A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében a szocializmus alapjai lerakásának idején (1948–1962) - Beszteri Béláné: A tanácsok tevékenysége Veszprém megyében (1957–1962)

körű felmérő munka előzte meg. A megyei tanács által létrehozott 14 tagú bizottság 485 munkással, 190 munkásfeleséggel és 115 értelmiségi dolgozóval beszélgetett el. A jelentés tartalmazta az érintettek észrevételeit, javaslatait.

36 A Minisztertanács 1959. V. 21-i ülésén hozott határozata értelmében a megyei tanács 1959. VI. 29-i ülése is megtárgyalta a városok és munkáslakta települések ellátottságának helyzetét és a tanácsi szervek feladatait. A tanácsülés a legsürgősebb feladatokat egy éves intézkedési tervben foglalta össze. Az intézkedési terv külön pontban hangsúlyozta a tanácsi vezetők és az üzemek dolgozói kapcsolatának szorosabbra fűzését, s ennek érdekében elhatározta, hogy a vb vezetők legalább kéthavonta kötelesek az üzemeket felkeresni, ahol beszámolók, ill. fogadóórák keretében találkoznak a dolgozókkal.

37 A munkáslakta településeken jelentkező problémák közül az egyik legégetőbbet a lakáskérdés jelentette. Ezeken a helyeken 4900 jogos lakásigényt tartottak nyilván, s ezek 76 %-át munkások adták be. Itt különösen nagy feladatok háramlottak a tanácsokra — anyagi lehetőségeik keretein belül —, mert az állami lakások építési programja és a lakások elosztása már teljes egészében a tanácsokhoz tartozott. A lakáshiányon az állami beruházások körültekintő felhasználása mellett a tanács átalakításokkal stb. is próbált segíteni. Ennek eredményeképpen pl. csak Veszprémben 60 lakást sikerült kialakítani helyreállítással, ill. irodák átalakításával. Ugyancsak égető problémák jelentkeztek a munkáslakta településeken a kommunális ellátottság területén. Ennek érdekében 1959-ben pl. az éves megyei beruházási keret kb. 75 %-át a munkáslakta települések fejlesztésére fordítják. Másrészt ezeken a helyeken a községfejlesztésből 18 ezer m

2 utat, 8 ezer m

2 járdát, 17 közkutat, 2 orvoslakást építettek és 21 ezer m

2-el növelték a parkosított területeket. Veszprémben pedig tatarozásra és a közvilágítás bővítésére fordítottak közel 1 millió Ft-ot a községfejlesztésből. A kulturális helyzet javítása érdekében elhatározták Várpalotán a gimnáziumi oktatás beindítását, Ajkán új gimnázium létrehozását, Berhidán új 8 tantermes általános iskola építését. A jelentkező tanteremhiányt a községfejlesztési tervek segítségével is igyekeztek megoldani. Ezért 1959-re 24 tanterembővítést irányoztak elő. Ehhez egyébként a lakosság társadalmi munka hozzájárulásának értéke több mint félmillió forint.

38 Ezek a kérdések részben már a tanácsi munka egyik legfontosabb területéhez, a községfejlesztési tevékenységhez kapcsolódnak. Ez az egyik olyan tanácsi munkaterület, hol a tanács és a tömegek kapcsolata igen szorosra fűzhető. A megyei tanácsi szervek igyekeztek is ezt a lehetőséget kiaknázni. Ennek érdekében nagy gondot fordítottak a községfejlesztési tervek előkészítésére és e munka népszerűsítésére. Ennek megfelelően a községfejlesztési tervek elkészítésébe a lakosság széles tömegeit kapcsolták be. Pl. Keszthelyen 1959-ben a községfejlesztési terveket tárgyaló gyűléseken kb. 5 ezren vettek részt. Nagy súlyt helyeztek a községfejlesztési tervek végrehajtásában is a lakosság részvételére. Épp ezért a tanácstagi beszámolókon rendszeresen foglalkoztak e kérdésekkel. A pápai járásban tablók készítésével és a sajtón keresztül is megfelelő tevékenységet igyekeztek a területen kifejteni. Ilyen célzattal jelentették meg kéthavonként a járás „Községfejlesztési Híradó"-ját is. A zirci járási tanács határozata értelmében pedig a községfejlesztési operatív bizottság havonta, a községi tanács vb-k pedig negyedévenként kötelesek voltak megtárgyalni a községfejlesztési tervek végrehajtásának helyzetét, menetét, hogy az estleg szükséges intézkedéseket időben meghozhassák.

39 A lakosság érdeklődését a községfejlesztési munka iránt jól mutatja a hozzájárulások mértéke is. Ez pl. 1959-ben a megyében átlagosan 15,8%-os volt, sőt egyes helyeken ezen felül még plusz felajánlások is történtek, összesen 1 millió 200 ezer Ft értékben. Ezen belül a felajánlás százaléka járásoknént az alábbiak szerint alakult:

40 Devecseri járásban Keszthelyi járásban Pápai járásban Sümegi járásban Tapolcai járásban Veszprémi járásban Zirci járásban 15,2% 12,3% 13,0% 16,4% 16,0% 16,4% 14,0% A városokban a hozzájárulás mértéke pedig : Keszthely Pápa Veszprém Várpalota 5 évre 1 évre 3 évre 3 évre 20,0% 15,0% 16,0% 20,0% Várpalotán ezen túlmenően még 83 ezer Ft értékű társadalmi munkavállalás is történt.

41 Az 1959-es községfejlesztési terv bevételi előirányzata (az előző évi pénzmaradvánnyal) 46 millió 132 ezer Ft volt. Ezen belül: a lakosság hozzájárulása társadalmi munka helyi anyag több éves lajáratú bankkölcsön 16 millió Ft 6 millió Ft 2,5 millió Ft 9 millió Ft Az elképzelések szerint ezt a következő főbb területekre kívánták fordítani : 47 %-át kommunális ellátásra, 43 %-át egészségügyi, kulturális, sport kiadásokra, 5—6 %-át fásításra, legelőjavításra.

42 Az 1959-es tervek azonban túlteljesítéssel valósultak meg, s a következő évek eredményei további emelkedésről tanúskodnak. A tárgyalt tanácsciklusban az eredmények az alábbi módon alakultak : 43 (Millió Ft-ban) Forint bevétel Társadalmi munka értéke Helyi anyag értéke Összesen: 1959 58,117 8,629 3,576 70,322 I960 66,457 11,92 4,518 82,895 1961 58,869 12,215 3,655 74,739 1962. X. 31-ig 55,577 9,929 2,843 68,349 383