A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Szabó István: A Bakony-hegység Siphonaphera-faunájának alapvetése

A Bakony-hegység Siphonaptera-faunájának alapvetése Hazánkban az élősködő állatok kutatása — a többi állatcsoporthoz viszonyítva — eléggé elmaradottnak mondható. Ez természetesen vonatkozik a bolhászati kutatásokra is. A korábbi időkben úgyszólván egyetlen olyan munka jelent meg (KOHAUT 1903), mely önálló vizsgálatok alapján igyekezett a hazánkban található bolhákról némi képet adni. Sajnos a szerző nem közölhette a legtöbb faj lelőhelyét, mert gazdaállataik származási helye ismeretlen vagy bizonytalan volt, néhány faj pedig mai határainkon kívül eső területről származott, így a közölt fajok faunisztikai jelentősége ma már alig értékelhető. Az említett munka megjelenése és az újabb kutatások között eltelt több mint félévszázadnyi időben a hazai állattani irodalomban csak elvétve találkozhatunk bolhafaunánk ismereteit gyarapító munkával. A hazai Siphonaptera kutatások történetét és a csekély számú irodalmi adatot korábban már részletesen közöltem (SZABÓ 1962), de ezek között csak egyetlen olyan akad, mely a Bakony területére vonatkoztatható: CSÍKI (1907) Kup község határában gyűjtött ürgéről közölte a Ctenophthalmus orientális (WAGNER)-t Typhlopsylla orientális WAGNER néven. Csak a legutóbbi években látott napvilágot néhány olyan bolhafaunisztikai adat (SZABÓ 1964, 1965, 1966), melyek bakonyi előfordulásokról adnak hírt. Nem véletlen, hogy parazitafaunánk, így elsősorban a vadon élő állatok élősködőinek ismerete ennyire hiányos hazánkban. Ebből a szempontból talán nem érdektelen a kevéssé ismert parazitológiai gyűjtőmunkát az alábbiakban ismertetni. Aki paraziták gyűjtésével és vizsgálatával foglalkozik, annak magának kell a gazdaállatokat elejteni, vagy legalábbis jelen kell lenni az elejtésnél, hogy elsősorban a külső-, majd mielőbbi boncolás után a belső élősködők konzerválásra kerülhessenek. A gazdaállatok gyűjtéséhez szükség van mindama 1. Egy-egy gyűjtőúthoz szükséges felszerelés 1. Die für eine Sammelfahrt benötigte Ausrüstung 1. The outfit necessarjr for a collecting journey 1. Снаряжение, необходимое при кодлокционироннании 22* felszerelésre, melyet a mammalógusok, ornitológusok, herpetológusok és icthyológusok használnak (1. ábra). Ezek közül a legfontosabbak: néhányszáz kisemlős csapda, tányércsapdák, földalatti állatok (vakond, földikutya) fogásához való speciális csapdák, lőfegyver megfelelő mennyiségű lőszerrel, hosszú nyélre erősíthető hálók (barlangi denevérgyűjtéshez), mászóvas és kötéllétra (fészkek gyűjtéséhez és barlangi munkára), különféle méretű hálók kétéltűek és halak gyűjtésére, nagyméretű kannák konzerváló folyadékkal a gazdaállatok tartósítására, rovarfuttatók az emlős- és madárfészkek parazitáinak kifuttatására, preparáló mikroszkópok, különféle méretű nagy mennyiségű fiola és még számos kisebb-nagyobb gyűjtő- és preparálóeszköz. A parazitológiai gyűjtések során sok állat — Köztük ritka és védett állat — kerül be* gyűjtésre, ezért minden begyűjtött példányt teljes parazitológiai vizsgálatnak kell alávetni. Hacsak lehet meg kell menteni a gazdaállatot (legalább a bőrét és csontjait), hogy a tudomány részére ne menjen veszendőbe. E szerteágazó munkához (gyűjtés, boncolás, preparálás, konzerválás) megfelelő létszámra van szükség, mert ha a terepen nem végzünk el bizonyos munkákat, akkor sok értékes anyag kárbaveszhet. — A gyűjtéseket rendszerint lakott helyektől távol kell végezni, ahol a csapdázást, lőfegyverrel való gyűjtést nem zavarja semmi. Fontos, hogy szállásunk a gyűjtőterület központjában legyen, mert a csapdák néhány óránként történő átvizsgálását csak így lehet végezni. Legalkalmasabbak erre a célra az erdész- és vadászházak, erdei munkásszállások, magányos tanyák, végső esetben a sátorozás. — Egy-egy ilyen gyűjtőút legrövidebb időtartama 6—8 nap, mely időre — az említett tekintélyes súlyú és terje339