A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
házat a balatoni ligetbe építeni azért sem, mert Keszthelynek, mint fürdővárosnak szüksége van a különben sem nagy terjedelmű balatoni ligetre, melyből csak egy talpalatnyit is elvenni vagy beépíteni a balatoni fürdő fejlesztése és jövője szempontjából helytelen politika lenne." Javasolja, hogy a herceg Festetics Tasziló tulajdonát képező, a Kossuth Lajos utcában a vasút felé vezető út sarkán álló telket kérjék el a hercegtől és ott épüljön fel a Balatoni Múzeum. Dr. Csák Árpád fellebbezését a Balatoni Múzeum-Egyesület 1924. évi november 9-én tartott rendes közgyűlése tárgyalta 255 . Csák összes érveit elfogadta és a ligeti építést el is vetette. Ugyanakkor „dr. Lénárd János hercegi főtitkár bejelenti, hogy őhercegsége a szóban lévő telket Keszthely város irányában teendő bizonyos kikötések mellett a múzeum és kultúrház céljaira megajánlja." A Balatoni Múzeum céljaira felajánlott telek 1200 négyszögöl 256 . Az 1925. és 1926. évi iratanyag hiányában sem nehéz a következő évek eseményeit összefoglalni. A Balatoni Múzeumnak megfelelő telek kellett ahhoz, hogy a hercegi park szélén álló versenyistállót lebontathassa. A hercegség csak így tudott megszabadulni a versenyistálló lakóitól és Lénárd főtitkár bejelentésében említett „bizonyos kikötések" a bontás mielőbbi elkezdésére vonatkozhattak csak. A telek, építőanyag együtt volt tehát a szerencsés véletlen összejátszása folytán. A Balatoni Múzeum-Egyesület Kossuth-utcai ingatlanainak eladásából az építkezés indulási tőkéje is megteremthető volt már, hiszen a pénz értéke bizonyos fokig stabilizálódott ekkor. Mai olvasó számára el kell mondanunk, hogy 1 millió korona 80 pengőt ért a későbbiekben. A Kossuth-utcai ingatlanokat Lovassy 1 milliárd korona értékre becsülte Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszterhez 1924- nov. 22-én benyújtott felterjesztésében 257 , melyben 1 milliárd korona államsegélyt, 1925. évre országos gyűjtés engedélyezését és ugyanez évre 3 db teherautó kikölcsönzését is kérte négy hónapi időtartamra. Kérte továbbá a honvédlaktanya egy üres istállójának bontási anyagok tárolására való kölcsönzését is kieszközölni. A Balatoni Szövetség, mely eddig is sokat segített a Balatoni Múzeum-Egyesületnek, 1924. december 3-án írásban 12. Györgyi Dénes múzeumterve, homlokzat, szoborral (ceruzarajz). 12. Bleistiftzeichnung der Stirnseite des Balaton-Museums mit Skulpturenschmuck, nach dem Entwurf des Architekten Dénes Györgyi. 12. Plan du Musée de Dénes Györgyi (front avec Statue, crayon). 12. Проект здания музея Депеша Дьёрдьи, фасад со статуей. (Рисунок карандашом.) kérdi, hogy a múzeum építésére szolgáló gyűjtés engedélyezése ügyében a Múzeum-Egyesület, vagy a Balatoni Szövetség intéz-e kérelmet a Belügyminisztériumhoz? 258 Lényegtelen most, hogy hogyan intéződött el a gyűjtési engedély, lényeges, hogy a társadalmi gyűjtés 1925-ben teljes erővel megindulhatott 259 . 1925 februárjában arról olvashatunk, hogy a Balatoni Múzeum-Egyesületnek még 1000 millió koronát kell gyűjteni ahhoz, hogy az építkezést elkezdhesse 260 . Lényeges segítséget jelentett, hogy Keszthely város vállalta a bontási anyagok ingyenes szálítását 261 . A Balatoni Szövetség gyűjtésének eredménye 1925-ben 24 millió korona volt 262 . A Balatoni Múzeum építésére kért 1 milliárd koronányi államsegélyt a kormány megszavazta 263 . A Balatoni Szövetség előterjesztésére Zala megye 5 milliót adományozott az építkezéshez azzal, hogy ezt az összeget öt éven át évenkint adja 264 . Keszthely más vonalon is segített. A lebontásra ítélt versenyistállóban elhelyezett 9 család lakásáról gondoskodott. Mint a helyi újság írja 265 , ,,a lakók valamennyien kellő elhelyezést nyertek részint a város házaiban, részint magánházakban". 1925. január 19-én az istálló bontását megkezdték. „Tavasztól őszig ott búslakodtak a Balatoni Múzeum és Kultúrpalota kövei a város végén. Senki se társalgott velük, legfeljebb az őr és dr. Csák Árpád, aki úgyszólván naponként körüljárta a téglahalmokat..." írja a Keszthelyi Hírek 266 . Csák élete álmát látta teljesülni. Senki sem áldozott annyit ezekért a téglahalmokért, mint éppen ő! Közben Györgyi Dénes elkészítette a Balatoni Múzeum terveit. Ránkmaradt vázlatai szerint 267 a neobarokk, zárt épülettömeg olyan variációja is felmerült, amely a budapesti Nemzeti Galéria megoldásához hasonlóan földszinttől a tetőszerkezetig nyúló és az ablakközökben elhelyezett féloszlopokkal kívánta az épület monumentalitását fokozni. Valószínű anyagi meggondolásból vetették el ezt a lehetőséget. A kivitelezésre Lukoviczky Emil budapesti építész kapott megbízást, így az első kapavágás 1925. szeptember második felében megtörténhetett 268 . Az ünnepélyes alapkőletétel 1925. október II-én történt 269 . A keleti, alagsori rész falai október 25-én már álltak és elkezdték a nyugati homlokzat alapozásának betonozását is. A munka gyorsítása érdekében a vállalkozó ívlámpákat szerelt fel és az építkezés több műszakban folyt 270 . Dr. Lovassy Sándor és Dr. Csák Árpád szinte éjjel-nappal figyelték az építkezés menetét. Ellenőrizték a munkát az Államépítészeti Hivatal kiküldöttei és ők is tettek észrevéte.; . , yr* 24
