A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Viczián István: Adatok a Sástó-hegy (Nyugati-Bakony) bazaltjának közettani és vulkanológiai ismeretéhez
elég jól hasadó (010) lapja mentén) halad előre az átalakulás, így kialakul egy olyan átmeneti öv, ahol az olivin és a belőle keletkező iddingsit igen vékony hártyája a csiszolatban nézve egymás fölé kerül. így magyarázható az a jelenség, hogy keresztezett nikolok között sokszor az iddingsitesedett rész és az ép mag között egy vékony, állandóan kioltó, sötét sáv húzódik. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy ilyenkor a két ásvány megfelelő törésmmiatói merőlegesek egymásra, és a két egymást fedő ásvány szubtrakciós helyzetben van. Lehetséges viszont az is, hogy egy átmeneti amorf zónáról van szó. Igen érdekes jelenség az, hogy néha az iddingsites elváltozás nem az ásvány peremén, hanem a belsejében észlelhető. Sokszor csak a kissé oszloposán megnyúlt ásvány két vége ép, sokszor azonban az iddingsitesedett részt teljesen körülfogja az ép, el nem változott olivin (1. ábra). Ritkán olyan olivinszemcsék is találhatók, amelyeken a külső és belső változatlan rész is megvan, és az iddingsites sáv ezek között gyűrűszerűén húzódik. Feltűnő, hogy ennek a gyűrűnek a külső ép szegéllyel érintkező határa sokkal élesebb, mint a belső. Ez a megfigyelés arra a genetikai következtetésire vezet, hogy a külső ép szegély az iddingsitesedés után bekövetkezett további orientált továbbnövés eredménye lehet. Ennek nem mond ellent az a tény sem, hogy található volt olyan olivin-kristály is, amelynél a külső és belső ép rész érintkezik egymással, és a mállott gyűrű nem zárul, hiszen a kevésbé szilárd, mállott perem könnyen letöredezhetett vagy oldódhatott is az egyik oldalon. Mindezek alapján (bővebben 1. VÖRÖS I. 1962) az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az iddingsitesedést egy olyan könnyen illó és oxidációs hatás váltotta ki, amely még a láva kikristályosodásának befejezése előtt lépett fel, és talán a levegővel való érintkezésnek köszönhető. Az olivinben levő zárványok kizárólag ércásványok, nagyobb magnetit szemcsék, és ugyancsak opak, igen apró (1—2 mikron nagyságú), négyzetes átmetszetű, kis ásványok. Ez utóbbiakat az eddigi szerzők pikotitnak határozták meg (pl. MAURITZ—HARWOOD 1937). Az olivin zárványként ritkán szerepel, ennek az az oka, hogy — bár korai kiválás — nagy méretei miatt a későbbi, többnyire kisebb ásványok nem tudják körülnőni. Egy esetben sikerült megfigyelni egy nagyobb, porfiros augit belsejében olivin zárványt, Az ércásványok közül legelterjedtebb a magnetit. Apró, főként 20—30-mikron nagyságú, szabálytalan, ritkábban oktaéderre utaló négyzetes vagy rombusizos átmetszetű, opak szemekben fordul elő. Mindig titántartalmú, ércmikroszkópban jól láthatók az oktaéder-lapokkal párhuzamosan szételegyedett kis ilme7ut-lemezkék. A magnetit szélein néhol hematitosodik. Az alapanyagban egyenletesen elosztva található, minden későbbi kiválásban előfordulhat zárványként. Az egyik csiszolatban egy igen érdekes, nagyon apró egyénekből álló, kissé megcsavart, hosszúkás, kb. 450 mikron nagyságú magnetit-balmaz volt megfigyelhető. A magnezitnek egy másik generációja is megjelenik, amely VÖRÖS I. szerint nem korai, hanem az egyik legutolsó kiválás. Mint utolsó megszilárdulási termék néhol a felsorolt elegyrészek között üveg jelenik meg. Az elsődleges kiválási termékek mellett a repedések mentén a felszíni tényezők hatására utaló másodlagos íimonit-kicsapódásokat találunk. Az ásványok mennyiségi viszonyai A kőzetet alkotó ásványok mennyiségi viszonyairól a kőzet egyneműsége miatt egy minta kimérése alapján is többé-kevésbé jellemző képet kapunk. A II. táblázat összefoglalóan tartalmazza mind a szemcsenagysági, mind az ásványtani kimérés adatait. A kapott eredményeket grafikusan a 4. ábra mutatja be. íí. táblázat A kőzetalkotó ásványok mennyisége és szemcsenagysága £ ~_ i M >-> О О о t-t о 'bib w ci ч| Xi 0) "ti ^ 5 Ш N к -^ m N S (%) N íí Й m X :0 < 25 0 9 9 0 5 23 25— 50 1 2 8 1 0 12 50—100 1 0 7 7 0 15 100—200 5 0 4 13 0 22 200—400 8 0 0 16 0 24 400< 2 0 0 2 0 4 Ásványok ossz, (%) 17 11 28 39 5 100 Megjegyzés: A kimérést kb. 5000 pont figyelembevételével végeztem egy csiszolaton. Ennek megfelelően a közölt adatoktól kb. ± 0—2 (absz.) % eltérés lehetséges. 3 , 35
