A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

környékén. — A Göcseji Múzeum Jubileumi Em­lékkönyve, Zalaegerszeg, p. 137—149. DARNAY B. (1956): Balaton Szent György Ha­lász Céhvei a Szent György Határban való Nyári .Halászat eránt kötött Contractus. — Népr. Közlem., 1, p. 245—252. DARNAY-DORNYAY B. (1944): Az első fenéki fahíd építése 1837-39-ben. — Balatoni Szemle, 3, p. 342—345. DORNYAY B. (1932): A balatonszemesi Bolond­vár. — Ifjúság és Élet, 7, p. 173—175. DORNYAY B. (1934): A Kisbalaton összezsugo­rodása. — Keszthely. DORNYAY В.—VIGYÁZÓ F. (1934): A Balaton és környékének részletes útikalauza. — Budapest. DRAVECZKY В.—SÁGI K—TAKÁTS GY. (1984): A Somogy megyei múzeumok régészeti adat­tára. — Kaposvár. FUSSY. T. (1903): A zalavári apátság története. — Budapest. GALL-TÓTH L (1962): Fenéki arzenál. — Víz­gazdálkodás, 2, p. 57—59. GYÖRFFY (1903): Keszthelyi leletek a Vas me­gyei régiségtárban. — A Balatoni Múzeum Egye­sület első Évkönyve, Keszthely. HRABOVSZKY D. (1827): Néhány levelek Bala­tonról, és Balaton mellyékéről. — Tudományos Gyűjtemény, 10, p. 82—104. KÉZ A. (1934): Ujabb terraszmegfigyelések a Zala mentén. — Földr. Közlem., 71, p. 1—18. KOGUTOWICZ K. (1931): A Dunántúl és Kis­alföld írásban és képekben, I. — Szeged. KOPPÁNY T. (1963): A Balaton-felvidék román­kori templomai. — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1, p. 81—114. KOPPÁNY T.—PÉCZELY P.—SÁGI K. (1962): Keszthely. — Budapest. KORABINSKY J. M. (1786): Geographisch-Histo­rischen und Produkten Lexicon von Ungarn. — Pressburs. KORCSMÁROS I. (1938): A keszthelyi halomge­rinc balatoni szinlői. — Földr. Közlem., 66, p. 235 —252. KÖVÉR J. (é. п.): A vörsi plébánia története. — Kézirat a vörsi plébánia tulajdonában. KUZSINSZKY B. (1920) : A Balaton környékének archaeológiája. — Bal. Tud. Tan. Eredm., Budapest. LACZKÓ D. (1912): Balácza. — Veszprém. LÁSZLÓ G. (1913): A balatonmelléki tőzeglápok és berkek. — Bal. Tud. Tan. Eredm., 1/1, Budapest. LIPP V. (1886) : A fenéki sírmező. — Arch. Közi., 14, p. 137—159. Im Jahre 1863 wurde der Balaton-Pegel von Sió­fok aufgestellt. Der Wasserstand des Sees hat seither in Bezug auf den Nullpunkt des Pegels eine Schwankung zwischen + 192 und — 49 cm gezeigt. Da die unten zu besprechenden Methoden uns es LÓCZY L. (1913): A Balaton környékének geo­lógiai képződményei és azoknak vidékek szerinti telepedése. — Bal. Tud. Tan. Eredm., 1/1, Budapest. LUKÁCS K. (1943) : A Balaton földrajza 200 év előtt. — Magyar Biol. Kut. Műnk., Tihany, 15, p. 220—300. MOÓR E. (1963): A nyelvtudomány, mint az os­és néptörténet forrástudománya. — Budapest. MOÓR E, (1961): A földműves életforma kiala­kulása népünknél a szláv jövevényszavak tükré­ben. — Magyar Nyelv, 63, p. 169—183. OPPEL J. (1923): Keszthely 1715-ben. — Keszt­hely. PAVEL, DÓRIN (1957): A Duna hidrológiai ada­tai és vízerőkészlete. — Hidr. Közi., 37, p. 113—130. PÉCZELY P. (1958): A keszthelyi Festetics kas­tély és belső berendezése. — Budapest. SÁGI K. (1954) : Die Ausgrabungen im römischen Gräberfeld von Intercisa. — Arch. Hung., 33, p. SÁGI К. (1961): Adatok a Keszthely-környéki balatoni öblök pusztulásának időrendjéhez. — Hé­vízfürdő természeti viszonyai és gyógyászatának né­hány részlete, Budapest, p. 21—28. SÁGI K. (1964): Das langobardische Gräberfeld von Vörs. — Acta Arch. Hung., 16, p. 359—408. SÁGI К. (1967) : The History of Keszthely Town. Study Tours. — International Symposium on Paleo­limnology at the Biological Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences Tihany 28—31 August 1967. Tihany. SÁGI К. (1968): A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV— IX. századi történetének alakulásában. — Kézirat, megjelenik az Antik Ta­nulmányokban. SCHWABEDISSEN H. (1958) : Untersuchung rae­solitisch-neolitischer Moorsiedlungen in Schleswig­Holstein. — Neue Ausgrabungen in Deutschland. Berlin. SIMONYI D. (1962): Fenékvár ókori neve. — Antik Tanulmányok, 9, p. 13—20. SZÁNTÓ I. (1960): Egy dunántúli falu, Alsópá­hok története. — Budapest. TÓTH L. (1965) : 200 éves a fenékpusztai hajóar­zenál. — Budapest. VÁLY A. (1796) : Magyar Országnak Leírása I. — Buda. ZÓLYOMI B. (1952): Magyarroszág növénytaka­rójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. — MTA. Biol. Oszt. Közi., 1, p. 491—543. ZOMBAY G (1861): A Buda—kanizsai vasút. — Vasárnapi Újság. nicht ermöglichen die Höhenwerte des Balaton­Wasserstandes zwischen Zeitgrenzen von kurzer Dauer auf die Höhe Adriatischen Meeres zu beziehen, können wir nur über die Tendenzen von einstigen Wasserständen des Sees sprechen. Wasserstand-Tendenzen des Balaton bis 1863 auf Grund von geschichtlicher und kartographischer Angaben 462

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom