A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Szabó István: A Bakony-hegység Siphonaphera-faunájának alapvetése

delmű felszerelésen kívül — még a kutatócsoport élelmezését is helyszínre kell szállítani, hiszen fenti szálláshelyeinken csak teljes önellátásról lehet szó. E szállítást legtöbbször nem lehet csak gépkocsival lebonyolítani, mert gyűjtőhelyeink centruma csak lovasszekérrel közelíthető meg, tehát fuvarról is előre kell gondoskodni. Végül megemlítendő, hogy a gyűjtéshez, elsősorban a lőfegyverrel való gyűjtéshez, előzetes engedélyeket kell beszerezni az illetékes területtulajdonosoktól (erdészet, termelőszövetkezet, vadásztársaság, stb.). Már a felszerelés felsorolásából kitűnik, hogy a parazitológiai gyűjtés rendkívül sokrétű. A gyűjtőterületen legelső teendőnk, hogy mielőbb lerakjuk a különféle csapdákat. Kisemlős csapdából legkevesebb száz darab, földalatti csapdából tizenöt-húsz pár kecsegtet valamelyes eredménnyel. Napi 15—20 %-os fogás már eredményesnek mondható. Ezeket a csapdákat nappal és éjjel is több alkalommal kell átnézni; egyrészt, mert a nem élvefogó csapdákban megölt állatok külső élősködői hamar elhagyják a kihűlt állatot, másrészt a csigák és húsevő rovarok kikezdik és tönkreteszik a zsákmányt. Meleg időben az állatok megromlása is hamar bekövetkezik. A minél gyakoribb átvizsgálást a fogás nélkül elcsapódott csapdák újra történő felállítása és felcsalizása is indokolja. A csapdák lerakása után alaposan át kell 3, Az erdőkben hosszabb idő óta levő farakásokat át kell rakni, hogy az alatta levő emiosfeszkekiiez hozzáférhessünk 3. Die seit längerer Zeit im Wald liegenden Holzhaufen werden umgelegt, um die darunter befindlichen Nester von Säugetieren zugänglich zu machen 3. The wood-stacks that have been standing in the woods for a longer time must be rearranged in order to make accessible the nests of mammals underneath í5. Поллмшицу, долгое время стоившую и лесу, нужно переложить, чтобы добраться до гнеида млекопитающего, находящегося под ним 340 2. Felállított fészekfuttatók a kisszépalmapuszta! szálláson 2. Die auf dem Quartier von Kisszépalmapuszta aufgestellten Nestausleseapparate 2. Insect extractors set up at the Kisszépalmapuszta quarters 2. Гнезда, установленные на кишеепалмапустайской столике nézni a környéket, hogy merre vannak kotorékok, odúk, fészkek, barlangok, ahol gerinces állatok előfordulásával számolhatunk. A kotorékokhoz alkonyatkor és hajnalban puskával lesbe ülünk, vagy ha lehetséges, kiássuk a járatot és vackot. Az ocluk és fészkek alomanyagát futtatás céljából zacskóba gyűjtjük. Ha mód és idő van rá, a futtatást már szállásunkon elkezdjük (2. ábra), e munka nagy részét azonban a laboratóriumban folytatjuk. — Az erdőkben hosszabb idő óta kinnlevő nagyobb farakásokat átrakjuk, hogy az alatta levő emlősfészkekhez hozzáférjünk (3. ábra). Hacsak lehetséges szakítsunk időt a közelben levő házak és templomtornyok padlásainak átvizsgálására, hogy az esetleg ott tanyázó denevérekből is gyűjthessünk. A terület teljes parazitológiai vizsgálatát a halak, kétéltűek és hüllők begyűjtése teszi teljessé. E három állatcsoport tagjait viszonylag legkönnyebb gyűjteni és jórészüket nem is kell azonnal átvizsgálni és boncolni, mert nedves vászonzacskóban, vagy szállítókannában élve hazavihetők. A gyűjtött állatok legnagyobb részét már a gyűjtés területén levő szálláson azonnal vizsgálat alá vesszük (4—5. ábra). A legelső teendő az ektopaiaziták (bolhák, kullancsok, tetvek, bábtojó legyek) leszedése, mert ezek jórésze elhagyja a gazdaállatot a testhőmérséklet csökkenése után. Ezután következik a legalaposabb parazitológiai boncolás (szájnyílástól a végbélig), melynek részletezése nem tartozik e cikk keretei közé.