A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

anyagról telj esen bizonytalan képet kapunk.

23 Rhé Gyula közöl ugyan díszítő motívumokat a kerámiáról, (1. kép 3. a.), amelyek igen érdekes és jellegzetes kannelurás, volutás, spirális és vonalozott háromszög díszek. Sajnos nem közli, melyik tumulusból származnak, s a meglévő leletekből sem lehet ezt eldönteni, ezért bármennyire is érdekesek, ezeket figyelmen kívül kell hagynunk. A kerámia maradványai közül a legjellegzetesebbnek tekinthetjük azt a meredeken kihajló peremű csonkakúpos nyakú, a váll és a has bemélyített osztóvonalán párhuzamos V alakú kannelurákkal körülárkolt bütyökdíszes típust, amely valószínűleg egy kisebb és talán több, nagyobb grafitozott urnán is előfordult. Ez az edénydísz a dunántúli hallstatt korban meglehetősen gyakorinak mondható. Igen kezdetleges formában durva és szabálytalan bekarcolásszerűen jelentkezik a középrépáspusztai temető 15. sírjának 7. számú és 10. sírjának 4. számú edényén.

24 Hasonló díszítéstípust látunk még a Lázár Jenő által közölt

25 csöngei tumulus edényein, de megtalálhatók a süttői

26 és nagybaráti

27 tumulusok nagy grafitozott edényein, valamint a lábatlani temető

28 néhány kisebb urnáján. Egy másik jellemző, s a töredékekből is felismerhető edénytípus az öblös9. Somlóvásárhely 1—9. II. halomsír; 10—12. I. halomsír. 9. Somlóvásárhely 1—9.: II. Hügelgrab; 10—12.: I. Hügelgrab. 9. Somlóvásárhely, 1—9. tumulus No II; 10—12. tumulus I. 9. Шомловашархей 1—9: II курган; 10—12: I курган. aljú, kihajló peremén karéjos dísszel ellátott tál, melynek párhuzamait ugyancsak fellelhetjük a Dunántúl eddig ismert leletei között. Ilyenek a mesteri tumulusból,

29 a Középrépáspusztáról

30 szórványosan előkerült, a somlóvásárhelyihez hasonlóan grafitrajzolatot mutató, valamint a lábatlani temető, kis talppal ellátott tálja. A típus eredetét keresve leleteinknek közvetlen kapcsolatát a Gemeinlebarn-i III. tumulus táljain találhatjuk meg, melyeknek egyike a grafitozásokon túl vörös festést is mutat.

31 Találunk még néhány koncentrikus körökkel árkolt és lencsebenyomásos díszű cserepet, amelyek azonban oly jelentéktelenek, semmitmondóak az edény formája szempontjából, hogy ezek alapján mégcsak feltételeznünk sem szabad valamely hasonló díszt tartalmazó csoporthoz fűződő kapcsolatukat. Hasonló a helyzet a korábban tárgyalt urnák esetében is, itt csupán csak megemlítjük, hogy bár nem azonos, de hasonló díszítés a csehországi hallstatt kultúrában is megtalálható. Bár maga az urna formája, melyen a dísz előfordul, eltéréseket mutat.

32 Sajnos ez minden amit a somlóvásárhelyi I. tumulus cserépanyagáról mondhatunk, s a kerámia alaposabb vizsgálatát később, más tumulusok anyagának tárgyalásakor kell behatóbban részleteznünk. Sokkal fontosabb és lényegesen többet mond számunkra e tumulus gazdag fém, bronz és vas anyaga. A tumulusból előkerült lószerszám veretek, két egymástól különböző típust mutatnak. Az egyik egy karikás díszekkel ellátott kúpos bronzgomb (/. kép 3—7.). Hasonló példány nálunk kizárólag a Somló hegy közvetlen környékén feltárt tumulusokból került elő, s a Dunántúlon egyébként ismeretlen típusnak mondható. Egy ilyen ép és egy töredék példányt közöl G alius Sándor, mely a század elején került vétel útján a Nemzeti Múzeumba (10. kép 11—12.). Ugyanezt a típust találtam lelőhely és leltáriszám nélkül a M NM raktárában több más lószerszámról származó bronzdísszel együtt. (11. kép 5.) További analógiát csak távolabbi területről, Vetuloniában a Tomba del Gueroiero-ból került elő,

33 a párhuzamok nagyobb részét azonban Közép-Európa területéről ismerjük. Délnyugat-Csehországból, a Hradenin-i temető 44. sírjából, 34 és Plananyból

35 kerültek elő hasonló gombok. Számos párhuzamát találjuk a Délbajorországi hallstatt kultúrában.

36 Érdekes megfigyelnünk, hogy ezek a lószerszám veretek mind Bajorországban, mind pedig Délnyugat-Csehországban gyakran párosulnak kocsitemetkezéssel, vagy annak nyomaival. Georg Kosack a bajorországi lószerszámos temetkezésekről írott összefoglaló tanulmánya alapján elkülöníthető a lószerszám veretek bizonyos csoportja, amely mint láttuk, nagy területen elterjedt, s ugyanakkor teljesen azonos képet mutat. Itt nem egy minden esetben azonos leletegyüttesre gondolunk, hanem egy gazdag típuscso114