A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Talpassy Tibor–Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre a pákövei törpebérlő. – A pálkövei Bajcsy Zsilinszky-bérlet története

árulta el, hogy mindezt ugyanígy elmondta Féja Gézának is. Ebből nem volt nehéz megértenem, hogy közel hat esztendős együttműködése után ekkor nyertem el végleg bizalmát. Ezen a pálkövei délutánon megbizonyosodtam affelől, hogy minden Dybuk-szerű párhuzam, amivel Zsolt Béla egy Újságbeli cikkben Bajcsy-Zsilinszky Endre útját magyarázta, tetszetős írói kombináció csupán, de nincs kapcsolatban a valósággal. BajcsyZsilinszky Endre, mint gyilkos, nem adoptálhatta áldozata eszméit. Egyszerűen azért nem, mert csak szenvedő alanya volt egy jogos felelősségrevonásnak, amely szerencsétlenségére gyilkossággal végződött. A fentiekben alkalomszerű pálkövei látogatások beszélgetéseinek emlékét örökítettem meg, hiszen az ő lenttartózkodása is félig-meddig e fajta volt. 1937-ben vergődött el végre addig, úgy tudom, a Szabadság tulajdonjogának kényszerű elkótyavetyélése következtében, hogy a bérleti szerződés legfontosabb kikötésének, házépítési kötelezettségének eleget tehetett s ezzel a kis balatoni szeglet több lett számára, mint rövid pihenéseket, kikapcsolódásokat biztosító állomás. Hallatlan utánjárás és gondos mérlegelés előzte meg az építkezést. Bajcsy-Zsilinszky nem szokvány stílusban készült modern villafélét akart a partra emelni, hanem olyan építményt, amely jellegéből következőleg harmóniában van a múlttal és a tájjal. Néprajzi, népművészeti, helytörténeti, tájépítészeti művek garmadáját tanulmányozta át, míg véglegesen döntött. Mondhatnánk, maga tervezte meg a talpas, tornácos, régi dunántúli parasztkúriák miniatűrjét, a stílszerűséghez annyira ragaszkodva, hogy még zsindelyeztetni sem engedte a tetőt. Nádat alkalmazott erre a célra, mint régen a könyék minden lakóházánál tették. 232 5. Nádházikója a telken a 30-as évek elején. 5. Bajcsy-Zsilinszky's rohrüberdachtes Häuschen auf dem Grundstück anfangs der dreißiger Jahre. 5. Sa chaumière au début des années 30. 5. Камышевый домик на участке в начале 30-х годов. A ház elkészülte lassan, de észrevehetően megváltoztatta Bajcsy-Zsilinszky egész életrendjét. Pálköve amolyan alkotóműhellyé nőtt; mihelyt napi-politikai elfoglaltsága nem kötötte a fővároshoz, haladék nélkül ide utazott. Közrejátszott ebben az a tény is, hogy a Szabadságot átvevő Serényi Gusztáv, minden megállapodást felrúgva és csak üzleti szempontokat ismerve, véglegesen kitúrta őt a laptól s így az egyáltalán nem kötötte le. Néha több hétre vonult Pálkövére, télen is, mert ekkor a kispolgári szomszédok sem tartózkodtak lent és élvezhette a magányt. Fakutyázott, léket vágva fürdött a jéghideg vízben és dolgozott hosszabb lélegzetű politikai munkáin. Én ezekben az esztendőkben nyugaton kóboroltam s egyszer sem jutottam le hozzá. A háború kitörése azonban alaposan változtatott ezen a helyzeten. Nem sokkal előbb költözött ugyanis a Pálköve vasútállomását és a legközelebbi lakott helyet jelentő Balatonrendesre egyik közös, Párizsból hazatért barátunk, Bodnár Ödön és csábított mind gyakoribb látogatásra magához a szintén Párizsból ismert Rubletzky Gézával egyetemben. Ilyenkor, ha Bajcsy-Zsilinszky Endre is Pálkövén tartózkodott, elsőrendű kötelességünk volt mindjárt másnap megjelenni nála. Kiadós, hosszú beszélgetéseink természetszerűleg főleg a háborút érintették. A gyors német sikerek kezdetének időszaka volt ez s mi olykor-olykor meghökkentünk. A nyugat elképesztő készületlensége fejbe kólintott mindannyiunkat, fel-fel akadt szemünk, nem mértük-e fel rosszul az erőviszonyokat ? Egyedül Zsilinszky maradt mentes végig minden megingástól ! Következetesen és rendíthetelenül hangoztatta, hogy Angliát tengeri fölény nélkül nem lehet lerohanni, a háború pedig ezen múlik, mivel hosszú távon fokozatosan érvényesülni fog a gazdasági erőkülönbség. Kettős csalódását azonban így sem leplezte. Egyrészt a franciák helyett szégyenkezett a teljes összeomlás láttán, másrészt elképesztette az olaszok hullarablás-ízű beavatkozása. Ő tudniillik minden baloldalra történő eltolódása ellenére, az olasz hadüzenetig különbséget kívánt tenni fasizmus és nácizmus között. Nem Mussoliniben, hanem az olasz nép mélyen német-ellenes érzelmeiben bízott s szilárdan remélte, hogy a közvélemény egyöntetű ellenérzését Mussolini sem képes semmibe venni. Zsilinszky a németekkel nem rokonszenvező uralkodó családot, elsősorban Umbertót, valamint Badogliót vádolta. Szerinte nekik, Mussolinivei szemben is, a tömegekre kellett volna apellálniok. A következő lerohanáskor, 1941-ben úgy alakult, hogy a német lépést megelőzőleg az Adriabeli Korcsula szigetén tartózkodtam, s onnan a szállodai titkár jóindulatú tanácsára, az utolsó pillanatban, lóhalálában rohantam haza, Utána nem sokkal Pálkövén találkoz-