A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok
10. Somlóvásárhely (Gallus S., Dis. Pan. II. 9. LU. t.). 10. Somlóvásárhely (S. Gallus, Dis. Pan. II. 9. LU. t.). 10. Somlóvásárhely (S. Gallus, Dis. Pan. II. 9, t. LU). 10. Шомловашархей. (S. Gallus, Dis. Pan. II. 9. t. LH). portra, melynek darabjai erősen változó társításban fordulnak elő. Éppen ezért beszélnünk kell olyan típusokról is, amelyek leletünkben ugyan nem fordulnak elő, de közvetlenül hozzákapcsolhatók. Ilyen a bajorországi és a csehországi lószerszám mellékletű sírokra jellegzetesnek mondható bronz vagy vasból készült zablapálca típus, melynek párhuzamait a Somló környékéről meglehetősen nagyszámban ismerjük. 37 A típusra jellemző, hogy élénken mutatja a Hallstatt В korü zablákból való származását, eltér azonban ezektől abban, hogy az egyes áttörések, a zablarúd metszete négyszöges sarkított formát, gyakran pedig változatos, profilált díszeket mutat. Hasonló, bár sokkal ritkább tárgytípus, a Pulachból lószerszám véretekkel előkerült csillagos bronzgomb, 38 melynek egyetlen párját a MNM raktárából ismerem. (11. kép 6.) A somlóvásárhelyi lószerszámdíszek másik típusa egy áttört, csúcsos díszítményű darab sokkal ritkább, s pontos mását a csehszlovákiai Horakovból ismerem. 39 Hasonló áttört bronzdísz került elő a csehszlovákiai Welhottából. 40 Csupán abban tér el az előzőktől, hogy a küllőcskéit nem díszítik kis bronz csúcsok. Hasonlóképpen jellemző lelete ezeknek a lószerszám és zablapálcás síroknak a gyakran díszes, úgynevezett kucsmás markolattal ellátott kard típus. A fénykép és Rhé Gyula mérés adatai alapján az első tumulus kardját (9. kép 10.) is ezek közé sorolhatjuk. A Somló környékén feltárt dobai tumulusból egy ilyen kardmarkolat gombját ismerjük. 41 Hasonló penge került elő a Séd víz melletti „lovas sírból" 42 Dorogról őriz az esztergomi múzeum egy ilyen típusú szórványosan előkerült vaskardot. 43 A kardtípussal gyakran előforduló különös alakú szárnyas koptatót eddig a Dunántúl területéről nem ismerünk. Korábbi leletközlésekben is többször találkozunk a feldúlt, vagy lehordott tumulusokból előkerült kardok említésével. 44 Ezek azonban nem igazítanak útba e kardok típusát illetőleg. A kardtípus jóval gyakoribb az említett lószerszám véreteknél, bár elterjedése nagyjából ugyanazon területen fekszik. A tumulusból előkerült még több vasfegyver és szerszám. Ilyenek voltak a 4 db, vaslándzsa, melyek a kornak általános jellemző leletei. A lándzsák egyike külön típust képvisel (6. kép 3.). Ez igen vaskos, tömör, egészen durva, s éppen ezáltal hasonló a csöngei tumulusból származó darabokhoz. 45 A másik három lándzsa sokkal finomabb kivitelű, s ezáltal jobb fenntartású is. Eredeti hosszuk kb. 47 cm szélességük 5,5—6 cm lehetett, pengéjükön szabályosan kikalapált egyenletesen elkeskenyedő középborda vonul végig. Méreteiben és formájában teljesen hasonló lándzsapár került elő a süttői tumulusok valamelyikéből, 46 a vaszari tumulusok területéről, (17. kép 2.), valamint a MNM ugyancsak Somlóvásárhelyről származó anyagából is. 47 A darabok közötti hasonlóság anynyira feltűnő, hogy származásukat valószínűleg közös eredetre kell visszavezetnünk. A lándzsákhoz hasonlóan ugyancsak elég gyakori a rövid, s hegyes lándzsapapucs, melyet Lázár J. rövid tokos lándzsa néven közöl a kismezei tumulus anyagából. 48 A somlóvásárhelyi leletben előforduló karos és köpüs vasbalta (6. kép 5., 8.), meglehetősen általános és igen hosszú életű típusok. Mindkettő korábbi bronz formákra vezethető vissza, s kezdetleges, vasban anyagszerűtlen formák. Az előbbinek elterjedése szinte egész KözépEurópában általános, de a későbbi időkben ismeretes a Balkánon és a szkita területen. A dunántúli-hallstatti leletek között hasonlót találunk a Vaszari V. tumulusban (23. kép l.). 51 Tokos, vagy köpüs vasbaltát pedig a dobai 52 a kismezei, 53 tumulusban, valamint szórványos darabokat Kisbarátról. 54 A tumulus vascsákányának (6. kép 6.) pontos párját eddig nem találtam. Kezdetleges vasforma, mivel két lemezből kovácsolva nem kerek, hanem mandula alakú, ovális 2 végén hegyesedő nyéllyukat alakítottak ki. 115
