A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története (1944. december 3.–1945. március 30.)

előtt tombolt a harc a községben és a község körüli magaslatokon. A harcok során a polgári lakosság is súlyos megpróbáltatásokon ment át. Nyolc lakóház leégett és a harcok során meghalt 14 polgári személy. A támadó szovjet csapatok 16 katonát vesztettek, míg a visszavonuló németek 6 elesett emberüket hagyták vissza.

124 A menekülő német katonák egy harckocsijukat felrobbantották a Kossuth u. 125. sz. ház előtt. A németek a déli órákban megkezdték a visszavonulást, gépfegyveres utóvédeket hagyva maguk után. Különösen a községtől Ny-ra levő Szár-hegyen és Bagó-hegyen folyt még órákig heves tűzharc. A délutáni órákban Tótvázsony—Hidegkút terepszakaszra vonultak vissza a németek. A 35. lövész hadtest balszárnyán egész éjjel dúlt a harc a Városerdő és Meggyes-puszta térségében védekező német 9. SS páncélos hadosztály alegységeivel. A szovjet csapatok még az éjszakai órákban erős támadást hajtottak végre Szentkirályszabadjától DNy-ra, gyalogsággal és 15 db harckocsival. A támadó szovjet erők mélyen behatoltak a német csapatok védelmébe.

125 A reggeli órákban tovább folytatódott a szovjet 35. lövész hadtest csapatainak támadása és a németeket kiverték Fajszról és Felsőőrsről. A két községet délután 4—5 óra körül érték el a támadó szovjet csapatok. Harc egyik községben sem volt. A 9. SS páncélos hadosztály csapatai az esti órákra visszavonultak a Tótvázsony térségében kiépített védelmi vonalak mögé, melyet az 5. SS Wiking páncélos hadosztály maradványaiból alakított harccsoport alakulatai szálltak meg. Mivel ez a főellenállási vonal még nem készült el, a IV. SS páncélos hadtest csapatai Nemesvámostól DNy-ra harcolva hátráltak 17 db harckocsijuk fedezete alatt. A harcok közben 7 szovjet páncélost lőttek szét. Az egyoldalú német adatok szerint a Hidegkút felé harcolva hátráló 9. SS páncélos hadosztály 23 szovjet páncélost semmisített meg.

126 A német felderítés adatai szerint az éjszakai órákban újabb szovjet támadás várható, 15—20 harckocsi bevetésével. A 27. hadsereg balszárnyán támadó 37. lövész hadtest és a 191. harckocsi dandár csapatai egész éjszaka harcban álltak a III. páncélos hadtest kitörését fedező I. lovas hadtesttel. Miután hajnali 4 órára a III. páncélos hadtest maradványai viszszavonultak Balatonfüredig, Gustav Harteneck lovassági tábornok, az I. lovas hadtest parancsnoka, kiadta a hadtestnek a visszavonulási parancsot. A szovjet légierő szakadatlan csapásai alatt a 3. és 4. lovashadosztályok és a magyar „Némethharccsoport" visszavonultak a Vörösberény mellett levő Várhegy térségébe. A 23. páncélos hadosztály pedig harcolva hátrált Vörösberény, Balatomalmádi felé. A visszavonuló német csapatok a szovjet tüzérség és légierő tüzében vonultak vissza új védelmi vonalukba, amely Balatonalmádi D, 1 km (Káptalanfüred) és Felsőőrs É, 1 km közti terepszakaszon húzódott.

127 Ezen a vonalon a délutáni órákig tartották magukat a szovjet csapatok tüzérségi és páncélos támadásai ellenére. Délután 5 óra tájban a szovjet csapatok benyomultak Felsőőrsre és ezzel átkarolással fenyegették az I. lovas hadtest állásait. Ennek hatására a hadtest csapatai megkezdték a visszavonulást a Balatonfüred—Hidegkút vonalán épülő főellenállási vonal mögé. Az előnyomuló 37. lövész hadtest csapatai jelentéktelen ellenállásba ütköztek a közbeeső községekben. Alsóörsön csak jelentéktelen lövöldözés volt a benyomuló szovjet és a visszamaradt német katonák között. Három szovjet katona elesett. (A községben az előző hetekben lezajlott légitámadások okoztak jelentősebb károkat: 156 épület megsérült.) Lovas községben hevesebb összetűzésre került sor. A németek több házat felgyújtottak a harc során. A tűzharc következtében 8 szovjet és 5 német katona esett el. A polgári lakosság részéről 4 személy halt meg. (A német katonák egy vasutast és egy nőt agyonlőttek.) Március 24-én az egész frontszakaszon lelassuló szovjet támadás nagyarányú erőátcsoportosítást takart. Ugyanis a március 16—24-e között eltelt időben a 3. Ukrán Front jobbszárnyán támadó 46. hadsereg és a tőle délre előnyomuló 9. gárda hadsereg között egy kb. 20 km széles rés keletkezett. Tolbuchin marsall a harcrend tömörítése végett a Székesfehérvárt elfoglaló 4. gárda hadsereget rendelte ki ennek a 20 km-es résnek a betöltésére. (Bársonyos—Bakonyszentlászló szélességben.) A hadsereg balszárnyán támadó 31. gárda lövész hadtestnek kijelölt déli sávhatára: Bakonyszentlászló—Pápateszér—Takácsi. A 4. gárda hadsereget (mivel a többi arcvonalhoz képest le volt maradva), az eddig Berhidán tartalékban levő 1. gárda gépesített hadtest csapataival erősítették meg. (9. harckocsi, 1., 2., 3. gépesített dandárok, 382. gárda nehéz rohamlöveg ezred, 1453., 1821. rohamlöveg ezredek. Összesen 132 db harckocsi és rohamlöveg.)

