A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

végzett többrétű, azok érdekeinek és érdeklődési körének megfelelő munka. A későbbiekben a párt ideológiai munkájában bizonyos fellendülést hozott az SZKP XIX. kongresszusa anyagának feldolgozása. 24 1953 tavaszán lényeges feladatot jelentett a pártszerveze­teknek a választások előkészítése. 1953 májusában került sor az országgyűlési választásokra. Veszprém megyében 246 740 fő volt választásra jogosult. Közülük 243 802-en szavaztak le. A Népfrontra adott szavazatok száma: 239 037. Ellene szavazott 3129 választó, érvénytelen szavazat 1636 volt. 25 3. AZ 1953 JÚNIUSI HATÁROZAT HATÁSA A MEGYÉBEN (1953—1955) Az MDP KV-e 1953. június 28-i határozatában feltárta a párt politikájában elkövetett hibákat és meghatározta a ki­javításukhoz szükséges tennivalókat. A határozat alkalmas volt a hibák kijavítására. Ez azonban mégsem következett be egyrészt azért, mert a régebbi pártvezetés, Rákosi Mátyás­sal az élen, nem tudott és nem is akart őszintén szakítani a szektás, dogmatikus hibákkal; másrészt a hibák kijavításá­ban döntő szerepet kapott Nagy Imre revizionista csoportja, eltorzította annak lényegét és saját politikai céljai érdekében használta fel. Rákosiék amiatt is tűrték kritikátlanul Nagy Imréék tevékenységét, hogy annak csődje az ő más irányú politikájukat igazolja, és erre hivatkozva visszatérhessenek eredeti hibás koncepciójukhoz, ami 1955 márciusa után be is következett. Az 1953 júniusi határozatot Veszprém megye dolgozói is lelkesedéssel fogadták. Élénk politikai aktivitást váltott ki a lakosság minden rétegében, bár ez a lelkes fogadtatás nagyon eltérő értelmezést takart. A határozat alapján hozott kor­mányintézkedések hatására javultak a lakosság életkörül­ményei. A végrehajtott árleszállítások 81,9 millió Ft meg­takarítást jelentettek a megye dolgozói számára. A júniusi határozat alapján megszületett intézkedések különösen a fal­vakban éreztették kedvező hatásukat, mintegy 100 millió Ft-ot jelentettek megyénk parasztságának. Az összes adó­kedvezmények értéke: kb. 40 millió Ft. A begyűjtés csök­kentése 1954-ben 1953-hoz viszonyítva 167 millió Ft több­letjövedelemhez juttatta a megye parasztságát. 26 A kormányprogram nagy nyomatékkal vetette fel a szo­cialista törvényesség megszilárdításának szükségességét. Az első intézkedések közé tartozott az 1953. évi 13. sz. tvr., amely létrehozta az új ügyészi szervezetet. A törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyé­sze őrködik. Feladatát a megyékben és a járásokban kiépí­tett ügyészi szervezet látta el. A párt megyei VB-a 1954 feb­ruárjában beszámoltatta a megyei ügyészséget végzett mun­kájáról. A tapasztalatok szerint csökkent a dolgozók zakla­tása; a kormányprogramot követő hónapokban azonban a panaszok 90 %-át az osztályellenség adta be. Igényeik jó ré­szét elutasították. 27 A júniusi határozatot követően azonban számos negatív jelenségre került sor a megyében is. Nagy Imre beszéde olyan látszatot keltett, mintha a párt és a kormány feladta volna a szocializmus építésének politikáját. Az osztályellenség en­nek hatására aktivizálódott: igyekezett minél nagyobb za­vart kelteni. Hirdette, hogy ne tartsák be a normákat, lazít­sák a munkafegyelmet. A megyében nőtt az igazolatlanul mu­lasztók száma, megromlott a munkafegyelem, a szénbányá­szatban nagy lett a fluktuáció, csökkent a tervteljesítés. A kétlakiak és a volt kisiparosok megindultak, hogy elfoglal­ják földjeiket és műhelyeiket. 28 A falusi osztályellenség általános támadást indított a ter­melőszövetkezetek ellen, a tsz-ek felbomlasztására. Vissza­követelték évekkel azelőtt felajánlott házaikat, földjeiket. Tagyonban hivatalos végzés nélkül egy kulák a régebben fel­ajánlott földjét visszafoglalta, Nórápon egy másik kulák fel­törte a községi tanácsház ajtaját és beköltözött a tanács he­lyiségeibe. A kormányprogram után 1953 őszén mintegy 1300 család lépett ki a tsz-ekből. 