A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sukerek Lajosné: Az MKP létrejötte és harca a hatalomért Veszprém megyében

szilárdítjuk a pártdemokráciát, megvalósítjuk a kollektív vezetést és még szélesebb körben kibontakoztatjuk a bírálat és az önbírálat egészséges szellemét."

31 Ehhez azonban a megfelelő feltételek csak részben voltak meg, mert az MDP III. kongresszusa (1954. május 24—30.) elhallgatta a pártegység megbomlását és a revizionista veszélyt.

32 A Nagy Imre köré csoportosult revizionista elemek ettől bátorítást nyertek és rövid idő múlva térhódításuk erősödött (a Hazafias Népfront I. országos kongresszusa 1954. október 23—24 és az MDP KV októberi ülése).

33 A revizionisták tevékenysége nyomán megnövekedett a jobboldali veszély. Az MDP KV-e 1955. március 2—4-i ülésén most már nyíltan harcba száll a jobboldali hibák és torzítások ellen. A határozat azonban nem szól a szektás, dogmatikus hibákról, nem bontakoztatja ki a kétfrontos harcot. Ennek hatására ismét erősödnek a „baloldali" torzítások.

34 Veszprém megyében 1955. március 12-én kommunista pártaktíva értekezlet tárgyalta meg a KV március 2—4- ülése alapján a megye politikai helyzetét. Párdi Imre megyei első titkár beszámolójában ismertette az ipar helyzetét. A megye ipara 1954-ben 5,5%-kal termelt többet, mint 1953-ban; teljes termelési tervét 98,7 %-ra teljesítette. A termelékenység kedvezőtlenül alakult. Ezt jól mutatja három év összehasonlító adata: 1952: 100,0% 1953: 99,2% 1954: 98,8% Az önköltség emelkedett. Nagyon sokan változtattak 1954ben munkahelyet, 16,2%-uk önkényesen kilépett. A mezőgazdaság 1954-ben 14,1%-kal kevesebb gabonát termelt, mint az előző évben, a sertésállomány viszont 8—10%-kal nőtt. A begyűjtési tervet nem teljesítették. Ennek oka az állami fegyelem terén tapasztalható lazaság és a falusi osztályellenség aktivizálódása. A kedvezőtlen termelési eredmények ellenére az életszínvonal jelentősen javult. A reálbérek 15%kal voltak magasabbak, mint 1953-ban, az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 15,9%-kal nagyobb forgalmat bonyolított le 1954-ben, mint egy évvel korábban. A jobboldali nézetek hatására csökkent a párt és a pártvezetés tekintélye, meglazult a párt-, a munka- és az állampolgári fegyelem, lazább lett a törvények kezelése, a gazdasági vezetők megalkuvó magatartása miatt az üzemekben gyakori a normalazítás, bércsalás, a selejtgyártás, a tervfegyelem megsértése. A falun eluralkodott az osztálybéke szelleme. Opportunizmus terjedt el a begyűjtést és az adózást intéző állami szerveknél. A kulákok a begyűjtési tervet 1954-ben csak 83,4%ra teljesítették. A megyében egészében sem teljesítették a begyűjtési tervet. Ez a laza állampolgári fegyelemre és a begyűjtés elleni agitáció aktivizálódására vezethető vissza. Nem folyt megfelelő politikai munka a tsz-ek megszilárdítása és számszerű fejlesztése érdekében. A jobboldali nézetek erősödésével zavar támadt a pártban is, az ellenség elleni harc gyengült. Ennek hatására olyan nézetek terjedtek el, hogy a párt lemond a szocializmus építéséről. Ilyen helyzetben nem folyhatott kielégítő politikai munka a tsz-ek megszilárdítására, sőt csökkent a termelőszövetkezeti családok száma is. Az 1952-es 3963-ról 1956. december 31-én 3600-ra, 1954. december 31-én pedig 3274-re esett vissza. A revizionista és az ellenséges elemek el akarták homályosítani a munkásosztály vezető szerepét —• különösen falun — és több helyen a pártot is háttérbe akarták szorítani. Ez egyes népfrontbizottságok munkájában nyilvánul meg a legszembetűnőbben. Bár számos helyen a népfrontbizottságok a pártszervezetek vezetésével, a tömegszervezetekkel együtt egészséges kezdeményezéseket tettek, sok helyen azonban a népfront bizottságokban nem érvényesült a párt vezető szerepe. Néhány helyen az ellenség saját céljaira igyekezett felhasználni a népfrontot. Azt hangoztatták, hogy „politikamentesen" akarnak dolgozni. Sok helyen a népfrontbizottságokban az egyházi reakció képviselői lettek a hangadók. Túlzott, megvalósíthatatlan követeléseket javasoltak a helyi programokba. A nemzeti összefogást úgy értelmezték, hogy abba a falusi osztályellenség is beletartozik. A megyei pártaktíva felvette a harcot azon szektás gyakorlat ellen, hogy a párttagok távol tartják magukat a népfronttól, ahelyett, hogy ott aktív politikai tevékenységgel, türelmes felvilágosító munkával, az ellenséges nézetek leleplezésével biztosítanák a párt álláspontjának érvényesítését. Az aktíva feladatul jelölte meg, hogy a munkásosztály köré kell csoportosítani a nemzeti egység jelszavával a dolgozó rétegeket, harcolni kell — a főleg az ifjúság, elsősorban az egyetemi hallgatók és a pedagógusok körében jelentkező nacionalista nézetek ellen. Erősíteni kell a falusi pártszervezetek éberségét a falusi osztályellenség ellen, nem szabad megtűrni az osztálybéke hangulatát. A megye szántóterületének csak 8,5%-án gazdálkodtak ekkor szövetkezetek. Mindent meg kell tennünk — határozta el a megyei pártaktíva —, hogy az elkövetkező hónapok során a megyében erősödjenek a meglevő tsz-ek és új tsz-ek jöjjenek létre. Ez a feladatmegjelölés ismét magában hordozta a szektás hibák feléledését.