128 A gépesített hadtestet Bakonyszentkirály térségében összpontosították. A német felderítés megállapította a szovjet csapatok felvonulását. A „Dél"-hadseregcsoport hadinaplójában március 24-én hajnali 2 óra 30 perckor feljegyzett „reggeli jelentés" megjegyzi, hogy a II. SS páncélos hadtest sávjában „Rédétől DNy-ra feltűnő erejű ellenséges mozgás". A felvonulás március 24-én egész nap és egész éjszaka folytatódott. Az éjszakai órákról jegyzi fel a ,,Dél"-hadseregcsoport hadinaplójának március 25-én reggel 8 óra 15 perckor bejegyzett „reggeli jelentése", hogy „Hanta térsége felől harckocsik és gépjárművek zaja" hallatszik. Egyébként a II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán, a 6. páncélos hadosztály sávjában a kölcsönös zavarótűz tevékenységén kívül nem volt semmiféle jelentősebb harctevékenység. (A hadtest balszárnyán, a 2. SS páncélos hadosztály sávjában, Kisbér és Ete körül a szovjet csapatok támadása változatlanul tartott.) Március 24—25-én még egy jelentős szovjet erőátcsoportosítás ment végbe. A 6. gárda harckocsi hadsereg és a 27. hadsereg között ugyancsak egy egyre táguló rés volt kialakulóban Veszprémtől Ny-ra, Szentgál—Úrkút—Kabhegy térségében. Az előnyomuló csapatok harcrendjének tömörítésére, az eddig tartalékba levő 26. hadsereg két lövész hadtestét (33., 104.), összesen öt hadosztályt vontak össze Szentgáltól D-re levő erdős-hegyes terepen. Március 25-én, vasárnap hajnalban az egész arcvonalon (Bakonybánktól Városlődön át Balatonarácsig) megindult a szovjet hadseregek további támadása. Az időjárás is rendkívül kedvező volt. Meleg volt ( + 20 fok) és az ég felhőtlen. A megye légterét változatlanul a szovjet légierő, a 17. légihadsereg és a „Vitruk altábornagy csoportja" repülő kötelékei uralták. A német légierő, a front visszavonulása miatt, áthelyezésben volt és így a Balaton és Pápa közti légtérben jelentéktelen formában tudta csak támogatni a német csapatok harcát. A front északi szárnyán a 4. gárda hadsereg 31. lövész hadtestének csapatai Bakonyszentlászló és Réde közötti sávban kb. egy hadosztály erővel nyomultak előre ÉNy-i irányba. A II. SS páncélos hadtest jobbszárnyán harcoló 6. páncélos hadosztály visszavonult. Sikátort erős harc után a szovjet csapatok felszabadították. A községben 36 lakóház leégett. Gyirótot a németek hamarabb kiürítették, 9 lakóház égett le. Súlyos harc alakult ki még Bakonytamásiban. A nap végére a szovjet támadás elakadt. A német 6. páncélos hadosztály csapatai feltartóztatták őket Bakonybánk—Lázi— Gic—Románd—Bakonytamási vonalától 2—3 km-re keletre. A késő esti órákban, 21 órakor a szovjet 31. lövész hadtest újra megindította a támadást, Gic és Bakonyszombathely között. Az éjszakai harcban a szovjet csapatok elfoglalták a Bakonybánktól DK-re levő magaslatokat. Ezzel egyidőben súlyos harcok között elfoglalták Lázi községet (65. ház égett le a harcok során), és Romándot. Itt a németek nem fejtettek ki ellenállást (a községben károk nem történtek, hanem visszavonultak a községtől ÉNy-ra 1 km-re levő magaslatra. A Bakonybánk és Lázi É között húzódó vasútvonaltól D-re levő magaslaton (illetve Bakonyszombathely D-i részén) a német 6. páncélos hadosztály „riadóalakulatai" biztosítási vonalaikat szilárdan tartották.

130 Nagyobb sikerrel indult meg a 9. gárda hadsereg jobbszárnyán támadó 38. lövész hadtest előnyomulása. A hadtest csapatai az előző nap Bakonyszentlászló és Fenyőfő térségében levő erdőkben gyülekeztek. A Bakonyszentlászló ÉNy (Gerencsérpuszta) és Fenyőfő D-i szélességben támadó szovjet erők két lépcsőben támadtak. A 105. lövész hadosztály a jobbszárnyon támadott Bakonytamási—Pápateszér sávban. Feladata, hogy Pápát észak felől kerülje meg. Ez a hadosztály képezte a hadtest főcsapását. Balszárnyon a 106. 316