A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Kovalovszki Júlia: Ásatások Csepelyen

Ásatások Csepelyen A Veszprémből Nagyvázsony felé tartó utas, alig hogy kiér a városból és áthalad a búza és kukoricatáblákkal bontott dombokon, kitárul előtte a vázsonyi medence. A fasorral szegélyezett út mentén szántóföldek táblái sorakoznak, melyeket a domboldalak magasabb részein ligetes legelők váltanak fel. Távolabb erdővel takart hegyek zárják le a látóhatárt, melyek közül messze kiemelkedik magányos ormával a Bakony csúcsa, a Kabhegy. A megkapó természeti környezetet a medence szegélyén egymástól kisebb-nagyobb távolságra sorakozó falvak teszik elevenné, otthonossá. A völgyet NY felé a vidék központja Nagyvázsony zárja le a helyreállított Kinizsi várral, a Szent Mihály pálos-kolostor impozáns romjaival és egyéb nevezetes műemlékeivel (1. kép). A középkorban Nagyvázsony és a környék egység sokkal szorosabb volt. A vár nemcsak az itt elágazó utak ellenőrzésére és a völgy védelmére szolgált, hanem a hozzátartozó feudális birtok gazdasági központja is volt. Fennhatósága alá számos, a ma is létezőknél jóval több falu tartozott. A vár urának adóztak a környékbeli falvak jobbágyai és szolgáltak kézművesei, de a falvak népének soraiból került ki a vár katonasága is. Ugyanakkor a kolostor a vidék kulturális életének központja volt. A pálosok a várbeliekhez hasonlóan a környékbeli falvak népének szolgáltatásaiból éltek. Soraikat bizonyára a vidék tanulni vágyó fiataljaival egészítették ki. A kezeikből kikerült irodalmi emlékeink tanúsága szerint a vár urain kívül a falvak előkelői számára is dolgoztak. A vár, a kolostor és a falvak élete tehát szorosan öszeszefonódott. 1. Nagyvázsony és környékének régészeti lelőhelyei. 1. Nagyvázsony und Umgebung: Archäologische Fundorte. 1. Sites de Nagyvázsony et ses environs. 1. Археологические объекты в Надьважоне и окрестностях. 235