A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

340. Gerek köszöntő vers húsvéti locsoláshoz: „Ma nyilt meg az égnek ragyogás kebele, Ma ömlött mindenre az élet kelleme, Mert ma támadott fel Jézus a halálból. Én is felébredtem szendergő álmomból. Én gyenge hozsanna eljöttem hozzátok, Hogy a hímes tojást kezembe adjátok. Melyért mondok áldást. Úgy szálljon reátok, Végre a menny légyen örökös hazátok ! Szívemből kívánom!" — Itt meglocsolja a kislányt, amikor ezért a tojást megkapta: „Köszönöm kislány szívességieket, Hogy megmutattátok hozzám emberségteket, Virrasszon fel az Úr holnapra titeket, S töltsétek békével ez húsvéti ünnepeket!" Szívemből kívánom. — Esik Zoltán, ev. tanár, Tiszamogyorós. 341. Hétfőn reggel a kisebb fiúk meglocsolják azokat a leányokat, akik nincsenek még megkonfirmálva. Ahol az ajtó be van csukva, ott nem locsolnak. A locsoló fiú verset mond : „Húsvét napján az jutott eszembe, Csokros vízipuskát fogok a kezembe. Alindultam végre ifjú lettemre, Hogy gyöngyharmatot öntsek ezen növendékre. Mert, ha nem öntöm meg, nem virágzik szépet, Ékes virágokat nyerjen az egekben, dicső koronákat." Más: „Zöld erdőben jártam, Piros rózsát láttam. El akar hervadni, Meg szabad öntözni ?" Locsoló gyerek az öntözésért pár fillért kap, vagy egy-két piros tojást. — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 342. Nem ismerik a húsvéti locsolást ! Szipőcs István, rk. fm. 1923, Kerkanémetfalu, Zala megye. 343. Nincs meg a húsvéti locsolás. Madarász István, rk. fm. 1923, Szentgyörgyvölgy. 344. Kisberekiben régebben nem volt szokásban a húsvéti locsolás. •— Nyári György, rk. fm. Kisberki, Somogy megye. 345. Mosdóson régebben nem volt szokásban a húsvéti locsolás. — Zala József, rk. tanító, 1918, Mosdós, Somogy megye. 346. Mozsgón (Baranya m.) a húsvéti locsolás nem volt szokásban. — lilás Antal, rk. tisztviselő, Mozsgó, Baranya megye. 347. Húsvét hétfőn a keresztapa elviszi keresztfiának a pirostojást. „Aki húsvét napján viszi, meg is szólják!" — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Yöckönd, Zala megye. 348. A keresztgyerekeknek szokás tojást vinni. — Esik Zoltán ev. tanár, Tiszamogyorós. 349. Húsvét másnapján a keresztszülők elviszik az „írott tojást" a keresztgyerekeknek. — Szőcs János, rk. cipész, 1923, Torja, Háromszék megye. 350. Húsvét hétfőn délután az egész falu kimegy a szőlőkbe. Akinek nincs pincéje, az sem marad otthon, mert valahova meghívják. Megvárják a déli harangszót, gyorsan megebédelnek, ebéd után a már elkészített ételes csomagokkal kimennek a szőlőkbe. Az egész falu üres ilyenkor. Azt mondják „Emmausba mennek". A pincében sütnek-főznek, esznek-isznak, sőt táncolnak is, ha zene is akad. A lányok és legények a réten játszanak. — Dr. Dlusztus József, rk. tisztviselő, Németboly, Baranya megye. 351. Húsvét másnapján este a nagykocsmában tartják a „szolgák bálját". Nagy gazdák laknak a faluban, 20—30 hold földje mindenkinek van. Ezek egy szolgát és egy szolgálót szoktak tartani. Ezek a szolgalegények rendezik a húsvéthétfői bált. — Dr. Dlusztus József, rk. tisztviselő, Németboly, Baranya megye. CSONKAHÉT 352. „Csonkahét" a karácsonyt, húsvétot és pünkösdöt követő hét. — Csernátoni Lajos, ref. tisztviselő, Székelykövesd. 353. Ha jó az idő, hideg vízzel húsvét utáni kedden locsolkodnak a lányok. — Esik Zoltán, ev. tanár, Tiszamogyorós. 354. „Húsvét keddjén" délig nem dolgoznak. — Sági Jenő, rk. fm. 1923, Vöckönd, Zala megye. PÜNKÖSD 355. Pünkösdkor minden házat feldíszítenek hársfaágakkal. Kapu, eresz, a szobában csüngő tányérok, a konyha is „ki lesz ződágazva", nemcsak ott, ahol a körmenet halad, hanem az egész faluban. „Ez a pünkösd dísze." — Sulák István, rk. fm. 1923, Sur, Veszprém megye. 356. Szügyön a májusfát nem május l-re, hanem pünkösdre virradó éjszaka állítják fel. Napokkal előbb 3—4 legény összefog és kimennek az erdőbe, kinézni a fát. Rendesen „gyertyánt használnak erre a célra, mert az zöldül ki legelőbb!" Általában olyan nagy fát választanak ki, hogy csak igásállatokkal tudják haza szállítani. A lány ablaka alatt mély gödröt ásnak, ebbe kerül felállításra a fa, amit beföldelés előtt még kövekkel is körülraknak, hogy jobban álljon. A fa felállítása után megvendégelik a fát állító legényeket, sőt, ha nem lányhoz, hanem bíróhoz vitték a fát, pénzt is kapnak. A fa törzséről lenyesik az ágakat, csupán a csúcson hagyják meg őket. A meghagyott ágak alatt a fa kérgét kivágják. Felirat kerül ide, amely azt tartalmazza, hogy a fát ki kinek hozta. — Benkó István, rk. fm. 1923, Szügy, Nógrád megye. 357. Két májusfát állítanak fel a templom elé, magában a templomban 6 májusfát helyeznek el. Kettőt a kórus alatt, kettőt a hajóban és kettőt az oltár mellett. Rendesen gyertyánfát használnak erre a célra, amit papír szalagokkal díszítenek. Nem tudja, meddig maradnak bent a templomban ezek a fák. — Benkó István, rk. fm. 1923, Szügy, Nógrád megye. 358. A „májfa nyírfa, a pünkösdfa zádokfa". — Sável András, rk. fm. 1923, Túlterebes, Szatmár megye. 359. Pünkösdkor is állítanak májusfát. — Kiss István, rk. tanító, Barna. 360. Nemcsak május l-re állítanak májusfát, hanem pünkösdre is. Az utóbbit jobban feldíszítik, ezen több szalag van, vesznek rá fejkendőt, meg likőrt is. A fát (jegenye) az ajtó elé állítják fel. A május l-re állított fa 4—5 napig van kint, a másik pedig addig, amíg el nem szárad. — Haviár Mihály, rk. fm. 1923, Erdőkürt, Nógrád megye. 361. Pünkösdre virradó éjjel rakják ki a „ződ ágat" vagy „csóvát" (sic!). Sudár bükkfát használnak erre a célra. Kivágják a fát, elviszik a lány udvarába. Láncot a fa felállításához, spárgát, szalagokat, virágot a díszítéshez a lány ad. A fát a „kapuzávéhoz" kötik. A fa felállítása után bemennek a családhoz és mulatnak. — Simon Gyula ref. fm. 1923, Székelykövesd. 362. Pünkösdre virradó éjjel minden legçny állít a szeretőjének „csóvát" (sic!). Ennek a törzse hántolt kérgű bükkfa, amely méterenkint virággal van díszítve. A koronája „szádokfa". Május l-re csak a kapura tesznek kis fenyőfát, füzet, vagy szádokfát. — Lukács Mihály, rk. fm. 1923, Székelyvécke, Marostorda megye. 363. Pünkösd előtt pénteken reggel 8 órára már mindenki felkészül. Külön kocsik vannak, amelyek a csomagokat viszik. Pap a falu végéig elkíséri a híveket, ott aután elbúcsúztatja őket. Pénteken este Csókrákoson meghálnak. Szombaton reggel 4 órakor kelnek és reggel 7 óra felé Csíksomlyóra érnek. Itt minden község részére szállás van kijelölve. Reggel mindenki megáldozik, miután már előbb meggyónt. A szálláson megreggeliznek. Kb. 11—12 óra felé kimennek vásárfiát venni. A menetben vannak csengettyűzők. Ezek még külön szalagot is vesznek, feldíszítik a csengőt és magukat is. Rendesen nemzeti szín szalagot vesznek. Délután kör259