A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

A tsz-ek számánál jelentkező csökkenés azzal a már ek­kor meginduló folyamattal Van összefüggésben, hogy íöbb kisebb tsz egyesült. Ez a folyamat a következő években is tovább folyt. A megyében a mezőgazdaság átszervezése és a tsz-ek megerősítése terén elért eredményeket értékelte és meg­szabta a jövő feladatait az 1962. február 21-i kibővített megyei pártbizottsági ülés. 28 Részletesen foglalkozott az 1961-es év tsz zárszámadó közgyűléseivel, melyek egyik jellemző vonásának a közösség gondjaiban, ügyeiben, feladataiban tanúsított nagymérvű aktivitást jelölte meg. Az elért eredmények értékét növelte az is, hogy az aszályos év ellenére egy munkaegység értéke megyei átlagban 25,55 Ft lett (szem­ben az előző év 23,77 Ft-tal). Foglalkozott a készpénzfizetés kérdésével, melyet 1961-ben 5 szövetkezetben vezettek be, és melynek en­gedélyezését a következő gazdasági évre 83 tsz kérte. A pártbizottsági ülésig a felsőbb hatóságok ezt 8—10 újabb tsz-nek engedélyezték. A pártbizottsági ülés foglalkozott a megye 35 gyenge termelőszövetkezetének megerősítésével. Itt elsődleges kérdésként a vezetés színvonalának emelését hangsú­lyozta. Fontos tényezőként jelölte még meg az állami támogatás kérdését. Megemlítette, hogy egyes tsz-ek­ben baj van az alapokkal, a természeti adottságokkal, gazdálkodással. A szövetkezetek vezetésének megerősítése céljából részben a 3004-es, részben az 1010-es rendelet alapján 388 (277+111) kádert, vezetőt küldtek eddig a szövet­kezetekbe. Ezt a kérdést a tanácsi szervek is kiemelkedően fontos kérdésként kezelték. Az 1963-ban megválasztott taná­csok elé változatlanul központi feladatként állították, hogy ,,a tsz-ékben... érvényesüljön és biztosítva legyen az alapszabályszerű gazdálkodás, biztosítva legyen a szocialista termelőszövetkezeti tulajdon védelme, erős, szilárd munkafegyelem, modern agrotechnikai és zoo­technikai módszerek alkalmazása, a tervek mennyiségi és minőségi teljesítése, ill. túlteljesítése jellemezze a ter­melőszövetkezeti gazdaságot." Fontos feladatként állí­totta ezeken túlmenően a tanácsi szervek elé a tsz tagság anyagi és kulturális helyzetének, valamint szocialista öntudatának emelését. 29 2. A tanácsok helyi ipari, kereskedelmi, községfejlesztési munkája, kulturális, egészségügyi és szocialista tevé­kenysége. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelő­szövetkezetek megerősítése terén jelentkező feladatok kétségkívül igen fontos, de csak egyik részét képezték a tanácsi tevékenységnek. Ezzel párhuzamosan meg kel­lett oldaniok az egyéb munkaterületen jelentkező fela­datokat is, mint pl. a tanácsi helyi ipar irányítását és a szolgáltatások—lehetőségeiknek megfelelő — színvona­las megvalósítását. A tanácsi helyi ipar területén a feladatok növekedését eredményezte, hogy különösen 1957 után meggyorsult az az 1954-ben indult folyamat, hogy a helyi szükséglete­ket kielégítő termelői egységek folyamatosan átkerültek a tanácsok irányítása alá. Ennek fontosságát hangsúlyoz­ta a tanácsi vezetők számára tartott 1960. februári országos értekezlet referátuma is. 30 A tanácsi és szövet­kezeti ipar megyénkben is részben az országos jellegű igényeket kiegészítő, részben a helyi szükségleteket ki­elégítő szerepet töltött be. Az országos igények teljesí­tése, sőt az export tevékenység szempontjából is pl. igen lényeges szerepet játszott a Veszprémi Faárugyár. Az ilyen tevékenység mellett azonban a megye tanácsi szervei a helyi ipar fő feladatának a megye lakossága igényeinek jobb kielégítését tekintették. Ennek meg­felelően növelték egyes helyiipari vállalatok kapacitását, hogy szolgáltató tevékenységük növekedjék. Pl. 4 év alatt a megyei Patyolat Vállalat termelési értéke 2 millió forintról 3,5 millió forintra nőtt. Összevonták a Vesz­prémi és Pápai Vas- Fém- és Gépjavító Vállalatot, hogy az elektromos háztartási gépek javítását jobban el tudják látni. Ennek érdekében az összevont vállalat telephelyeit is bővítették. 31 A lakosság jobb ellátása érdekében Veszprémben, Várpalotán és Ajkán új kenyérgyárakat hoztak létre. A húsellátás szempontjából pedig jelentős szerepet töl­tött be a helyi tanácsi irányítás alatt álló veszprémi és keszthelyi Húsipari Vállalat. 32 Nem mond ellent ennek az egyes helyiipari vállalatoknál a megyén belül is jelentkező helytelen törekvés, hogy a szolgáltatások szín­vonalának javítása helyett (mivel a szolgáltaiások álta­lában ráf izetésesek voltak és állami dotációval működ­tek) termelő munkára igyekeztek rátérni. 33 A szolgáltatások javítása érdekében a tanácsi szervek segítették a 42 kisipari termelőszövetkezetet és a megyé­ben tevékenykedő 2493 magánkisiparos tevékenységét. Ez utóbbiak szerepe főleg a falusi javító-szolgáltató tevékenység szempontjából igen jelentős. A fentieken túlmenően a tanácsi szervek az általuk irányított helyiipart részben a helyi anyagok feltárása és a hulladékok hasznosítása, részben munkaalkalmak teremtése szempontjából fontos lehetőségnek tekin­tették. 34 A lakosság áruellátásának javítását tartották szem­előtt a kereskedelmi hálózat fejlesztése terén is. Ezt részben a kereskedelmi egységek korszerűsítésével, részben új üzletek létesítésével kívánták elérni. Új keres­kedelmi egységek létesültek pl. Várpalotán, Pétfürdőn, Inotán, Ajkán, Úrkúton, Balatonfűzfőn, Zircen stb. Különösen jelentős feladatként jelentkezett a kereskedel­mi hálózat aránytalanságainak megszüntetése 1959-ben pl. Pápán 72 kereskedelmi egység volt, míg az alig kisebb lakosú Várpalotán csak 42. 35 A tanácsok tevékenységének e területen nagy ösz­tönzést adott az MSZMP KB-nak a munkásosztály helyzetéről hozott 1958-as határozata. Ez a megye szem­pontjából különösen jelentős határozat volt, mivel eb­ben az időben a lakosság 39 %-a munkás. Ebből adódó­an különösen jelentős feladatok háramlottak végre­hajtásában a megyei tanácsi szervekre. A megyei helyzetről és a tervbe vett intézkedésekről a kormány 1959-ben be is számoltatta a megyei tanács végrehajtó bizottságát. A beszámoló elkészítését széles­382

Next

/
Oldalképek
Tartalom