A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)
Temesváry Kálmán: A vilonyai malmok története
À vilonyai malmok története A Séd patak a szentgáli erdőben ered. Számos községen keresztül folyva a Sárvíz csatornával egyesül és úgy érkezik a Dunába. Vízi energiáját régi időtől fogva felhasználták a patak mellé települt emberek. A történelem során felhasználta a Séd vizét a bőripar (tobakok, tímárok), a szűrposztó készítés (kallómalmok, csapók), a XIX. században Sólyban papírmalom működött, és végig amerre a patak folyik gabonaőrlő malmok létesültek minden falu határában. Ahol szükséges volt, fűrészmalmot is építettek rá. Vilonyán először az 1570. évi urbárium említi a malmot. 1 Az 1572. évi urbárium szerint egy kerekű volt és fele jövedelme a palotai váré. 2 Vilonya ekkor a palotai váruradalomhoz tartozott s a malom vámjövedelmének fele így illette meg földesúri jogon a várat. Az 1578. évi urbáriumból azt is megtudjuk, hogy régebben három malom volt Vilonyán. 3 Az a „régebben" minden bizonnyal azt jelenti, hogy a török háborúk előtt. Milyen régen épültek ezek a malmok, azt adatok hiányában megmondani nem lehet. Az oklevelek már a XI. században rendelkeznek a Séd melletti malmokról. Vilonya hódolt falu lévén, a török földesúr a malomvámból is megkövetelte a részét, amint ez az 1578. évi urbáriumból nyilvánvaló. A vám másik része Dely Gergely palotai tisztet illette, aki 25 edénnyel kapott abban az esztendőben és annak értéke 8 Ft 33 dénár volt. 4 A török hódoltsági időben a XVI. század második felében és a XVII. században csak ez a malom működött. „1693:... négy vilonyai jobbágy a hatalmas porcióadó és az ínséges idők miatt teljes nincstelenségre jutva malmát adja el, hogy adósságait ki tudja fizetni és táplálkozni tudjon." 5 Az egykerekű malom 1696-ban zálogban van a fehérvári harmincadosnál. 6 1719-ben Zichy János zálogba adta a vilonyai birtokát Salomvári János főszolgabírónak. A záloglevélben az itteni malmok is szerepelnek. 7 1731. június 7-én gr. Zichy Imre szerződést kötött Molnár Gergelylyel, hogy vilonyai középső malmát építse meg 30 forint költséggel. A 30 Ft-ot, ha elmegy a malomból, utóda köteles lesz neki megfizetni. Míg a malomban marad, a faluban házat és földet is kap. 8 1735. november 11-én Zichy Imre Gönczöl János úrtól kiváltott malmát is Molnár Gergelynek adta, hogy csinálja meg két kerékre, ezt is 30 Ft értékben, hasonló föltétellel. 9 Tehát az 1730-as években újra három malom működik Vilonyán. Valószínűleg jól jövedelmeznek, mert karbantartásukról, újjáépítésükről gondoskodnak. Az őröltetők érdeke, hogy legyen malom, a molnárnak és a tulajdonos földesúrnak pedig az az érdeke, hogy a malom munkája biztosítva legyen, folyamatosan tudjon dolgozni. Ezért a grófi család tagjai és az olyan községek lakosai, ahol malom nincsen, szerződéseket kötnek egymással az őrlésre. Ilyen szerződés jött létre 1768. július 6-án Zichy István és János, valamint Liter község elöljárósága között. Zichy István és János a saját költségén épít egy új kő malmot Vilonya község határában a Séd vize mellett. A literiek 16 szekérrel meghordják az építkezéshez szükséges fát és a kőművesek mellé kézi munkásokat adnak. A malom elkészülése után a javítások a vámból történnek, de a fuvarokat a literiek adják. A gát javítása és tisztítása alkalmával a literiek minden dolgozó személyre kapnak egy icce bort a vám terhére. Az őröltetők részére a gróf legelőt jelöl ki, de ha valaki azon kívül legeltet, megbüntetik. A literiek kötelezik magukat, hogy minden gabonájukat az építendő malomban őrletik. Ha valaki literi lakos más malomban őrlet, 4 Ft büntetést fizet, 2 Ft-ot a gróf palotai pénztárába, 2 Ft-ot pedig Liter község pénztárába. Ha az egész község elhagyná a malmot, 500 Ft kártérítést fizet a grófnak. Ha a gróf a malmot más célra akarná felhasználni, a szerződést egy évvel korábban fel kell mondania. A molnár felfogadása a gróf és tisztjei joga, de javaslatot a literiek is tehetnek az új molnár személyére. A literiek megkapják a molnár részén kívüli vám felét, melyet két kulcsos ládában gyűjtenek és a két fél jelenlétében mérik széjjel. 10 Hasonló szerződés állhatott fenn a szentkirályszabadjai akkal is, mert 1783. április 27-én az alsó malom leltárában azt írta Sipos György ispán: „mely is mind ez ideig Sz. K. Szabady uraimékkal tartatott". 11 Ezek szerint a XVIII. században egy vilonyai malom a szentkirályszabadjaiaknak, egy a literieknek, egy pedig a vilonyaiaknak dolgozott. Győrffi Pál molnármester vállalkozó szelleme egy fűrészmalmot is létre hozott. 1775. szeptember 20-án szerződést kötött Zichy Ferenc gróffal egy deszkametsző malom építésére a vilonyai legalsó malmon alul. A feltételek a következők voltak : 1. A malomépítéshez szükséges fát a gróf csőszi vagy mellári erdejéből adja. A malomépítést kőalapra, helyes munkával Győrffi Pál végzi. 2. A grófi tisztnek hiteles számadást nyújt be az építkezésről. Ha Győrffi a malomból elmegy, annak értékét a fa értékének levonásával a gróf megtéríti. 85
