fontját 1 24 6. Hasonló réz fazéknak fontját, ha tzinezve nints 1 18 7. A' vas nyelű réz kásztroloknak fontját, ha belől is megvagynak tzinezve 1 21 8. A' vas lábú réz lábosoknak fontját 115 9. A' réz tányéroknak, tábláknak 's egyéb edényeknek fontját, ha belől is megtzineztetnek 2 — 10. Az ugy nevezett Vas fazéknak fontját 1 21 11. Eggy Ittzét belől megtzinezve 3 30 12 Eggy réz Meszszelyt detto 2 30 13. Eggy réz Verdungot detto 1 30 14. Eggy Ágymelegitőt rézből, vas fogatékre 12 — 15. Eggy belől megtzinezett nagyobb réz töltsért 2 45 16. Eggy Tőtikéhez való réz Csőt 2 — 17. Ha pedig a Készíttető maga ád rezet, akkor a' tsupa munka minden fonttól — 18% A rézből való háztartási edények a múlt század második felében fokozatosan kiszorultak a használatból. Legtovább tartotta magát a rézüst, ami még a két világháború között is igen keresett cikk volt. A századfordulótól azonban már nem lemezből, hanem gyári 269