A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Iharos Gyula: Újabb adatok a Bakony-hegység Tardigrada-faunájához (A Bakony-hegység Tardigrada-faunája, IV.)
Bokros területek: 1. Vadleánybarlang környéke, bokrok alatti moha: Echiniscus testudo Macrobiotus richtersi Hypsibius oberhaeuseri összesen 3 21 5 29 10,0% 72,0% 18,0% 100,0% 2. Vonyarcvashegy felett sziklamoha : Echiniscus testudo Echiniscus sp. Macrobiotus hufelandii Macrobiotus richtersi Hypsibius oberhaeuseri összesen bokrokká] 3 3 15 4 6 31 fedett 10,0% 10,0% 48,0% 13,0% 19,0% 100,0% 3. Petőhegy, bokrok alatti avar: Macrobiotus hufelandii Macrobiotus richtersi Hypsibius sattleri Milnesium tardigradum 7 25 12 3 15,0% 53,1% 25,5% 6,4% összesen 47 100,0% Erdős területek: 1. Vadleánybarlang fenyves, talaj moha: Pseudechiniscus cornutus 7 23,0" () Macrobiotus richtersi 18 60,0% Hypsibius nodosus 5 17% összesen: 30 100,0'' о 2. Lakatostető, vegyes erdei avar: Macrobiotus richtersi 22 Hypsibius bakonyiensis Hypsibius convergens Hypsibius schaudinni összesen : 17 13 9 61 36,0% 28,0% 22,0% 14,0% 100,0% 6. Az összehasonlító vizsgálatnak kitett területen a Tardigrada-népesség mozaikszerűen ismétlődik az ugyancsak mozaikszerűen elhelyezkedő és ismétlődő élőhelyeken. 4. A: Echiniscus sp. habituskép; В: a 4. láb karma és tüskesora (eredeti rajz) 4. A: Habitats-Bild vom Echiniscus sp.; B: Kralle und Dornenreihe des 4. Fusses (Originalzeichnung) 4. A: Habitus-picture from Echiniscus sp.; B: claw and rows of spines of the fourth leg (original drawing) 4. A: Echiniscus sp. — картина поведения, В: ножные когти и ряд игл 4. (полдинный рисунок) 7. A Tardigrada-népesség nem határolódik el élesen egymástól a vizsgált részterületeken, hanem keverednek egymással. A keveredést főleg külső tényezők (szél, esővíz, olvadó hólé sodrása, bogarak, férgek, rovarok által történő elhurcolás) hatására történik, mert a medveállatkák aktív helyváltoztató képessége kicsi. A népességben található különbségeket az élőhelyek nedvességviszonyai hozzák létre. 8. A kutatott területről előkerült egy Echiniscus-faj, melyet esetleg az Echiniscus testudo változatának tarthatunk, ezért nem írtam le önálló fajnak, de adatait közlöm. Echiniscus sp. (4. ábra) Testnagysága 165—250 fi. Színe narancssárga, szeme vörös. Kutikulája finoman szemcsézett, a szemcsék kb. egyenlő nagyok. A 3. közti-lemez hiányzik. Véglemeze nem fazettázott, bevágás sem látható rajta. Testoldalán A, C, D és E helyeken fonálszerű függelékek vannak. Hosszúságuk: cirrus lateralis 70 //, C-nél 112 ju, D-nél 105 ju, E-nél 187 fi. Hátoldalán D^nél 22 fi hoszszú serte található. Negyedik pár lábán hegyes 332
