A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum

tyén Gyula nemzeti múzeumi igazgató cikket írt „Keszthely országos könyvtár és dunántúli központi múzeum" címmel. Sebestyén a Balatoni Társaság elképzelését tolmácsolja itt. A Balatoni Múzeum könyvtárát tegyék országos könyvtárrá és ez a könyvtár szolgálja a dunántúli közművelődést. A Ba­latoni Múzeum három megye területén gyűjt, önként kínál­kozik tehát a lehetőség, hogy ezt a gyűjtést az egész Dunán­túlra kiterjesszék. Ha ez a nagyvonalú terv nem is valósul­hatott meg, a Balatoni Társaság támogatása hathatósan já­rult ahhoz, hogy a Balatoni Múzeum múzeumépületének építési ügye a minisztérium részéről is jóindulatú támogatást kapott. Ennek a támogatásnak első jele az 1921-ben kiutalt 50 000 koronás államsegély 236 . Dr. Lovassy Sándor gazdasági akadémiai igazgató 1921­ben nyugalomba vonult. Tanártársai díszes bronz emlék­plakettel búcsúztak igazgatójuktól 238 . Dr. Lovassy Sándor azért választotta a nyugdíjat, hogy teljes munkaerejét és ide­jét a Balatoni Múzeum ügyeinek szentelhesse. Világosan látta ez a kitűnő ember, hogy az önálló múzeumépület megvalósu­lása hamarosan bekövetkezik! Keszthely város 1922-ben forgalmiadó-részesedésének 70%­át ajánlja fel a múzeumépítés céljaira. Ez az összeg dr. Lovassy Sándor felterjesztése szerint évi 1 000 000 korona körül mo­zog 239 . A Balatoni Múzeum ügye valóban jó mederben kez­dett haladni, amit Darnay Kálmán 1922. március 13-án kelt levele 240 is hangsúlyoz : „Kedves Igazgató Úr! Én teszem meg a kezdő lépést a két testvér múzeum egyesítése küszöbén, midőn az akadályok remélhetőleg elhárultak és a két múzeum egységessé tételének tervezete az állam, a város küldöttei és köztem lefolyt tanács­kozás keretében ma kialakult. A nevemet viselő múzeum 5 osztálya Keszthelyre kerülne..." A Balatoni Szövetség hivatalos lapja, a Balaton többet árul el erről a tanácskozásról. Azt írja 241 , hogy a sümegi múzeum anyaga Keszthelyre kerül és egyesül a Balatoni Múzeum anyagával. Mind a sümegi, mind a keszthelyi múzeum igazgatója Darnay Kálmán lesz. Közben a múzeumépület tervei is elkészültek. Györgyi Dénes 1922. június 7-én közli Lovassyval, hogy június 12-én a kész terveket be akarja mutatni 242 . A Balatoni Társaság műszaki alosztálya a terveket 1922. július 24-én megküldi Lovassynak, a minisztériumhoz való továbbítás végett 243 . A tervek egy része elkerülte a megsemmisülést. Ezekből 244 látjuk, hogy Györgyi akkor a város által ajánlott helyre, a park északkeleti sarkára tervezte a múzeum és kultúrpalota elhelyezését. A Balatoni Múzeum-Egyesület 1922. május 21-én tartott rendes közgyűlésének és az azt megelőző igazgatóválasztmá­9. Györgyi Dénes múzeumterve 1922-ből (homlokzat, tusrajz). 9 .Tuschzeichnung der Stirnseite des Balaton-Museums nach dem Ent­wurf des Architekten Dénes Györgyi (1922). 9. Plan du Musée, imaginé par Dénes Györgyi (1922) (façade, lavis). 9. Проект здания музея Денеша Дьсрдьи, 1922-й год. (Фасад, рисунок тушью.) nyi ülésnek iratai elvesztek. Egy későbbi levélből annyit tu­dunk meg csupán, hogy a közgyűlés megválasztotta a Mú­zeum-Egyesület tisztikarát. A már ismert személyek folytat­ták a múzeumi munkájukat 245 . Az 1922-es év eseményeiről Csák Árpád titkári jelentése 246 ad jó összefoglalást. Megtudjuk ebből, hogy „pénzünk el­értéktelenedése és a rendkívüli magas napszámbérek miatt" régészeti ásatás 1922-ben nem történt. Csák Árpád a zalg. hosszúfalusi éremleletből 217 350 db római nagybronzot szer­zett meg. A Nemzeti Múzeum Éremtára kiválasztási jogánál fogva 38 darabot saját gyűjteménye számára tartott meg ebből. A könyvtár szokott módon gyarapodott, pár állatot tömettek a természettudományi gyűjtemény számára is. 1923. június 10-én igazgatóválasztmányi ülést tartottak 248 . Dr. Lovassy Sándor elnök jelenti, hogy Hoffman Józsefné felmondta a néprajzi tár, iroda és könyvtár számára bérelt helyiségeket. Az igazgatóválasztmány úgy határozott, hogy a néprajzi gyűjtemény a tulajdonában lévő Deutsch-féle telek egyik 7 szobás lakásába költözzön át. A könyvtár elhelyezé­sére a hercegi versenyistálló nagytermének kiutalását kérték a lakáshivataltól. A főszolgabírói hivatal, mint lakásügyi ha­tóság 1923. május l-én a kért termet a könyvtár számára ki­utalta. Az igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvéből tudjuk meg azt is, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügye­lősége megszűnt és a minisztériumban Vidéki Múzeumokat Gondozó Központot állítottak fel. Dr. Lovassy Sándor elnök bejelenti, hogy a Balatoni Mú­zeum-Egyesület 1923-ban huszonöt éves évfordulóhoz ér­kezett el. Javaslatára az igazgatóválasztmány elhatározza, hogy július 29-én az Uránia Színházban tudományos múze­umi előadásokat tartsanak és délután a Balaton parton nép­ünnepélyt rendezzenek. Az évi rendes közgyűlést 1923. június 24-én tartották 2411 . „Az indítványok során Szerdahelyi Jenő ig. választmányi tag azt az eszmét veti fel, hogy az Egyesület takarékpénztári betétei oly módon helyeztessenek el, hogy az elértéktelenedés­től lehetőleg megóvassanak." A pénz egyre értéktelenedett, így a múzeumépítés gondo­lata fel sem merülhetett. A város telket ajánlott a múzeum számára. A hercegség egy nagyméretű versenyistálló bontási anyagát ajánlotta fel az építkezéshez. Az egyre értéktelenedő pénz azonban nem tette lehetővé a Balatoni Múzeum­Egyesület tulajdonában lévő két ingatlan értékesítését, me­lyek eladási árából az építkezést el lehetett volna kezdeni. Az építkezés megkezdésének elhúzódásából bizonyos kel­lemetlenségek is adódtak, mint az herceg Festetics Tasziló­nak a Balatoni Múzeum elnökségéhez intézett, 1923. július 21-én kelt leveléből kiderül. E levelet 250 egészében közöl­jük: „F. é. április hó 19-én kelt nagybecsű beadványára van szerencsém a t. Elnökséget értesíteni, hogy a versenyistálló épület anyagának Keszthely város részére történt adományo­zása tekintetében 1922. január hó 22-én kelt levelemben bizo­nyos feltételeket kötöttem ki, a mely feltételek legfontosab­7~ 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom