A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen
34. Különböző díszítésű kézikorongon készült edények töredékei. 34. Bruchstücke verschiedenartig verzierter und auf Töpferscheibe geformter Gefäße. 34. Débris de pots, faits au tour a main, à ornements variés. 34. Черепки посуды с разнообразными украшениями, сделанной на гончарном кругу. pán felsőbb rétegét vizsgáltuk át s rendeltetését biztosan nem dönthettük el. Kamra-félének látszott. A ház É-i falával párhuzamosan alapozásnak ásott árkot találtunk, amelyben néhány eredeti helyzetében levő kő is volt. Bizonyára védőfal húzódott az épület mögött a lejtőről lefolyó víz ellen. A háznak, amelyet a belőle előkerült leletek alapján a XV. század végére XVI. század elejére keltezhetünk, nemcsak az az érdekessége, hogy szobája ilyen késői időben is földbeásott volt, hanem más jellegzetességeivel is elüt a vele egykorú házaktól. így pl. azzal, hogy a szobában nem volt szemeskemence, viszont a konyhában nagyméretű kemence volt. E házat tűz pusztította el. Nyilván ez az oka, hogy benne, főleg a szobában igen gazdag leletanyagot találtunk, amelyre érdemes itt kissé kitérni. A leletek közül kiemelkedik egy igen szép reneszánsz díszü mozaikberakásos fejű aranygyűrű (29. kép), egy csavartnyelű, ötgerezdes, rézberakásos, kovácsolt vasbuzogány (30. kép) és egy szépen kidolgozott hatszögletű kőmozsár (31. kép). A ház felszereléséhez tartozó többi lelet is igen változatos volt. Edényeken kívül (32—34. kép) igen sok vastárgy: kések, ollók, fúrók, nyárs, lakat, sarlók, vasvilla, ajtó- és ablakvasalások, bronzveretek, nyílhegyek, zabiák, patkók (35—38. kép) stb., valamint kultúrnövények maradványai: búza, árpa, rozs, köles, len, lóbab, lencse, fokhagyma, szőlőmag, alma kerültek elő a házból. A leletek gazdagsága arról tanúskodik, hogy a ház gazdája nem szegény ember, hanem talán katonáskodó nemes lehetett. E háztól távolabb D felé a falu D-i részében egy nagyrészt elszántott padlójú ház részletét tártuk fel. Elejével ez is D felé nézett. Egy égett patics- és faszéndarabokkal borított helyiség körvonala világosan rajzolódott ki, továbbá tőle balra egy agyagfallal elválasztott helyiség részlete is. Ennek К—É-i sarkában kövekből megépített falú, nagyméretű, feltehetőleg kályhás kemence csekély maradványait találtuk meg. Ha a ház beosztásáról nem is tudunk pontos képet kapni, annyit mégis sikerült megállapítanunk, hogy az épület szokatlanul hosszú volt. A D-i homlokfal alapozás-árkát több mint 25 m hosszan követhettük, de még ennél is tovább futott. Ebből arra következtethetünk, hogy a lakóépület végéhez csatlakozó különböző rendeltetésű helyiségek sorából állott egy-egy épület. Ez a Dunántúl egyes vidékeinek népi építkezésére ma is jellemző soros udvarokat sejtet (39. kép). 35. Kések, olló, villa, csatok, csizmapatkó és egyéb eszközök. 35. Messer, Schere, Gabel,Schnallen,Stiefeleisen und andere Utensilien 35. Couteaux, ciseaux, fourchette, boucles, fer de botte, autres ustensiles. 35. Ножи, ножницы, вилка, пряжки, подковки от сапога и другие предметы. 247