A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Szántó Imre: Veszprém elfoglalása és a török terjeszkedése a Dunántúlon 1552-ben

Veszprém elfoglalása és a török terjeszkedése a Dunántúlon 1552-ben ' Budavár eleste (1541) után a török a Dunántúlon is ijesztően terjeszkedett. A pécsi és fehérvári törökök hozzáfogtak a Nádasdy Tamás főkapitánysága alá tartozó Dunántúl hódoltatásához. A főveszély Veszprém és Nagyvázsony felől fenyegette a Balaton-felvidéket és a zalai végeket, míg a Dráva menti török útját elreteszelték a védelmi vonal déli részén Sziget (a mai Szigetvár) és a szomszédos kisebb Somogy megyei várak.

1 „Továbbá Kegyelmednek egyéb újságot nem írhatok — olvassuk Nádasdy Tamásné 1550. szeptember 4-én kelt levelében —, hanem hogy... az törökök ismég rabiának ide mifelénk ... Bérnél, Simeg és Tadik (Tátika — Sz. I.) között ment el a had, Szent Grótba hat házat égettek, azon innét egy falut is elégettek, Szent Geróttul fogva Csányig és Szent Györgyvárig mondják hogy rablottak".

2 A törökök eleinte csak a szokásos rabló portyázást űzték. De mikor a veszprémi hajdúk 1552 tavaszán a Hamza béget Székesfehérvárra kísérő 200 lovast és janicsárt éjszaka megtámadták és Iliász agát megölték, minden podgyászukat elvették, Khadim Ali budai pasa megrendülve barátjának, Hamzának nem várt elestén, gyorsan összegyűjtötte a magyarországi török csapatokat és Veszprém várát ostrom alá fogta.

3 Veszprém vára meredek sziklahegy keskeny gerincén hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár.

4 Fenntartása a XVI. század közepe táján egyre nagyobb teherként nehezedett a püspökségre, amelynek birtokai sorra estek áldozatul a török pusztításának. Az egyház kincseit a káptalan Sümegre és Sopronba szállította. Buda eleste után — a török veszély egyre fenyegetőbbé válásával — sor került a veszprémi vár átalakítására is, de sem a hevenyészett palánkerődítés, sem annak kisszámú és rosszul fizetett őrsége nem felelt meg az egyre fokozódó követelményeknek.

5 Ali budai pasa, aki egyike volt az ügyesebb török hadvezéreknek,

6 1552 május utolsó napjaiban közepes létszámú sereggel indult a vár ostromára. A megbízható értesülésekkel rendelkező komáromi kapitány, Paksy János nem becsülte többre a budai pasa seregét három ezernél azokon a magyar parasztokon kívül, akiket a különféle hadi munkákra magával hurcolt Veszprém alá.

7 A támadás váratlanul és meglepetésszerűen történt. Miksa főherceg trónörökös május 21-én Teuffel Erasmus főkapitányhoz intézett levele arról tanúskodik, hogy Bécs tudomása szerint Ali budai pasa készülődése a Hont—Nógrád megyei várak (Gyarmat, Szécsény, Ság, Drégely stb.), tehát a bányavárosok, nem pedig a Dunántúl felé irányul.

8 Dobó István egri várkapitány is olyan értesülést szerzett, hogy Ali pasa néhány nap múlva mindenekelőtt Szolnok és Eger várát fogja ostrom alá venni.

9 De Miksa főherceg május 27-én már arról adott hírt Teuffelnek, hogy a budai pasa Veszprém ellen készül. Ezért megparancsolta, hogy szükség esetén támogassa Khunigsberg Honorius győri főparancsnokot és Paksy Jánost, az új komáromi kapitányt.

10 Május 28-án Miksa főherceg írt Khunigsbergnek is és közölte vele, hogy Ali pasa Veszprémre és Tatára akar támadni. Parancsot adott a győri főparancsnoknak, hogy a hadinépet a várakban bátor ellenállásra biztassa és szükség esetén nyújtson a veszélyeztetett erősségeknek segítséget.

11 Miksa főherceg május 28-án Sforza Pallavicinit,

12 május 29-én pedig a Passauban időző apját, I. Ferdinánd királyt értesítette, hogy a budai pasa csapatokkal és ágyúkkal Veszprém ellen indult és megkezdte ostromát.

13 A budai pasa olyan nagy készülettel fogott Veszprém ostromához, hogy a kis létszámú várőrséggel a veszedelmet már nem lehetett elhárítani .

14 A király—Istvánf fy Miklós történetíró szerint—éppen azokban a napokban helyezte át a veszprémi vár kapitányát, Paksy Jánost a komáromi parancsnokságra.

15 így Veszprém vára nélkülözte az alkalmas vezetőt.

16 A magyar helytartóság május 14-én arra kérte Khunigsberg Honorius győri főparancsnokot, hogy a királynál sürgesse az új veszprémi kapitány kinevezését, mert ha a török Veszprémet elfoglalja, akkor az a vidék egészen a Rábáig török uralom alá kerül.

17 Paksy maga is értesült arról, hogy a török határozottan tervbe vette Veszprém ostromát. Ezért május 19-én Komáromból levelet intézett Miksa főherceghez, amelyben kérte, hogy a veszprémi kapitányságra időben nevezzen ki megfelelő embert, nehogy a jelenlegi helyzetből valami baj származzék.

18 Pethő Péter közvetlenül az ostrom előtt vette át a veszprémi vár parancsnokságát.

19 Az új parancsnok kinevezésében tanúsított késedelmeskedés szomorú következményekkeljárt. Mert ha előbb került volna sor a kinevezésre, Veszprémet — Ferdinánd király vélemény alapján —a budai pasa nem tudta volna elfoglalni.

20 A szabad hajdúk vezére — Istvánffy szerint „egy tehetetlen s aljas ember" —, Vas Mihály ugyanis nem ismerte el Pethőt parancsnokául, s nem engedte be Veszprémbe, azt hozván fel ürügyül, „hogy Paksy azt parancsolta, hogy a káptalantól készpénzen megvásárolt gabonatizedet neki még az ő részére be kell szednie".

21 Mikor a török már körülfogta a várat, állandósult a viszály a védők között; „kis haszonért civakodtak". Az is reményt nyújtott az ellenségnek a vár elfoglalására, 4 49