A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Tóth Sándor: Adalékok a veszprémi Vár-alja telektörténetéhez

3. Borsos József alaprajzi felmérése a mai Patak tér környékéről, 1804. (vö. Függelék Ili/a). 3. József Borsos : Grundrißvermessung der Umgebung des heutigen Patak tér (1804). Siehe auch Anhang Ill/a. 3. Vue en plan des environs de la place Patak actuelle, prise par József Borsos, en 1804 (Cf. appendice, Ill/a). 3. План-съемка Йожефа Боршошас окрестностей нынешней площади Патак. 1804. (Приложение Ш/а). dik felére összefüggő házsor alakult ki, amely észak és dél felől egyaránt beépítetlen területekhez csatlakozott. Az 1471-es oklevél adatai viszont azt igazolják, hogy ezt a területet már jóval korábban, a későközépkorban telkekre osztották és — legalábbis részben — beépítették.

23 A középkori teleksor legalább három tagból állt : déli végén heyezkedtek el az Újfalusi préposttal elcserélt telkek, amelyektől északra ugyanebben a sorban még legalább egy telek volt, amelyen a Szt. László-oltár háza állt. A két előbbivel szemben, az út túloldalán állt a Szt. Affra-oltár háza. Ezen a helyen 1804-ben hatalmas, osztatlan telket találunk, a környező házakhoz képest nagydimenziójú beépítéssel, amely ekkor Zsolnay Dávid nagyprépost tulajdona.

24 Arra, hogy az 1800 körüli telekosztás és a beépített felületek kiterjedése mit őrzött meg a középkori állapotból, a további kutatások adhatnak majd választ. Bizonyos következtetések azonban az ismertetett adatokból is levonhatók. Borsos egyik 1804-es felmérésén (3. kép) a káptalani kocsma épületét három részre osztva ábrázolta. Mint a szövegmellékletből kitűnik, ezzel az épület periodizációját kívánta jelezni : a hegy lábához közvetlenül csatlakozó rész épült legkorábban, a középső később, az út melletti pedig legkésőbb.

25 Az épületet következetesen „a régi sörfőzde, most káptalani vendéglő" megjelöléssel illeti.

26 Minthogy 1779-ben a vendéglőnek még csak a helye volt kijelölve, korábbi időkre legfeljebb az épület legbelső része vezethető vissza; feltehetően ez a rész volt az, amely sörfőzdeként funkcionált. Figyelemre méltó, hogy a dél felé következő épü5. Borsos József alaprajzi felmérése a mai Patak tér környékéről, 1808. (vö. Függelék IV). 5. József Borsos : Grundrißvermessung der Umgebung des heutigen Patak tér (1808). Siehe auch Anhang IV. 5. Vue en plan des environs de la place Patak actuelle, prise par József Borsos, en 1804 (Cf. appendice IV). 5. План-съемка окрестностей нынешней площади Патак, сделанный Йожефом Боршошем, 1808. (Приложение № V). 4. Borsos József alaprajzi felmérése a mai Patak tér környékéről, 1804. (vö. Függelék Ill/b). 4. József Borsos: Grundrißvermessung der Umgebung des heutigen Patak tér (1804). Siehe auch Anhang IH/b. 4. Vue en plan des environs de la place Patak actuelle, prise par József Borsos, en 1804 (Cf. appendice Ill/b). 4. План-съемка Йожефа Боршоша с окрестностей нынешней площади Патак. 1804. (Приложение Ш/б). let, amely Borsos adatai szerint önálló telken állt, szintén nem nyúlt ki az útig, és tengelyével is inkább a hegy lábának vonalához, mint az úthoz igazodott. Ugyanilyen igazodás figyelhető meg a „sörfőzde" mögötti kis, ma is barokk formákat mutató és változatlan kiterjedésben fennálló épületen. Végül az előbb említettel megegyezik a tőle délre eső ház tengelye is, amely viszont homlokzatával már kinyúlik az útig, és Berken rajzán ívelt vonalú oromzattal jelenik meg (6. kép). Úgy tűnik tehát, hogy az út ma is fennálló vonalához igazodó beépítés csak a XVIII. század második felében, fokozatosan alakult ki; korábban az épületek sokkal inkább a hegy lábához tapadhattak, és homlokzataik talán inkább íves vonalat követtek.

27 Erre a jelenségre annál is inkább fel kell figyelnünk, mert — mint ezt Korompay valószínűsítette — a középkorban az említett házakhoz észak felől csatlakozó téren lehetett a város egyik piaca.

28 Bizonyosra vehető, 271