A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sonkoly István: Kisfaludy Sándor és Károly megzenésített versei

Kisfaludy Sándor és Károly megzenésített versei 1. MEGZENÉSÍTETT KISFALUDY SÁNDOR VERSEK Kisfaludy Sándor személye két évszázad távlatából sem jelentéktelen. Még ha a gyakran tévedő, Berzsenyi által lekicsinylett, „kéregkritikájú"-nak csúfolt Kazinczy célba is vette főművét, a Himfy szerelmét, költészete ma sem halványult el egészen. Kodály képzeletét is vonzotta két verse, aheány szépség, és A bereknek gyors kaszási. Költeményei, ha nem is tárnak fel mély gondolatokat, kétségkívül könnyedén gördülnek, nem mesterkéltek. Mind az irodalmi köztudatba, mind a zenébe főműve, szerelmi versciklusa a Himfy szerelmei révén kapcsolódott be. Ennek 12 soros trocheusi lejtésű métruma az ő nevéhez fűződik. Oly dallamos, zengzetes, hogy már az 1822-es Auróra zsebkönyvben ráakadunk egyik dallamosítására. Az 1821 végén Kisfaludy Károly irányításában megjelenő zsebkönyv szerkesztésében tevékeny részt vállalt Sándor is, és így érthető, ha már az I. kötetben megleljük a Nemzetnek teste с versére Scheiber Károly tollából eredő muzsikáját. Ennek zongorakísérete ritmusban ugyan eléggé egyhangú, de mint az első megzenésítés, említésre méltó. Költeményei dallamositásában fontos szerep jutott a pozsonyi születésű Spech Jánosnak, aki opera, oratórium, s számos vonósnégyes mellett dalokat is komponált Csokonai, Kisfaludy Sándor verseire. Mint Bécsben és Párizsban élő művész, jól felszívta a korai klasszicizmus stílusát. Az ugyancsak pozsonyi születésű Strunck Pálhoz hasnlóan ő is Haydn József tanítványául szegődött Bécsben. Semmit sem von le művei értékéből, ha ma már ezek nem szerepelnek a hangverseny műsorokon, hiszen a múlt idők muzsikájából csak a kimagasló mesterműveket mentik át. Sokszor a név varázsa is hódít, melyre legékesebb bizonyíték a nagy mesterek nem hiteles műveinek mai sikere. így pl. a két Hoffstetter művei nem kerülnek műsorra, ám Haydn op. 3 alatti 6 vonósnégyesét sűrűn hallhatjuk, bár azok valóban Hoffstetter kompozíciói. Spech zenei stílusa jól hasonult Haydn-éval, s így őt is az epigonok népes csoportjába sorolhatjuk. Kisfaludy Sándor 8 versének zenéje csak aláhúzza előbb kifejtett nézetünk helyességét. Javarészt A kesergő szerelem gyűjteményéből dallamosított, de A boldog szerelem ciklusa sem maradt ki tervéből, amint ezt a 171. sz. zenéje igazolja. Valamennyi műdalra sajnos jellemző a többnyire magyartalan ritmizálás. Napok jönnek kezdetű énekét jellemzi a sok hangismétlés, mely melodramatikus sajátosságot kölcsönöz neki. Ugyancsak sok a hangismétlés Lybia homokjain, és Szüntesd óh sors dalocskák dallamvonulatában is. Talán a leggyarlóbb prozódiailag Nem nyomhatván el tüzemnek, ahol konzekvensen megnyúlik a szavak végső szótagja, sőt még a hangmagasság is emelkedik ugyanekkor, s így élénken árulkodik a mintául szolgáló^Haydn-műdal hatásáról. Elég sok a króma az Erdőn, mezőn с dalban. A szakaszok végén feltűnő kis kádenciák a korabeli olasz operák „kelléktáraiból" kölcsönzöttek. Prozódiájára jellemző a következő dalkezdet is: „Erdőn, mezőn zúgva dull, full". Haydn dalainak habitusát akarta „ráhúzni" a magyar műdal első szárnybontásaira. Kisfaludy szentimentális lírája később a XIX. század végén sem maradt hatástalanul. Siklós Albert, aki a Zeneművészeti Főiskolán Kodállyal egyidőben vezette a zeneszerzési tanszakot haláláig, 1942 áprilisig, egyik fiatalkori, 1894-ből való műdalában is feldolgozta az egyik Himfy-strófát. Miután nyugatias hangvételű énekének hangterjedelme túllépte a maximális két oktáv terjedelmet, nem is terjedt el. Mi ugyan Mátray Gábor jelentőségét jobbára zenetudományi kutatásaiban méltányoljuk, azonban még sem haladhatunk el szótlanul Kisfaludy megzenésítései mellett. A jó hamar mulandó dallamát csellóre és zongorakíséretre írta. Ez tipikus német dal, stróf ikus formában. Az ismétlést a cselló közjátéka vezeti be. A Gyermeki idők kissé recsitatívszerű. Operaízű, kádenciákkal telített, parányzókkal kevert a szólama. Ha kolorálásában több hang jut egy szótagra, ez olasz hatásról árulkodik. Sok kromatikával és ékesítéssel telített a férfikari feldolgozású A rózsa с ének, mely a kor Liedertafel stílusában fogant. A költő születésének centenáriumára 3 Himfy-verset dolgozott fel 4 szólamú férfikarra Schmidt Péter, a miséjéről is ismert pécsi orgonista. A zongorakíséretes műdalokat megkoronázza Kodály fiatalkori kis melódiája, A bereknek gyors kaszási. Miután ez nem jelent meg eredetiben, hanem csupán olasz folyóiratban, olasz műfordítású szöveggel, nem éneklik. Az első világégés előtti évekből 1913-ból való ez, tehát a mester Sturm und Drang időszaka diktálta ütemeit. Egyidős ez a Megkésett Melódiák javarészével. Nem is adhatta ki ezt ebben a sorozatban az alapos önkritikájú szerző. Átlátta a színvonal különbséget a sorozat többi darabja és a szóban forgó ének között. Minket azonban behatóan érdekel Kodály minden megnyilatkozása, ezért mint — fejlődésének is láncszeme — 103