A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében

löt a többször említett rétegvonalas térképünk szerint (3. ábra) a 105,25 m A. f. magas rétegvo­nal határolja. Ezt az értéket tekinthetjük a Ba­laton 1859. évi vízállástendenciájának. A tó 1860-61-ben is tartotta ezt a vízszint­magasságot (CHOLNOKY 1918, p. 228), ami kü­lönösen északi viharok esetén sok helyen meg­rongálta a vasútvonal töltéseit. 1861 március 22-én indult meg az új vasútvonalon a teher­forgalom (ZOMBAY 1861, p. 205), érthető tehát az aggodalom, amely a Balaton magas és esetleg még magasabb vízállása miatt támadt. Nagy ká­rokat okozott az 1862 tavaszán az erős északi szél által a pályára kivert jég is (CHOLNOKY 1918, p. 227), a Déli-Vaspálya-Társaság elhatá­rozta tehát, hogy a Balaton szabályozását szor­galmazza. A már meglevő különböző vízmente­sítő társulatok és a vasút vezetősége közti tár­gyalások 1862 nyaráig odáig vezettek, hogy Ba­latonfüreden elfogadták a tó szabályozásának részletes tervét és költségvetését (CHOLNOKY 1918, p. 228). A munkálatok azonnal el is kez­dődtek és 1863 október 25-én ünnepélyesen meg­nyitották a Sió-csatornát (Vasárnapi Újság 1863, p. 400—401). Ettől az időponttól kezdve rendszeres adat­mérés folyik Siófokon és később a Balaton egyéb helyein elhelyezett vízmércéken is. Ezek után a régészeti és műszaki rekonstrukciós mód­szer átadja helyét a sokkal precízebb adatfel­jegyző és feldolgozó módszernek, amely vizsgá­lati területünkön kívül esik már. Befejezésül szeretnénk megemlíteni, hogy a balatoni idegenforgalom rohamos fejlődése, a vízparti építkezések és ezzel párhuzamos terep­rendezések folytán egyre kevesebb lehetőségünk adódik a tó vize által létrehozott, zavartalan IRODALOM BAKAY K.—KALICZ N.—SÁGI K. (1966) : Vesz­prém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. — Budapest, Akadémiai Kiadó. BANNER J. (1956): Die Péceler Kultur. — Bu­dapest. BENDEFY L. (1951): Adalékok Vásárhelyi Pál 1834—1344 közötti Pest-budai lejtméréseihez. — Víz­ügyi Közi., 2. BENDEFY L. (1958) : Szintezési munkálatok Ma­gyarországon. — Budapest. BENDEFY L. (1963): A Balaton szekuláris part­vonalváltozásainak vizsgálata. — Kézirat a VITUKI Könyvtárában. BENDEFY L. (1964): Vízmérnöki munkálatok parti jelenségek megfigyelésére. Haladéktalanul el kellene kezdeni e téren újra a munkát, hogy megfelelő értékelési lehetőségünk legyen a ké­sőbbiekben. A tó múltjának vizsgálatánál nehézséget okozott, hogy a víztükörhöz kapcsolódó tőzeg­mezőkről részletes, szintvonalas felmérések nem állnak rendelkezésünkre, így a neolitikum élőt fi képződött tőzegmezők elkülönítését meg sem kí­sérelhettük. Világos, hogy a legmagasabb tő­zegszintek tartoznak ebbe a kategóriába, hiszen kis összefoglalásunkból is az derül ki, hogy a Balaton vízszintje a neolitikum óta csak időlegesen, a XV T I— XVII. században emelkedett a mai szint fölé, elérve a 107,5 m A. f. értéket. Annyi máris leszögezhető, hogy minden ennél magasabb tőzegréteg a neoliti­kum (i. e. 5 000—2 500) előtt képződött. Csalog József és Mithay Sándor terepbejárá­sai és próbaásatásai a neolitikumtól kezdődő és a XVIII. századig tartó gazdag települési sort eredményeztek a kisbalatoni térség egykori ba­latoni szigetein. Itt szeretnénk a megkezdett munkát folytatni, remélve, hogy az eddigi eset­leges megfigyeléseket az ottani eredmények alapján konkrétabb és sűrűbb adatsorral egészít­hetjük ki. A XVIII. századi, már pontosnak tekinthető térképek rendszeres és teljes kiértékelése to­vább finomíthatná összegzésünket. E térképeken néha vízmélységi adatokat is feltüntettek, tehát a vízszint adatokon túl az iszapképződés mene­tére is utalást kaphatnánk segítségükkel. Sági Károly a Balaton környékén XVIII— XIX. században. — Agrártörténeti Szemle, 6, p. 437—451. BERTÓK J. (1935): A Balaton vízszintjének, szabályozásának és a siófoki Sió-zsilipnek ismerte­tése. •— Budapest. BULLA B. (1943) : Geomorfológiai megfigyelések a Balaton-felvidéken. — Földr. Közlem., 71, p. 18— 45. BULLA B. (1962) : Magyarország természeti föld­rajza. — Budapest. CHOLNOKY J. (1918): A Balaton hidrográfiája. — Bal. Tud. Tan. Eredm., Budapest. CSALOG J. (1941): Középkori út Medina határá­ban. — Dolgozatok (Szeged), 17, p. 173—175. CSALOG J. (1960): Híd- és dorongutak Zalavár 461 IRODALOM — LITERATUR

Next

/
Oldalképek
Tartalom