A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Molnár László: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között

16. Leveses tányér Herend, 1840-es évek elejéről, IM. 16. Suppenteller (Herend) aus der Zeit vom Beginn der vierziger Jahre des vorigen Jahrhunderts, (IM). 16. Assiette crause, Herend, début des années 1840, IM. 16. Глубокая тарелка, Херенд, начало сороковых годов XIX века, IM. munka lehetett. Kapcsolatba hozható a bejegyzés a veszprémi Bakonyi Múzeum gyűjteményében levő töredékes darabbal. Teljes külső felületét figurális kompozíció borítja. Az aprólékos festés megoldása ellenére is groteszkké váltak az alakok. A fejek és kezek ábrázolása túlzottan primitív, mesterkélt, ilyen nem fordul elő sem az eredeti, sem a XVIII. sz. eleji meisseni porcelánoknál. Két irányú tevékenység eredménye tükröződik a japán és a kínai formák és díszítmények herendi megjelenítésében: az eredeti keleti darabok másolatainak elkészítése vagy olyan tárgyak kialakítása, amelyek az európai, illetve hazai igényeknek is megfeleltek. Más feladatként jelentkezett a XVIII. századi európai porcelángyárak keleti hatásokat tükröző tárgyainak és edényeinek gyártása, illetve utánzása Herenden. Az előkép kétféle használata felfogásában is különböző eredményhez vezetett. Ezért a tárgyak ilyen irányú feldolgozása szélesebb körű, különleges elemzést és összehasonlítást igényel, amit ez esetben nem tekintünk idetartozónak. Figyelemre méltónak tartjuk azt a zománcfestésű és gazdagon aranyozott keleti eredetű, de már számos európai hatást is magán hordozó csészét, amely karélyos levélszerű nagyobb felületre komponált virágdíszítményű. A fondszerű rész ebben az esetben nem képez egységes színfelületet, hanem apró csigavonalak alkotják az alapozást, amelyet zománcfestésű virágok és levelek gazdagítanak. Azonos vagy hasonló lehet a „chinai festésű" mintához. A kínai eredetű díszítmény a Thsing dinasztia idejéből származik (1727— 1736). Lényegtelennek tekintjük azt a különbözőséget, amely szerint az eredeti kínai tárgyon az alapfelületet — hálót — nem apró csigavonalakkal, hanem egymáshoz csatlakozó nyolcszögekből és négyzetekből formált ornamentális elemekből komponálták.

19 Ez a minta a herendi gyár dekorjai között ma is használt és Coubasch elnevezéssel szerepel. 17. Teás csésze japán mintával Herend, 19. század közepéről, VBM. 17. Teeschale mit japanischem Dekor aus der Zeit um die Mitte des vorigen Jahrhunderts, (VBM). 17. Tasse à thé, au décor japonais, Herend, milieu du XIXe s., VBM. 17. Чайная чашка с японским рисунком, Херенд, XIX век, VBM. A japán porcelán minták egyikét fedezhetjük fel a teljes egészében zománcfestésű halas kompozícióban, amely világos kobalt kék színezésű porcelánon készül, és ugyancsak kapcsolatba hozható a jegyzék keleti eredetű tárgyainál használt „zománc" festés megjegyzéssel. Az asztali edényeken túlmenően, ha nagyobb mennyiségben nem is, de előfordulnak más kisebb használati tárgyak, amelyekből kettőt sikerült felkutatni és azonosítani a jegyzékben felsoroltakkal. A „papucs tentatartó", amely inkább dísztárgynak vagy alkalmi használatra készült, formájában korabeli elképzelés tükrözője. Díszítése figyelemreméltó, nem 18. Tál japán mintával Herend, 19. század közepéről, VBM. 18. Schüssel mit japanischem Dekor (Herend) aus der Zeit um die Mitte des vorigen Jahrhunderts, (VBM). 18. Plat, au décor japonais, Herend, milieu du XIXe s., VBM. 18. Блюдо с японским рисунком, Херенд, середина XIX века, VBM. 119