A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

P-V). A tüzérsége nem került bekerítésbe és ezekben az órák­ban Devecserben volt 2 könnyű- és 6 nehéz ütege. Még ennél is alaposabban elpusztult a 44. gyalog hadosztály, melynek csupán egy zászlóalja és két könnyű ütege vergődött ki a bekerítésből. 118 Ennek a németekre oly gyászos emlékű éjsza­kának a maradványai lehettek azok a kiégett és felrobbantott harckocsik, melyekből csak Csajág község körül 16 db he­vert. 119 A kitörést túlélő német alakulatok megállás nélkül tovább vonultak Balatonfüred—Aszófő térségébe. A 23. pán­célos hadosztály és az utolsónak maradt 44. gyalog hadosz­tálybeli zászlóalj csak ezek után kezdték meg a visszavonu­lást Vörösberény felé. Ezzel egyidőben a magyar „Németh­harccsoport" ugyancsak visszavonult a Vörösberénytől Ny­ra levő Várhegy vonalára. 120 Március 24-én, szombaton reggel a szovjet csapatok az egész arcvonalon tovább folytatták a visszavonuló német és magyar csapatok üldözését. Reggel 7 óra 30 perckor a 9. gárda hadsereg parancsnoka, Glagoljev vezérezredes új pa­rancsot adott ki. A hadosztályokból gépkocsizó gyorscsapa­tokat kellett szervezni, üldözési feladatokkal és napi 14—15 km-es menetteljesítménnyel. Az arcvonal északi szárnyán előnyomuló 38. lövész had­test tovább üldözte a II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán hátráló 6. páncélos hadosztályt. A szovjet csapatok Bakony­gyirótnál átszakították a németek gyenge biztosítóövezetét. A szovjet csapatok a Lázi—Gic—Bakonytamási útig nyo­multak előre. Itt a harcbavetett német 9. felderítő alakulat a nap végéig feltartóztatta őket. A 39. lövész hadtest sávjában a hadtest hadosztályai jelen­tősebb harc nélkül nyomultak keresztül a Cuha-völgyön. Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Porva és Borzavár harc nélkül a szovjet csapatok kezére került. Az I. SS páncélos hadosz­tály balszárnyán hátráló 3. SS Totenkopf páncélos hadosz­tály jelentős harc nélkül visszavonult. így az ebben a kör­zetben levő községek alig szenvedtek valami háborús károso­dást. Bakonyszentlászlón pl. 5 ház rongálódott meg. A 12. és 3. SS páncélos hadosztályok az I. SS páncélos hadtest parancsnokának utasítására ugyanis egy ún. „záró­vonalat" (Sperrlinie) létesítettek Nagydém—Bakonyszűcs— Ugod К—Járiföld-puszta vonalában. A záróvonalban mű­szaki és riadóegységeket helyeztek el támpontszerűen, aknák­kal és „páncélöklökkel" felszerelve. A záróvonal mögött a főerők tovább folytatták „elszakadó" hadműveletüket és gyors ütemben vonultak a Rába mögött létesített „Zsuzsan­na-vonal" mögé. A nap folyamán a 39. lövész hadtest három hadosztályának előnyomulása is lelassult a nehéz erdős-he­gyes terepen. A 9. gárda hadsereg parancsnokának utasítá­sára, az első lépcsőben előnyomuló 105. lövész hadosztály­nak Bakonyszentlászló DNy-i körzetében, a 106. lövész had­osztálynak pedig a Fenyőfő község körzetében levő erdőben kellett összpontosulni, hogy másnap, március 25-én megin­díthassa a támadást Pápa ellen. A 9. gárda gépesített hadtest körzetében a támadás ugyancsak lassan haladt előre. A né­met csapatok Akiipuszta—Pénzesgyőr—Hárskút térségében makacsul védekeztek. A 30. és 31. gépesített dandárok a nap végéig csak Pénzesgyőrig tudtak előnyomulni. Ott a táma­dás újra elakadt a makacs német ellenállás miatt. A súlyos harcok következtében a Zirc—Bakonybél közti út a vissza­vonuló német hadsereg felszerelésével és fegyvereivel volt borítva. Egy alig 600 méteres útszakaszon (1,400—2,000 km szelvény) egy kiégett harckocsi, egy autóroncs, egy ágyútalp, egy ágyúvontató és egy tábori konyha hevert. Egy másik útszakaszon (8,000—8,900 km szelvény) egy harckocsi, egy autóroncs és egy légvédelmi páncélos 121 ron­csai voltak. A 8. sz. műút vonalán támadó 5. gárda harckocsi hadtest csapatai a reggeli órákban visszavonulásra kényszerítették a Herendtől Ny-ra levő magaslatokon védekező német harc­csoportot, mely az 1. SS páncélos hadosztály néhány alegy­ségéből és az 1/25. légvédelmi alakulatból állott. A németek harcolva hátráltak Városlődig, s hogy késleltessék a szovjet páncélos csapatok előnyomulását, felrobbantották a műúton levő viaduktot Városlőd előtt. A német csapatok az erdős­hegyes terep adta előnyöket kihasználva, erős védelmi cso­mópontokat létesítettek Városlőd előtt. Az 5. gárda harcko­csi hadtest csapatai, a 20., 