A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen
A Kinizsi-vár és a Szent Mihály kolostor feltárásával és műemléki helyreállításával, illetve megóvásával egyidőben szükségszerűen felmerült az a követelmény, hogy az ásatások során a feudális központ életéről kialakuló kép a hozzá tartozó falvakban végzett ásatások eredményeivel egészüljön ki. E falvak többségéről csupán igen hézagos történeti adatok állnak rendelkezésünkre, illetve néhánynak ismerjük középkori templomát. A kutatások megkezdése előtt sorrajártuk azokat az elpusztult falvakat, amelyek részletesebb vizsgálata számba jöhetett. A falvak közül Csepely látszott régészeti feltárásra legalkalmasabbnak. E faluról aránylag sok történeti adatot ismerünk, ami részint a későbbi munkánkat segítette, részint pedig kiegészítette a feltárások eredményeinek tanúvallomását. Megvan a falu templomának romja is, a falu pedig beépítetlen területen, szántóföldön fekszik. A feltárásnak nem volt s továbbra sincs komoly akadálya. A faluásatást a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztálya, a helyreállításokat pedig az Országos Műemléki Felügyelőség végezte. Ez az ásatás az első komoly 2. A csepelyi pusztatemplom D felől. 2. Csepely: Südansicht der Puszta-Kirche. 2. L'église de la puszta à Csepely, vue de Sud. 2. Чепейская степная церковь с южной стороны. lépés volt annak megvalósítására, hogy egy zárt területnek középkori életéről teljesebb keresztmetszetet nyerjünk. Ugyanakkor a település általános megismerésén túl az ásatás közvetlen célja az is volt, hogy tájékozódjunk a dunántúli középkori falusi házak formájáról, beosztásáról, építésmódjáról stb., vagyis az Alföld több helyéről már ismert hasonlókorú emlékekhez az ország e vidékéről is összehasonlítható emlékanyagot nyerhessünk. A munkát Csepelyen 1957-ben a templom teljes feltárásával és műemléki megóvásával, illetve a falu területén próbaásatással kezdtük, majd 1958-ban Méri István irányításával a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának munkaközössége nagyobb arányú ásatást végzett a templom közelében levő udvarháznál és a faluban néhány egyszerű lakóház helyén. A továbbiakban vázlatosan ismertetem a falu történetét az okleveles adatok alapján, majd rátérek az ásatások eredményeire. Csepely falut 1086, majd 1135-ös keltezésű hamis, valójában XIII. századi oklevél említi először, mint a bakonybéli apátság szőlőtermő birtokrészét. Az első hiteles adat 1233-ból való. A falu lakói ekkor királyi pohárnokok és királyi vadászok voltak. A XIV. századi adatok szerint is közvetlenül a királynak tartoztak szolgáltatásokkal. E század végén a környék birtokos családjának, a Zádor-vár és a nagyvázsonyi lakótorony építtetőinek, a Vezsenyieknek egyik ága itt lakott. A Vezsenyiek és a faluban lakó kisnemesek között állandó viszálykodások voltak. A periratok sok értékes adatot megőriztek számunkra. Ezekből ismerjük meg a későbbiekben is szereplő Csepelyi család nevét is. 3. Nagyvázsony-Csepely, templom és udvarház az 1957—58-as ásatás alapján. 3. Nagyvázsony-Csepely: Kirche und Wohnsitz nach den Grabungen in den Jahren 1957—58. 3. L'église et le manoir de Nagyvázsony-Csepely, d'après les fouilles de 1957—58. 3. Надьважоньско-чепейская церковь и господский дом после раскопок 1957—58 гг. 236
