A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
11. Györgyi Dénes múzeumterve, homlokzati megoldás (ceruzarajz). 11. Bleistiftzeichnung der Stirnseite des Balaton-Museums nach dem Entwurf des Architekten Dénes Györgyi. 11. Plan du Musée de Dénes Györgyi (front, crayon). 11. Проект здания музея Денеша Дьёрдьи, решение фасада. (Рисунок карандашом.) bika, a lebontásnak 1922. év folyamán leendő eszközlése —• teljesítve eddig legnagyobb sajnálatomra eddigelé nem lett. Nem kívánok ez alkalommal az adományozás e fontos feltételének nem teljesítéséből eredő esetleges consequentiakra kitérni, sőt b. kérelmükhöz képest hajlandó vagyok a kérdéses versenyistálló fennálló épületének használatát 1923. évi július hó 1-től 1924 évi július hó l-ig terjedő időtartamra a t. Balatoni Múzeum Egyesület javára engedélyezni, de ezúttal is bizonyos feltételeket kívánok megállapítani. 1. A fennálló épületre vonatkozó tulajdonjogomat fenntartom s az épületanyagot akkor adom át a t. Címnek, amikor az épület tényleg le lesz bontva, legkésőbben 1924. évi július hó 20-án megkezdődő bontási munkálatok folytán. 2. A bontási munkálatok ezek szerint legkésőbben 1924. évi július hó 20-án megkezdődnek s 1924. évi szeptember hó l-ig befejeződnek. Addig az adót t. Cím viseli. 3. Tisztelt Elnökségnek minden lehetőt el kell követni a tekintetben, hogy a kérdéses versenyistálló épületében jelenleg elhelyezett lakók minél gyorsabban, lehetőleg f. é. november hó l-ig kilakoltassanak s e célból a park felőli épületrész mentesítendő elsősorban, mely után következnek a többi épületrészek. Deutschmann Alajos lakó lakásában ingyen meghagyandó annak fejében, hogy ő az épület feletti felügyeletet gyakorolja. 4. A lakóktól felmentett lakásokat és egyéb épületrészeket a t. Elnökség múzeumi tárgyak elhelyezési céljaira használhatja, azonban idegenek oda csak elkerülhetetlen szükség esetén vezethetők, ez esetben is kizárólag a kiskeszthelyi út felőli kapun át, míg a park felőli kapu állandóan zárva tartandó. Fogadja a nagyérdemű Elnökség kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, mellyel maradtam Keszthelyen, 1923. évi július hó 21. kész híve hg Festetics Tasziló." A keszthelyi közvéleményben még élő hagyomány egészíti ki a fenti levél tartalmát. Úgy tudják a keszthelyiek, hogy az első világháború után menekült magyarok érkeztek Keszthelyre is, számukra vették igénybe az üres versenyistállót. Ezek a levélben említett lakók ! A park szélén állt az épület, a lakók, gyerekek zavarták a hercegi park csendjét. A lakáshivatal utalta ki számukra a szükséglakást, kilakoltatásukra is csak az volt jogosult, tehát tűrni kellett őket. A herceg erre kijelenti, hogy nincs szükség az épületre, Keszthely városnak ajánlja fel kulturális célra a bontási anyagát, de mielőbb le kell azt bontani! A város a Balatoni Múzeum céljaira adja át a bontási anyag felhasználási jogát, a Balatoni Múzeum viszont nem tudja elkezdeni az építkezést. Haladékot kap tehát a bontásra, de a lakókat el kéne távolítani, elsősorban a parkra néző lakásokból. Dr. Lovassy Sándor ebbe a feltételbe bele is megy. A lakók természetesen maradnak és létük, mint erre alább visszatérünk még, további lehetőségeket biztosít a Balatoni Múzeum számára. Dr. Horváth Imre György gimnáziumi tanár, a néprajzi tárnak 1917-től őre, 1923. július 28-án levélben közli Lovassyval, hogy egészségi állapotára való tekintettel elhelyezték Keszthelyről, így a Balatoni Múzeumnál viselt tisztségéről lemond. „Amikor fájó szívvel köszönöm e kitüntető bizalmat, amelyet legjobb tudásom szerint töltöttem be, legyen szabad igen tisztelt Elnök Úrnak röviden csak annyit írnom, hogy a tárgyi néprajz fejlesztése teljesen lehetetlen volt, de megragadtam minden alkalmat anyagának minél szélesebb körben való ismertetésére" — írja 251 . 1923. július 29-én ünnepelte a Balatoni Múzeum-Egyesület és a Balatoni Múzeum fennállásának huszonöt éves évfordulóját. Csák Árpád leírása szerint 252 az Uránia Színházban tartott ünnepség megnyitó beszédét dr. Lovassy Sándor tartotta. Köszöntötte a vendégeket és megemlékezett azokról, akik az Egyesületet erkölcsileg vagy anyagilag eddig támogatták. Utána dr. Czakó Elemér h. államtitkár a kultuszminisztérium képviseletében szólt és a vidéki múzeumok kulturális feladatait összegezte. Bella Lajos, dr. Oroszlán Zoltán régészeti tárgyú előadásai után dr. Madarassy László a Balatonvidék népéről beszélt. Végezetül dr. Csák Árpád összegezte a Balatoni Múzeum huszonöt éves történetét. Délután népünnepély volt a Balaton partján, ami 307 000 korona jövedelmet hozott az Egyesület számára. Dr. Csák Árpád 1923-as évet összefoglaló titkári jelentése alapján beszélhettünk a jubileumi ünnepségről. Ugyanez a titkári jelentés mondja el, hogy a könyvtár 1923-ban szokott módón fejlődött. Gyarapodás ezen kívül csak a régészeti tárnál volt, amely számára újabb zalahosszúfalusi ezüst pénzleletet 253 szerzett meg Csák. A lelet bögrében volt elásva és 92 db-ból állott. Az 1924-es év igen jelentős eredményeket hozott. Az igazgatóválasztmány 1924. szeptember 26-án tartott ülésén öt szótöbbséggel olyan határozatot hozott, hogy a Balatoni Múzeumot és Kultúrpalotát a balatoni ligetben, a város által még 1921-ben felajánlott helyen kell megépíteni. A határozat ellen dr. Csák Árpád a közgyűléshez fellebbezett 254 . Fellebbezésében világosan kimutatja, hogy a felajánlott terület vizes, mocsaras rész, ködös, nyírkos hely, amely nem alkalmas múzeumi tárgyak tárolására szánt épület emelésére. „Végül nem kívánatos a Balatoni Múzeumot és Kultúr10. Györgyi Dénes múzeumterve, alaprajz. 10. Grundriß des Balaton-Museums nach dem Entwurf des Architekten Dénes Györgyi. 10. Plan du Musée de Dénes Györgyi, projection horizontale. 10. Проект музейного здания Денеша Дьёрдьи, план. 23
