A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Tóth Sándor: Adalékok a veszprémi Vár-alja telektörténetéhez
házépítésre alkalmasakká. 1 ' 2 Subies megjegyzi továbbá, hogy az ettől északra eső tágabb terület, valamint a szobortól északra eső házakkal szemközti, az út túloldalán levő épületek is káptalani tulajdonban vannak. A ma a 38. sz. házba befoglalt Nep. Szt. János-szobor 13 egykori helyzetéről három, Borsos Józseftől származó, ugyanezen per folytatása során 1804-ben, illetve 1808-ban készült alaprajzi felmérés, valamint Berken 1817-es madártávlati rajza tájékoztat (3—6. kép). }i Eszerint a szobor eredetileg szabadon állt, és észak felé kisebb kiterjedésű, dél felé tágasabb beépítetlen terület csatlakozott hozzá. Ez volt a helyzet még a múlt század közepén is (7. kép). 1 ' 0 Telkeink pontos lokalizálásánál tekintetbe kell vennünk, hogy a Várhegy lábánál közvetlenül — védelmi szerepéből kifolyólag — a kezdeti időszakban semmiféle beépítéssel nem számolhatunk; az eredetileg feltehetően szórványos beépítés — mint ez az említett adatokból is kitűnik — csak fokról fokra bővülhetett a mai összefüggő házsorrá, mégpedig elsősorban a XVIII— XIX. század folyamán. A beépítés nyilván ott kezdődött, ahol házépítésre a legalkalmasabb telkek kínálkoztak; e tekintetben adottságként kell figyelembe vennünk a Jókai utca vonalát, amely a város egyik legkorábbi távolsági útvonalának tekinthető. 16 A beépítettség XVIII. századi mértéke jelenti tehát azt a maximumot, amit a korábbi időszakokra vonatkozólag is feltételezhetünk. Minthogy az út és a hegy lába közötti terület éppen a szobortól délre a legszűkebb, teljesen jogosnak látszik az a Subics-féle megállapítás, hogy az itt álló házak újabban—feltehetően a XVIII. században — jöttek létre. így az 147l-es cseretelkek szempontjából tulajdonképpen csak a Várhegy északi vége alatti terület, vagy a hegy déli része mentén húzódó sáv jöhetne 2. A Jókai u. északi végének mai képe dél felől (légifelvétel részlete). 2. Heutiges Bild des nördlichen Endes der Jókai utca von Süden her gesehen (Teil einer Luftaufnahme). 2. Partie nord de la rue Jókai actuelle, vue du Sud (Détail d'une photo aérienne). 2. Теперешний вид северного конца улицы Иокаи с юга (часть снимка с самолета). 270 1. A Jókai u. északi végének mai képe nyugat felől (légifelvétel részlete). 1. Heutiges Bild des nördlichen Endes der Jókai utca vom Westen her gesehen (Teil einer Luftaufnahme). 1. Partie nord de la rue Jókai actuelle (détail d'une photo aérienne) — Vue de l'Ouest. 1. Теперешний вид северного конца улицы Йокаи с запада (часть снимка с самолета). számításba, az utóbbi esetben azonban e késői időpontban eléggé érthetetlen lenne, hogy a telkek helyzetének megjelölésénél miért nem a külső várra utaltak, amit egyébként már jóval korábban is meg szoktak tenni. 17 Úgy tűnik tehát, hogy telkeinket kizárólag a Nep. Szt. János-szobortól északra eső területen kereshetjük, még abban az esetben is, ha a püspökség és a káptalan territóriuma között a határ a XVIII. században a későközépkori állapothoz képest megváltozott volna. 18 így tehát meglehetős biztonsággal levonhatjuk a következtetést, hogy a várhegy lábához tapadó telkek kiosztása és — legalábbis részben — beépítése Veszprémben a hegy északnyugati kiszögellése tájékán már a későközépkorban megkezdődött. Ezen a Subies szerint 112 lépés hosszú szakaszon 1779-ben egy negyven lépésnél hosszabb rész a káptalani kocsma számára volt kijelölve 19 , emellett pedig még három másik ház állt. 1804-ben már némileg más a helyzet: a káptalani kocsma elkészült (3—4. kép, 8., ill. 14. sz.), mellette pedig a szoborig még négy különálló telek következett. A szoborral szomszédos házat 1779—1808 között ugyanaz a család (Szinnai) birtokolta. 20 Változás tehát — eltekintve a kocsma, illetve vendéglő felépülésétől — csak a közbeeső telkeken tételezhető fel; a források közötti eltérések határozott értékeléséhez azonban további adatokra lenne szükség. 21 A felsőörsi préposttal elcserélt telkek e területen belüli rögzítése akkor válik lehetővé, ha figyelembe veszszük, hogy az oklevél a telkek déli szomszédjáról nem emlékezik meg, holott a többi esetben mindig pontosan rögzíti a négy égtáj felőli szomszédokat. 22 Ezt csak akkor látom indokoltnak, ha a két teleknek nem is volt közvetlen déli szomszédja, mint ahogy kelet felé is a puszta hegyoldalhoz ütköztek. Mint ezt a felsorolt adatok mutatják, a Szinnai-ház és a káptalani kocsma által közrefogott négy vagy öt telken a XVIII. század máso-