29 A pártszervezetek megindították a harcot a tsz-ek meg­védéséért az ellenség romboló munkájával szemben. Meg­indult a harc azért, hogy a becsületes dolgozó parasztokat, akik el akarták hagyni a tsz-eket, meggyőzzék elhatározásuk helytelenségéről. A pártszervezetek sikerrel védték meg a szövetkezetek többségét. A kommunista példamutatás jelen­tőségét mutatja az a tény, hogy mindössze két olyan tsz osz­lott fel, amelyben pártszervezet működött. Megromlott az állam iránti kötelezettségek teljesítése (be­gyűjtés, adófizetés), zavart okozott a revizionista befolyás és az ellenséges hírverés a falusi osztályharc kérdésében, azt hirdették, hogy nem kell harcolni a falusi osztályellenség el­len. A kulákok akcióit nem egy helyen az állami szervek is segítették. Végzéseket, igazolásokat adtak a kezükbe, törvé­nyesítették a kulákok követeléseit. A KV-nek a párt belső életére hozott határozatait megyei pártaktíva ülésen, majd azt követően taggyűléseken tárgyal­ták meg a kommunisták. Megnövekedett a párttagság akti­vitása és felelősségérzete, bátran és élesen bírálták a vezetés hibáit és tömegesen tettek javaslatot a hibák megszünteté­sére, javult a pártszervezetek kapcsolata a dolgozó tömegek­kel. Á pártélet kezdeti fellendülése után — a párt felső veze­tésében folyó elvtelen harc és következetlen politika hatá­sára — a megyei pártválasztmány és a megyei pártbizottság sem tudott követekezetesen harcolni a hibák kijavításáért, a KV 1953 júniusi határozatának végrehajtásáért. Az 1954. április 10—11-i megyei pártértekezlet a párt és a tömegek közötti kapcsolatot értékelve azt állapította meg, hogy a tag- és a tagjelölt felvételi hiányosságai — különösen a tsz és az egyénileg gazdálkodó parasztság körében — a gyenge tömegpolitikai munkára vezethetők vissza. A hatá­rozatok meghozatala előtt keveset tanácskoztak a dolgozók­kal, sok még a munkában a bürokratikus vonás. A pártértekezlet feladatul szabta meg a pártszervezetek­nek, hogy foglalkozzanak a dolgozók mindennapi problé­máival, intézzék el panaszaikat, ugyanakkor erélyes fellé­pésre van szükség a felelőtlen ígérgetések ellen. A tömegkap­csolatok javítása szempontjából döntő jelentőségük van a tömegszervezeteknek. À DISZ-nek legfontosabb feladatául adta a falusi ifjúság mozgósítását a párt falusi politikájának sikeres megvalósításáért és azt, hogy a DISZ tagjai mutas­sanak példát az állam iránti kötelességek teljesítésében. Az üzemekben a szocialista munkaversenyben való aktív rész­vétel segítheti elő a tervek teljesítését és a fegyelem megszi­lárdulását. A szakszervezetek a munkaverseny kiszélesítése mellett a munkafegyelem, a terv- és bérfegyelem megszilárdítását, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését és a ta­karékosság fejlesztését kapták feladatul a pártértekezlettől. A pártértekezleten — az MDP KV-nek a pártpropaganda helyzetéről és feladatairól hozott 1953. október 26-i határo­zatának 30 hatására — a korábbiaknál nagyobb súllyal sze­repelnek ideológiai kérdések. A júniusi határozat után a megyei pártbizottság igyeke­zett a legfontosabb elméleti kérdések megvitatásával segí­teni a pártoktatás színvonalának emelését és a gyakorlati politikai munkát. A pártértekezlet a következő elméleti kér­dések tisztázását szabta meg: népi demokráciánk osztályvi­szonyainak elemzése alapján tudatosítani kell az egyénileg dolgozó parasztsággal, különösen a középparasztsággal kap­csolatos politikát; a mezőgazdaság megerősítésének népgaz­dasági jelentőségét, elsősorban a proletárdiktatúra, a mun­kásosztály hatalmának megszilárdítása szempontjából. E kérdések megértése mellett nagy gondot kell fordítani a párt­oktatásban meglevő hibák és lazaságok felszámolására. A pártoktatásban ugyanis ekkor a párttagságnak csak 30%-a tanult. Ez a szám alacsony, és az oktatási fegyelem sem volt kielégítő. A pártértekezlet helyesen foglalta össze a legfontosabb tennivalókat: „Célkitűzéseinket csak akkor valósíthatjuk meg eredményesen, ha felszámoljuk pártéletünk hibáit, meg­356

Next

/
Oldalképek
Tartalom