21., 22. harckocsi dandárok, a 6. gépesített dandár és a 98. lövész hadosztály csapatai egész napos harcot vívtak a német ellenállási csomópontokkal, me­lyeknek fő erőssége 30 db beásott harckocsi volt. Az egész nap tomboló harcokban — a szovjet légierő vitathatatlan fölénye ellenére — a német légierő is beavatkozott. A német adatok szerint március 24-én, Veszprém térségében a né­met légierő 140 bevetést hajtott végre. Március 24-én még Veszprémet is támadta egy német kötelék és bombákat do­bott a városra (Jókai u.), melynek következtében egy ember meghalt. A„Dél"-hadseregcsoport hadinaplója, mint rend­kívüli eredményt jegyzi fel, hogy a német repülőgépek aznap 4 szovjet harckocsit semmisítettek meg. Mivel a német légilfederítés a 8. sz. műúton egyre na­gyobb szovjet erők felvonulását derítette fel, a hadseregcso­port parancsnokság nem tartotta továbbra is elegendőnek a 8. sz. műút térségének védelmére az 1. SS „Leibstandarte Adolf Hitler" páncélos hadosztályt. Március 24-én este 20 óra 45 perckor adták ki a „6. SS páncélos hadsereg tevékenységének megítélése 1945. március 24-én." (Beurteilung der Lage der 6. Pz. Armee v. 24. 3. 1945.) című összesítést, melyben megállapították, hogy az 1. SS páncélos hadosztály „leharcolt". Felváltása okvetlenül szükséges. Azonnal ki is adták az utasítást, hogy a 2. páncé­los hadsereg alárendeltségében levő 1. népi hegyi hadosztályt azonnal át kell szállítani Jánosháza—Devecser térségébe. A hadosztály első magasabb-egységeit, az 54. felderítő alakulatot és a 44. páncélvadász századot azonnal útnak is indították. A következő szállítmánnyal indult a hadosztály törzs, a 98. ezred I. zászlóalja, a 99. ezred I. zászlóalja, az 54. hegyi utász zászlóalj és a 79. hegyi tüzér ezred I. osztálya. Az útnak indított hadosztály alárendeltségébe utalták még a 78. páncél-vonatot. 122 Miközben az 5. gárda harckocsi hadtest csapatai Város­lődnél harcoltak, a Márkó körül összpontosult 46. harckocsi dandár és a 18. gépesített dandár csapatai, a 107. lövész had­osztállyal megerősítve egy váratlan átkaroló hadműveletet hajtottak végre. Márkó és Herend térségéből ÉNy felé for­dultak és gyors ütemben Csehbányára és onnét Németbánya felé törtek előre az erdős hegyi utakon. Az 1. SS páncélos hadosztály Bakonyjákón levő alegységei, melyek a Pápa felé vezető utat védték és a szovjet csapatokat Városlőd felől vár­ták, súlyos helyzetbe kerültek. A szovjet gépesített csapatok délelőtt 9—10 óra között Németbánya felől váratlanul az ol­dalukba kerültek. A németek fejvesztve menekültek. Üzem­anyaghiánnyal küszködve, páncélosaikat vagy felrobbantot­ták, vagy épségben otthagyták, és menekültek Pápa felé. Déli 13 órakor a szovjet páncélosok már Tapolcafőn voltak. A késődélutáni órákban a német csapatok ellenlökést hajtot­tak végre és a szovjet csapatokat visszaszorították Tapolca­főtől 3 km-re DK-re. Egy újabb szovjet támadás feltartózta­tására, este 19 órakor a németek egy támpontszerűen kiépí­tett harcbiztosítási övezetet létesítettek Tapolcafő és Ugod között. 123 A biztosítási övezet azonban csak néhány órára állította meg a 9. gépesített hadtest két magasabbegységét. Az esti órákban a szovjet csapatok újra támadtak, áttörték a német biztosítási övezetet, s — mint a német reggeli jelen­tés március 25-én 8 óra 15 perckor feljegyezte — a szovjet páncélosok és tüzérség Pápától DK-re állt és ágyúzta Pápát. A 27. hadsereg sávjában a szovjet csapatok támadása to­vább folyt március 24-én reggel, a Vilmapuszta—Vörösbe­rény közti frontszakaszon. Az arcvonal jobbszárnyán a 35. lövész hadtest három hadosztálya, kétlépcsős harcrendben megkezdte a támadást Vilmapuszta és Meggyespuszta közötti sávban. A jobbszárnyon támadó szovjet hadosztály a 74. sz. műút vonalán támadott, szárnyaival Vilmapusztát és Város­erdő É-i részét érintve. Ebben az irányban vetették be a 110. harckocsi dandár zömét is. A szovjet támadás heves légitá­madással kezdődött. 17 szovjet csatarepülő támadta Nemes­vámos községet és bombákkal árasztották el a Fő utcát. A bombák két házat találtak telibe (két gyermek meghalt és több súlyos sebesült) és megsemmisítettek a Fő utcán 30 lo­vas fogatot. A visszavonuló német 3. páncélos hadosztály erős utóvédeket hagyott a községben és a község körül, me­lyek makacsul ellenálltak a szovjet csapatoknak. Egész dél­315

Next

/
Oldalképek
Tartalom