A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sonkoly István: Kisfaludy Sándor és Károly megzenésített versei

1. Kisfaludy Sándor—Kodály Zoltán: A bereknek gyors kaszási (1913.) Megjelent a La Lettura 1933. évfolyamában. 1. Sándor Kisfaludy—Zoltán Kodály: „A bereknek gyors kaszási" (vertontes Himfy-Lied) — 1913, publiziert von der italienischen Zeitschrift „La Lettura", Jg. 1933. 1. Une chanson de Sándor Kisfaludy mise en musique par Zoltán Kodály en 1913 (Parue dans La Lettura de l'année 1933) 1. Шандор Кишфалуди — Золтан Кодай: «Быстрые косари в дубравах». (Опубликовано в La Lettura за 1933 год). megérdemli az elemzést. Ez formailag visszatérés nélküli kéttagú darab, csupán a zongorakíséret végén idézi a szerző a bevezető ütemeket. Nem hallgathatjuk el azonban, e dal lejtése kitér a természetes dallamfordulatok elől. A zongorakíséret merészen alkalmazza az abban az időben még szokatlanul bizarr, disszonánsnak vélt harmóniákat. A szeplimakkord párhuzamok sorozata mixtúra jellegű. Ezzel a manier-ral élt gyakran Kodály abban a periódusában, így az ugyancsak 1913-ból való Élet dele, és A közelítő tél dalai kíséretében is. Később Kodály felhagyott, illetve mérsékelte a mixtúra hatásokat, vagy érdekesebb beállításban művészibb megoldásban alkalmazta ennek lehetőségeit. Kodály másik kis pedagógiai célkitűzésű biciniumában példázza a Himfy-vers rövid feldolgozását. A Leányszépség az iskolás diák hallásfejlesztését célozza. Dallamában kicsúcsosodik az éles ritmus. A témát az alsó szólam kezdi, majd mindkét szólam tevékeny részt vállal kifejlesztésében. A színesebb csengés és a szöveg hű értelmezése érdekében a napfényes A-dúr hangnemben végződik a kis bicinium. Kosa György A havasok oldalában kezdetű kétszólamú darabja nem követi a Kodályhasította ösvényt. Dallama jórészt a felső szólamban szárnyal, míg az alsó eléggé hangszeres jellegű kifejezéstelen figurával övezi ezt. A színpadi zenére sem múlt el nyomtalanul a költő hatása. Részben idetartozik Szentjóbi Szabó László Mátyás király választása nyomán szerzett daljáték is, mert ebbe beleszőtte a szerző Kisfaludy hangulatos verseit is. A csaknem száznegyven esztendővel ezelőtti, 1834. december 15-én színrekerült daljáték zenéjének összeállítása Heinisch József nevéhez fűződik, ám — nagyon helyesen — nem saját, hanem Arnold Györgynek legalább négy melódiáját dolgozta bele ebbe.

1 Az első félvonás színtere: A rákosi gyűlés, ahol felcsendül a patriotizmustól izzó ének: „Adja Isten, hogy a magyart félvilág uralja". A szöveg Kisfaludyé, de zenéjének eredete bizonytalan. Isoz szerint Arnold György zeneműve, Major véleménye értelmében talán maga a költő invenciója. A Honművész nem sok jót mondott zenéjéről, a darab mégsem maradt hatástalanul, s a budai színházi bemutatóját több vidéki előadás is követte.

2 Ferenc József császár megérkezvén Budára 1865. december 13-án, fogadta a comité főurak hódolatát. Ebből az alkalomból ünnepi előadást rendezett a pesti Nemzeti Színház, bemutatásra került Erkel Sándor, Erkel Ferenc negyedik fiának dalművéből a két elkészült felvonás. Ennek librettóját a költő regéje, a Csobánc nyomán Irnyei János alakította. Erkel Sándor működése, főleg kiváló operakarmesteri tevékenysége révén mélyen beivódott a köztudatba. Mint zeneszerző sem volt jelentéktelen, hiszen atyja Dózsa с operája hangszerelését javarészt neki tulajdonítják. A Fővárosi Lapok kritikusa már a bemutatót követő harmadik napon méltatta az előadást. Dicsérte a Csobáncból a szüreti dalt, a szerelmi duettet, a változatos hangszerelést, de kifogásolta a jellemzés erőtlenségét. „Őfelsége" megtapsolta Pauline szólóját, tetszését nyilvánította, de — elvonult az első felvonás után. Erkel Sándor később sem kísérletezett az operája befejezésével. A költő életművének legigényesebb és leglátványosabb színpadra vetítését kétségkívül Poldini Ede dalművében, a Himfy-Ып nyertük. Poldini neve valósággal asszociálódik a Farsangi lakodalom című hatásos vígoperájával, melyben sokan az 1924-es bemutató alkalmával a régóta megoldatlan magyar vígopera kiteljese104