A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Nyéki Károly: A Bakonytól a Jenyiszejig. Adatok Ludvig Kálmán életrajzához

64 MTA Kézirattár Ms. 4796/89. és a kortársak egybehangzó véleménye szerint. 55 Zalka Máté naplója, 1918. máj. 25. — MTA Kézirattár. 68 L. az 53. sz. jegyzetet. " Oldal Géza írásos visszaemlékezéseiből. Moszkva. — Szerző tulajdonában. •* L. a 21. sz. jegyzetet. — Az orosz hadifogoly 1919. július 1—15-i száma (I. évf. 2—3. számból) 14—15. oldalának híradása szerint a táborban cionista lapot is szerkesztettek. " Hadifogoly Magyarok Története II. Szerkesztették: Baja Benedek, Pilch Jenő stb. Budapest, é. n. 361. p. ,0 Stessel Ernő: Hadifoglyok élete Szibériában Krasznojarszki hadifogolytábor. — A szerző saját kiadása, Budapest, 1925. 4. p. 81 Az uo. közölt statisztikai kimutatások alapján. 82 A Jeniszej című lap indulási idejéről nincsenek megbízhatóan pontos adatok. Egyes források szerint 1919. január 8-án, vagy 28-án alakult meg egy forradalmi csoport formálisan, amelynek Ludvig is tagja volt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Jeniszej indulását is erre az időpontra kell tennünk. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy januárban, vagy február elején indul. A magyarországi proletár-forradalmat ünnepi számmal üdvözlik. Ludvig január első napjaiban érkezik a táborba, lehet, hogy a formálisan megalakuló gyűlésen csak határozatot hoztak a lapalapításról. — Dukesz Artúr, a szellemi irányító és dr. Forgách Dezső már korábban a táborban voltak. 83 Natter—Nád Miksa: Diego: A batóváradi lumpok. Igénytelen tavaszi história. — A Jeniszej valamelyik számában megjelenő könyvkritika kéziratának eredeti példányát Natter-Nád Miksa volt szíves rendelkezésemre bocsájtani. " (-o) Ludvig Kálmán: A háborús magyar irodalom. Herczeg Ferenc: Az arany hegedű. — Jeniszej, 1919. (?) — Ludvig Kálmán írásának eredeti kézirata. 95 Natter—Nád 1913—1914-ben Budapesten a Holnap szerkesztőségében találkozott Ludviggal, innen az ismeretség. ee Natter—Nád Miksa: Diego: A batóváradi lumpok. — Jeniszej, 1919. (?) — Könyvkritika, N—N. M. eredeti írásával. 67 L. a 64. sz. jegyzetet. 68 Ludvig Kálmán: Gyóni Géza — Jeniszej 1919. (?) — a cikk eredeti kézirata. 69 Dornbusch Richárd: Hogy fogadtuk a magyarországi proletárdiktatúra hírét Krasznojarszkban. — Sarló és Kalapács 1931. márc—ápr. 3—4. szám. III. évf. 79. p. '»Milei György: Pataki Ferenc (1892—1944) — Párttörténeti Közlemények 1968. március XIV. évf. I. sz. 175. p. 71 Markovits Rodion: Szibériai garnizon. Genius kiadás, Budapest, 473. p. 72 Proletárforradalom 10. sz. 1929. (oroszul) Idézi: I. V. Matvejev: Magyar internacionalisták részvétele a szovjethatalom megteremtéséért és megszilárdításáért vívott harcban Szibériában (1917. február — 1921) — Századok, 1959. 2. sz. 346. p. — Vörös Újság, Omszk. 1921. augusztus 1. 26. sz. 3. p. 73 Kommunista újságíró, a személyi kultusz áldozata lett a Szovjetunióban. 71 Markovits Rodion: Szibériai garnizon 473. p. 75 Szibériai Üjságba. 78 Bartha István. 77 Székely Lajos marosvásárhelyi tanár, az augusztusi vérengzés áldozata lett. 78 L. a 39. sz. jegyzetet. 79 Dukesz Artúr és Forgách Dezső dr. („Forgács dr., Papp és Pável kétségtelenül kommunisták voltak, hiszen annak idején hónapokig a tyurmában is ültek emiatt. Most a legénységi táborban bujkáltak már hónapok óta." — Lévai Jenő: Éhség Forradalom Szibéria II. Budapest, „Magyar Hétfő" kiadó 69. p.). 80 Dornbusch Richárd: i. m. 81 Vörös Újság (Omszk) 1921. aug. 1. 26. sz. 4. p. 82 G. A Vasziljev: A kommunista párt mint a kelet-szibériai partizán mozgalom szervezője és vezetője a külföldi katonai intervenció és polgárháború éveiben. Krasznojarszk 1957. 92. p. (oroszul) Idézi: I. Matvejev: Az örök barátság forrásánál. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1961. 112. p. 83 Pogonyi Antal visszaemlékezései szerint. Budapest. — Szerző tulajdonában. 84 Pogonyi Antal: Krasznojarszki folyóiratok. — Hadtörténelmi Közlemények 1957. IV. évf. 3—4. sz. 179. p. 86 L. az 53. sz. jegyzetet. 88 Lévai Jenő: Éhség Forradalom Szibéria II. 59. p. 87 Rátz Kálmán: Az oroszországi cseh—szlovák légió története. Madách Könyvkiadó, Budapest, é. n. 96. p. 88 Rihmer István: Csehek a fogolytáborban. — Pesti Hírlap Vasárnapja 1932. no. 6. 54. évf. 45. sz. 40. p. 89 Lévai Jenő: i. m. 67. p. 90 Dornbusch Richárd: i. m. 9L Lengyel József fogolytiszt feljegyzése. — Hadifogoly Magyarok Története II. 425. 92 Hadifogoly Újság 1920. jún. 15. 2. p. 94 Szántó László: Szibériai Nappalok és Éjszakák. — Új Szó Pozsony, 1967. máj. 21. — Itt jegyezzük meg, hogy a 20-as, 30-as években megjelent munkák szinte kivétel nélkül a „csehek" szörnyű vérengzésérő! beszélnek és írnak. Köztudott, hogy a Vörös Gárdában és a Vörös Hadsereg különböző egységeiben sokezer cseh hazafi is harcolt és sokan éle tűket áldozták a szovjethatalomért. — A Horthy-ellenforradalom teoretikusai minden olyan emléket könyörtelenül eltiportak, ami az oroszországi forradalmi eseményekre emlékeztetett. így jártak el Ludvig Kálmánnal is, amikor a húszas években a kegyesrendi gimnázium falán elhelyezett emléktábláról nevét törölték mondván, hogy aki bolsevik volt, az nem érdemesült arra, hogy a világháború hősei közé sorolják. 13 193