A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Temesváry Kálmán: A vilonyai malmok története

3. Amíg Győrffi a malomban lesz, kap évenként négy mérőre való földet és két baglyára való nyilast Péten vagy Balián. Ha a földjén irtást végez, elköltözésekor nem követelhet ennek fejében semmit sem az uraságon. 4. A szerződést Szent György naptól számítva 6 évre kötik. 5. 30 rhénes forint árendát fizet, felét Szent György napkor, felét Szent Mihálykor. 6. Ezenkívül 10 rönköt ingyen metsz a grófnak, a többit negyedik deszkáért.

12 Az év november 18-án a molnár céh felmérte a malomfejet, a vízvastagságot is megfelelőnek találták és arról Antal Molnár Ferenc céhmester és Varga Molnár Ádám szolgáló mester írást adott.

13 A XVIII. század végére a malomépítés elérte teljes fejlettségét. A Séd a vilonyai határban négy lisztőrlő és egy fűrészmalmot hajtott. Milyen befektetésre volt szükség egy ilyen malom felépítéséhez ? 1771. január 28-án a Veszprém megyei becsületes molnár céh esküdtei: Szálai Molnár János céhmester, Zsebeházi Molnár Mihály, Végh Molnár János, Molnár Sámuel és Szántó Molnár Márton esküdtek megbecsülték a vilonyai határban épült középső új malmot, melyet Bolla Molnár István épített. A becsű a következőket tartalmazta : „1. Külső vízszerszám, zsilipek, fenékváluk, gerendák, külső kerekek cölöpökkel együtt becsültetnek 50 forintokra. 2. Belül a belső kőpad, szerszám belső kerekekkel, garattal, lisztváluval, grádiccsal, garattartó szerszámokkal, két ajtó-ragasztóval, két ajtókkal együtt 33 forintokra. 3. A malomháznak teteje, gerendákkal együtt, minthogy alkalmatos szalu-fákra vagyon épitve, padlással együtt becsültetett 30 forintokra. 4. Aminémü uj gátat ásatott, azon töltött tiz napokat, amely napok conpetentiája megyén 4 forintokra, 86 1. A vilonyai malmok elhelyezkedése. 1. Örtliche Lage der Wassermühlen von Vilonya 1. Localistaion des moulins de Vilonya. 1. Расположение вилоньяйских мельниц. 5. Ezeken kívül még 1767. esztendőben n. Simoga Ferenc tiszttartó ur commissioja mellett kimenvén s általunk a régi Famalom megbecsültetvén, melyet Bolla Molnár István néhai Molnár Miklós successorinak effective letett és meg fizetett, találtatott 30 forintokra, mely in summa megyén ad florens 147."

14 Véleményünk szerint ez az újjáépítésre vonatkozó becsű a literi és szabadi malom közötti malomra vonatkozik. Az építési dátum szerint azonban lehet a literi (ma Varga-féle malom) is, mert annak építésére 1768ban kötöttek szerződést. De itt egy régi malom helyére épült az új malom, ott pedig teljesen új épült. Ezt a becsűt az újjáépítés tette szükségessé. A leltározásokat azonban más okok is kiváltották. A következő leltárból megismerjük a vilonyai alsó malom felszerelését. A leltárt 1783. április 27-én vették fel. 1. Volt benne két forgó kő és két alsó malomkő, ahhoz tartozó négy korong nyolc vaskarikával és két korongvas. Két gerendő külső és belső kerekekkel, abban lévő négy csap és a gerendőn levő kilenc vaskarika. Egy öreg pöröly, egy vasdorong, három malomkő vágó csákány. A malomkövek mellett levő két kéreg fából. A malomköveken levő keresztvas. 2. Faedények: két öreg bocska, egy mérce, két felöntő, három búzatartó hombár, 2 lisztes vályú, egy f inak. A hombáron hat lakat, két lisztmerő lapát, zsáktartófa négy kis vaskarikával, két faperec, amelyen zsákot hordanak, egy deszka a kémény alatt, a malom feje előtt három deszka. A vízben levő fogas, fából. Egy szál mérték fából, egy hatfokú grádics a malomban. Két garatláda egész készületestül. Egy zsáktömő fa. Két dorong. Két vashíd serpenyőstől. A malom padlására járó grádicson 9 fok van.

15 Amint láttuk, a malom felszerelése között nincs szita. Csak megőrlették (megdarálták) a gabonát, nem választották ki a korpát, nem osztályozták a lisztet. Az 1806. évi református tanítói díjlevél egyik tétele, hogy a tanító a malomból kap 10 kila búzát.

16 Miért kapta a tanító a malomból a búzajárandóságát? A vilonyai református egyházközség régi idő óla kölcsönösen előnyös szerződéseket kötött az egyes vilonyai molnármesterekkel az őröltetésre. A református egyház tagjai kötelezték magukat, hogy minden őszi és tavaszi gabonájukat a szerződő molnármesterhez viszik őrletni. A molnármester pedig kötelezte magát, hogy a vám negyedrészét az egyháznak adja. Az egyház a vám részére három zárható szekrényt helyezettel a malomban, melybe a vámot az őröltető fél jelenlétében öntötték bele. A vám tizede a molnársegédé volt. Ez az egész vámból ment ki. Az egyházközség presbitériuma a szerződésszegő egyháztagot 2—5 Ft-ra büntette. A molnármester kötelezte magát, hogy kifogástalan lisztet ad és egy héten kétszer beküldi kocsiját a faluba az őrleni való összeszedésére.

17 Néha az őrlési szerződéssel más gazdasági problémát js megoldottak egy időre. 1878. október 1-én őrlési