35 Figyelemre méltó a Megyei Pártbizottság 1955. május 5-i kibővített ülése, amely „A DISZ munkája és pártirányítása" című jelentést vitatta meg. A Megyei Pártbizottság megállapította, hogy az ifjúság körében nyugtalanító, veszélyes jelenségek tapasztalhatók. A munkásifjúság körében fegyelmezetlenség, laza munkafegyelem, könnyű pénzszerzési hajlam; a tanulóifjúság körében nacionalista, kozmopolita vonások, a Szovjetunió eredményeinek elhallgatása, a nyugati kulturális és tudományos eredmények túlbecsülése; az elpuhultság és az áldozatvállalás hiánya tapasztalható a tanuló és a parasztifjúság körében; az ifjúság között megtalálható az elégedetlenség, eredményeink lebecsülése, a követelődzés. A DISZ taglétszáma lassan nő, a tagdíjfizetési fegyelem laza. A negatív jelenségek okai: gyenge a DISZ nevelőmunkája, hiányzik a vonzó, színes, tartalmas program, kevés fiatal vesz részt a DISZ oktatásban (134 Petőfi iskolán 2010 hallgató tanul). A megyebizottság olyan DISZ munkát javasol, amely kielégíti az ifjúság igényeit.

36 Ezek a megállapítások alapjában helyesek voltak, de az ifjúság helyzetét nem lehet különválasztani az általános politikai légkörtől: felbomlóban volt a pártegység, jobb- és baloldali hibák demoralizálták a pártot stb. Mindezek a DISZ-re és az ifjúságra is kedvezőtlenül hatottak. A KB 1955 márciusi határozatának hatásáról fontos öszszegezést adott a Megyei Párt-VB 1955 május végi ülése. Megállapítja, hogy a KV márciusi határozata széleskörű megértetése érdekében nem sikerült a tömegek körében megfelelő felvilágosító munkát végezni. A határozat után — amely felvetette a párt politikájának jobboldali torzítását — a népfront bizottságok munkájában ingadozás volt tapasztalható. A párttagok nem érzik a felelősségüket a népfront bizottságok munkájáért, távolmaradnak üléseikről; de ha részt is vesznek: nem állnak ki, nem magyarázzák megfelelően a párt politikáját.

37 Mindezek a kedvezőtlen jelenségek tendenciájukban jelezték az 1956-ra kialakult súlyos helyzetet, amely a szektás „baloldali" vonások megerősödéséből, a revizionista támadásból, a belső és külső osztályellenség aktivizálódásából adódóan elmélyült. 4. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1956 JÚLIUSI HATÁROZATÁNAK HATÁSA A MEGYÉBEN 1956. február 14—25-e között tartották az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusát. A XX. kongresszus után megerősödött a párt forradalmi magva, amely szakítani akart a Rákosi csoport hibáival a marxizmus—leninizmus elvei alapján. A Központi Vezetőség 1956. július 18—21-i ülésén megszületett az a határozat, amely megmutatta a válságból kivezető utat. A határozat helyesen szabja meg a soron levő feladatokat az ipar- és a mezőgazdaság területén. A KV egy sor javaslatot tesz a kormánynak a dolgozók életszínvonalának emelésére. A határozat legfontosabb útmutatása a szilárd elvi, lenini politika, a párt egységének és fegyelmének megszilárdítására vonatkozó megállapítása. 357